Az ember agy kétségtelenül az egyik legösszetettebb szerv, és számos betegség érintheti. Mivel a test központi részét képezi idegrendszer (CNS) és a gerincvelő, agy a betegségek általában nem csak a lokalizált agyi struktúrákat és funkciókat érintik, hanem ez automatikusan messzemenő fizikai és pszichológiai hatásokkal jár.
Mik az agybetegségek?
Vázlatos diagram, amely bemutatja a agy. Kattints a kinagyításhoz. Az agybetegségeknél vagy sérülés, és ennek következtében az idegsejtek meghibásodása vagy halála van, vagy az agy komplex áramköre károsodott vagy kórosan megváltozott. Mindkettőnek közvetlen hatása van nemcsak a tiszta agyműködésre, hanem a kapcsolódó fizikai és pszichológiai tünetek és változások is kísérik őket. Ezért az agybetegségek spektruma rendkívül tág - a traumás sérüléstől (pl. Súlyos betegséggel járó baleset) fej és agysérülés) stroke-okig vagy agyi vérzésekig demencia, sclerosis multiplex vagy akár az ébrenlét eszik (úgynevezett apallicus szindróma). Ez csak néhány példa, mert szinte megszámlálhatatlan agybetegség létezik, amelyek sokféle tünetet okozhatnak. Az agy a test központi vezérlő egysége, amely nemcsak az információkat és a környezet érzékszervi benyomásait dolgozza fel, hanem ennek megfelelően parancsokat is kiad minden egyes sejtnek, hogy optimálisan alkalmazkodhasson és integrálódjon a külvilágba. Ezeket a rendkívül összetett és energiafogyasztó feladatokat körülbelül (becslések szerint) 100 milliárd idegsejt és ugyanannyi gliasejt látja el, amelyek nemcsak hálózatba vannak kapcsolva egymással, hanem a test minden részéhez kapcsolódnak, és jelentős mértékben felelősek működése és Egészség. Az agy felelős a vegetatív folyamatok (mint pl lélegző, szív gyakoriság, ébrenléti és gyógyulási fázisok, szimpatikus hangnem és vagotonia), valamint kognitív teljesítmény, érzékszervi észlelés vagy érzelmek. Ebben az összefüggésben a fejlődésben idősebb agyrészek, mint például az agytörzs, a medulla oblongata (kiterjesztett gerincvelő) vagy akár a középagy egyes részei szorosan együttműködnek a fiatalabb rendszerekkel (pl. kérgi vagy prefrontális területek) a tökéletes fizikai interakció lehetővé tétele érdekében - és ezen túl, a motoros és érzékszervi teljesítménytől az intelligencia és a személyiség fejlődéséig. Ezt még fontosabb megérteni az agybetegségek messzemenő szerepének és összetettségének megközelítéséhez általában. Szintén rendkívül érdekes: az agy nyugalmi energiánk 20% -át elfogyasztja minden szolgáltatásának és funkciójának teljesítéséhez.
Okok
Ezért a lehetséges agybetegségek spektruma általában nagyon nagy és összetett, és az orvostudomány számos területét érinti. Tábornok funkcionális rendellenességek or fájdalom, de a pszichológiai változások vagy a kognitív veszteség motorja is az agyi betegségek jele lehet. A hormonális változások az agyból is eredhetnek, és a agyalapi mirigy érintett lehet. Emiatt nincs egyetlen oka vagy meghatározása az agyi betegségeknek: Ezek az exogén, traumatikus hatásoktól (pl. Sérülések) a keringési elváltozásokig (pl. keringési rendellenességek) neoplasztikus változásokra, azaz az agy sejtproliferációjára (pl. daganatok, gliomák, ciszták az agyban stb.). Így látható, hogy minden agyi betegség maga az oka vagy kezdete lehet a messzemenő fizikai változásoknak és betegségeknek. Az agy betegségétől függően meg kell vizsgálni az okot: Van-e exogén trauma? A keringési zavarok oka? Vannak-e az agyban gyulladásos folyamatok (például encephalopathia), amelyek oka lehet vírusok, gombák, baktériumok, még férgek is? Van-e egy oxigén hiány (pl. perinatális, azaz születés körüli), amelyre különösen az idegsejtek nagyon érzékenyen reagálnak, mivel azok a sejtek közé tartoznak, amelyek csak néhány perc múlva pusztulnak el oxigén hiány? Számos agyi betegség esetében a pontos etiológia, azaz a betegség konkrét okai és eredete nem ismert, ezért az agyi betegségek általában magukban foglalják a meglévő funkcionális rendellenesség vagy betegség lokalizálását az agyban, de annak az egész testre gyakorolt hatását is. Ráadásul számos agybetegséget nemcsak még nem teljesen értenek okaik szempontjából, hanem annál is nehezebb kezelni (és alig okoz okot). Például az oka sclerosis multiplex, egy súlyos krónikus gyulladásos betegség, még mindig nagyrészt ismeretlen; MS-ben degeneratív változás következik be a központi myelin hüvelyében idegrendszer, ami súlyos motoros bénulást és diszfunkciót eredményez. A degeneratív agybetegségek, amelyek oka nagyrészt ismeretlen, szintén ide tartoznak Alzheimer-kór betegség, a súlyos formája demencia<p></p> Parkinson kór (motoros betegség, úgynevezett „remegő betegség”), epilepszia vagy a ritka betegség Huntington-kór (úgynevezett „Szent Vitus-tánc”) ellenőrizetlenül izomrángás. Mi az érrendszer reprodukálható oka okklúzió vagy érrepedés esetén ütés, amely a mi részünkön elterjedt, még nem mondható el teljes bizonyossággal. Mindenesetre az agyi ütés (apoplexia) a gyakoribb agybetegségek közé tartozik, és a különbözőképpen kifejezett tünetek (többek között hirtelen jelentkező tudatzavarok, többnyire egyoldalú bénulási tünetek) következményei a vér és a oxigén ellátás egy ér után okklúzió és / vagy az agy motoros vagy érzékszervi területeire gyakorolt nyomás. Egyébként, ha az agy visszafordíthatatlanul károsodik és meghibásodik (azaz az agyhullámokat szintén nem lehet többé mérni), akkor erre agyhalál és - ami etikailag rendkívül ellentmondásos - a halál általános meghatározásaként is elismerik.
Tipikus és gyakori betegségek
- ütés
- Epilepszia
- Agytumor
- Elmebaj
- Creutzfeldt-jakob betegség
- Memória hiányosságok
- Agyvérzés
- Agyhártyagyulladás
- Migrén
- Depresszió
- Sokk
Tünetek, panaszok és jelek
Az agybetegség jelei rendkívül változatosak és erősen függnek a betegség típusától és súlyosságától. Például, ütés bénulás jellemzi, szédülés, valamint beszéd- és látászavarok, miközben epilepszia jellemzően rohamokban nyilvánul meg, izomrángás és a tudatzavar. Jellemző agyhártyagyulladás magasak láz, fejfájás, nyak merevség, fotofóbia és hányinger; -ban agyhártyagyulladás meningococcusok okozta, apró vérzések a bőr (petechiák) az előrehaladott stádiumokban fordulnak elő. Az olyan demenciák, mint Alzheimer-kór a betegséget a mentális képességek progresszív elvesztése jellemzi. A betegség kezdetén emlékezet észrevehetőek a rendellenességek, az időbeli és helyi orientációval kapcsolatos nehézségek, valamint a szavakkal kapcsolatos problémák; a betegség előrehaladtával még a mindennapi tevékenységek sem végezhetők el önállóan. A mentális és fizikai állapotromlás gyakran súlyos hangulatingadozás és depressziós hangulatok. A Creutzfeld-Jakob-betegség hasonló képet mutat, amelyben mind a szellemi, mind a fizikai képességek egyre inkább károsodnak: Az érintett személyek kifejezett felejtés, bénulás, egyensúly és a összehangolás rendellenességek. A betegség késői szakaszában általában kifejezett a hajtóerő hiánya és depresszió. Migrén egy viszonylag ártalmatlan, de mégis stresszes agybetegség: súlyos, rohamszerű fejfájás amelyek általában az egyik oldalon fordulnak elő és kísérik hányinger és fényérzékenység.
Diagnózis és lefolyás
Az agyi rendellenességek diagnózisa ugyanolyan változatos, mint a hozzájuk kapcsolódó különböző és számos forma. Ennek oka, hogy a tünetek a tudat változásaitól kezdve a gondolkodás és a teljesítmény romlásáig és a pszichológiai változásoktól a többé-kevésbé súlyos motoros vagy érzékszervi károsodásokig, valamint egyéb fizikai funkcionális hiányokig, például látászavarokig, vagy akár súlyos fájdalom. A diagnózis során gyakran különbséget tesznek a neurológiai tünetekkel rendelkező agyi betegségek és a pszichiátriai tünetek között. Az agybetegség megfelelő diagnosztizálásához és tisztázásához elengedhetetlenek a pontos differenciáldiagnosztikai vizsgálati módszerek, különösen képalkotó technikák segítségével. Ezek alapján nemcsak egyértelműbb diagnózis állítható fel, hanem lehetséges menet is kialakítható megjósolt - a betegségtől függően - vagy egy közeli ellenőrzés természetesen lehetséges. A képalkotás, a diagnosztikai lehetőségek magukban foglalják mágneses rezonancia képalkotás, de szintén számítógépes tomográfia agyi számítógépes tomográfia, CCT - kontrasztanyaggal vagy anélkül. Az agyhullámok és a különböző agyterületek megfelelő aktivitásának mérése bizonyos esetekben szintén hasznos lehet a diagnosztikai tisztázásban. Erre a célra az elektroencefalogramot (EEG) használják. Azok, akiknek a mondás szerint van valami „a idegek„, Nem feltétlenül befolyásolják csak a szűken meghatározott agyi funkciókat, hanem sokkal magasabb funkciók is érintettek lehetnek, például tudat, hangulat vagy akár kognitív képességek. Az agybetegségek pedig nem ritkák: Becslések szerint világszerte 400 és 500 millió embert érintenek az agyi betegségek, ami a modern kutatás, diagnosztika és a terápia. A WHO statisztikáiban a korai halált okozó leggyakoribb betegségek mintegy fele az ideg- és agybetegségek területéről származik, a fent említett messzemenő következményekkel jár.
Szövődmények
Általános szabály, hogy nem lehet megjósolni az agyi betegségek általános szövődményeit és panaszait. Ezek azonban erős negatív hatással lehetnek nemcsak a beteg fizikai, hanem a pszichés állapotára is, ami súlyos kényelmetlenséghez vezethet. A legtöbb esetben az érintettek epilepsziás rohamokban vagy stroke-ban szenvednek. Memory design elévül vagy összehangolás nehézségek jelentkeznek. Továbbá a mentális regresszió és így retardáció előfordulhat, így az érintett személy függhet más emberek segítségétől a mindennapi életben. Nem ritka, hogy az agybetegségek vezet nak nek depresszió és egyéb pszichológiai panaszok. A megnövekedett koponyaűri nyomás vezet nak nek fejfájás, amelyek nem ritkán terjednek a test más területeire is. Az agyi betegségek is vezet a látászavarokra vagy halláskárosodás. A legrosszabb esetben a beteg teljesen megvakul. Hogy a kezelés a betegség pozitív lefolyásához vezet-e, vagy egyáltalán lehetséges-e, azt nem lehet megjósolni agyi betegségek esetén. A kezelés azonban mindig kauzális, és az alapbetegségtől függ. Bizonyos esetekben nem lehetséges a kezelés, ezért az agyi betegségek a beteg idő előtti halálához vezetnek.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Az agy működésében bekövetkező változások esetén orvoshoz kell látogatni. Ha emlékezet elévülések, orientációs problémák vagy memóriazavarok fordulnak elő, orvosra van szükség. Ha tudatzavarok lépnek fel, ha az érintett személy nyomásérzetről panaszkodik a fej, vagy ha szenved fejfájás, orvoshoz kell fordulnia. Ha a panaszok elterjednek, vagy a tünetek intenzitása növekszik, a jelek tisztázása szükséges. A fájdalomcsillapító gyógyszer szedése előtt mindig konzultálni kell orvosával a szövődmények elkerülése érdekében. Alvási vagy beszédzavarok, zavartság, látáskorlátozások vagy csökkent hallóképesség esetén tanácsos orvoshoz látogatni. A személyiség változásai, viselkedési rendellenességek vagy hirtelen csökkent intelligencia nem gyakori. Orvoshoz kell fordulni a vizsgálat és a kezelés megkezdéséhez. Ha a motoros tevékenységek már nem hajthatók végre, vagy a problémák a mindennapi feladatok elvégzésével kezdődnek, akkor az érintettnek segítségre van szüksége. Csökkentett teljesítmény, tanulás meg kell vizsgálni a kognitív feldolgozás problémáit vagy rendellenességeit. Ha keringési problémák merülnek fel, akkor egy húzó érzés a fej vagy az érzelmi feldolgozás változásai, orvosra van szükség. Ha megmagyarázhatatlan szorongás támad, az emlékek nyilvánvalóan hamisak, vagy az illető érzékszervi zavarokban szenved, az orvosnak tisztáznia kell a tünetek okát.
Kezelés és terápia
Ami a terápia az agybetegségek esetében általában ez függ az adott betegségtől, az érintett agyterületek mértékétől és az életkortól, valamint a színpadtól és a prognózistól. Sok esetben az orvosi beavatkozás csak palliatív vagy tünetorientált lehet, különösen azokban az esetekben, amikor a betegség oka nem tisztázott, tehát oksági ok terápia (jelenleg még mindig) kizárt. Olyan agybetegségek esetén, amelyekben idegsejtek pusztulnak el (pl Parkinson kór or demencia), és így a motoros kontroll és a teljesítmény vagy a memória funkciói egyre jobban szenvednek és egyre inkább zavartak, a terápia csak a néha súlyos tünetek gyógyszeres kezeléssel történő enyhítésére, vagy a betegség előrehaladásának lelassítására korlátozódik. A terápia célja itt a beteg életminőségének minél jobb és minél hosszabb ideig tartása, valamint csökkentése fájdalom vagy a kudarc tünetei. Hasonló a helyzet az olyan pszichiátriai agybetegségekkel, mint pl skizofrénia or depresszió, amelyben az idegsejtek kommunikációja zavart és súlyos hangulatingadozás sőt téveszmék is előfordulhatnak. Itt is a kauzális terápia a legtöbb esetben még nem lehetséges, és a tünetek kezelésének kezelésére gyógyszeres és pszichoterápiás lehetőségek állnak rendelkezésre. Az agy bonyolultsága miatt a közvetlen beavatkozás ritkán lehetséges nagyobb kockázat nélkül. Míg a gyógyszeres terápiák gyakran súlyos mellékhatásokat okoznak (amelyek némelyikének beláthatatlan hosszú távú következményei vannak), a sebészeti intézkedések természetesen aránytalanul magasabb kockázattal járnak. Akut traumás sérülések és az agyat érintő balesetek esetén azonban ezek sok esetben életmentőek. Akut esetén traumás agyi sérülés, sürgősségi orvosi intézkedések általában csak súlyos agyvérzés vagy ödéma kialakulása műtét útján, így kezelve az életet veszélyeztető agyi agyat magas vérnyomás. Michael Schumacher balesete, amely azóta világszerte a média figyelmét és szimpátiáját váltotta ki, megmutatta, mennyire elegendő a „kis” külső erő egy akut életveszélyes agysérüléshez. Ebben az esetben egy viszonylag alacsony sebesség és egy „kicsi” kő elegendő ahhoz, hogy sisakot viselő nagy teljesítményű sportolót eszik. Amit ilyen esetekben képes elérni a modern orvostudomány, valóban megérdemli a legnagyobb figyelmet, mert ha nem kezelik, akkor a koponya-agyi trauma minden bizonnyal halálhoz vezetne vérzés, ödéma és nyomásképződés következtében az agyban. Ebben az esetben az azonnali és mindenekelőtt azonnali, intenzív orvosi terápia életmentő. A műtéti beavatkozás sokak számára is lehetséges agydaganatok, de itt a rák és különösen a agytumor meghatározó szerepet játszanak a prognózis és a terápiás hatókör szempontjából. Neoplasztikus agybetegségek, azaz agydaganatok or gliomák, a terapeutáknak más kezelési lehetőségeik is vannak, a gyógyszeres (pl. kemoterápiás) terápiától a sugárzásig. Itt azonban a visszafordíthatatlan agykárosodás kockázatát (invazív vagy agresszív invazív terápiák miatt) mindig össze kell mérni az elsődleges betegség kockázatával a beteg érdekében.
Kitekintés és előrejelzés
Az agybetegség prognózisa a legtöbb esetben kedvezőtlen. Alapvetően ez a jelen lévő alapbetegségtől és a beteg egyéni általános diagnózisától függ. Ha progresszív lefolyású betegség van jelen, akkor a tünetek fokozatosan fokozódnak. Olyan betegségekben, mint a demencia vagy sclerosis multiplex, a szövet vagy az idegsejtek lassú bomlása várható. A jelenlegi tudományos és orvosi ismeretek szerint az ilyen haladás a krónikus betegség nem lehet megakadályozni. Ha az agyszövet károsodása egyetlen kiváltó tényező következtében következik be, akkor az Egészség bizonyos körülmények között elérhető. Ez a kezdeti kezelés idejétől és a sérült agyszövet mértékétől és helyétől függ. Ennek ellenére nem várható teljes felépülés. Csak elszigetelt esetekben fordul elő. Ennek ellenére az optimális orvosi ellátással a tünetek enyhülhetnek. Mivel a sérült agyszövet nem újulhat meg, a meglévő károsodások sok beteg életében állandóak maradnak. Ez különösen igaz, ha az érintett agyterületek fontos kapcsolási pontokat jelentenek a szervezet különböző rendszereinek működésében. Ha az érintett személy fertőzésben szenved, az agyi betegség teljes gyógyulása elérhető azonnali és optimális orvosi ellátással.
Megelőzés
Különösen a befolyásolható agybetegségeket, azaz a balesettel kapcsolatos elváltozásokat és traumákat illetően lehetséges a kiterjedt megelőzés és sürgősen ajánlott: Bukósisak felvétele olyan sporttevékenységek során, mint kerékpározás vagy korcsolyázás, síelés, szánkózásstb. - különösen a gyermekek, de természetesen a felnőttek számára is - abszolút kötelességnek és magától értetődőnek kell lenniük. Súlyos fej- és agysérülések még alacsony sebességgel és első ránézésre nem látványos balesetekkel is előfordulhatnak, és életveszélyes agybetegségekhez és sérülésekhez vezethetnek. Természetesen a legszélesebb értelemben a biztonság intézkedések ennek része a fürdési balesetek megelőzése, különösen a gyermekek körében. Ugyanis az agysejtek oxigénellátásának hiánya visszafordíthatatlan károsodást okozhat az agyban, vagy természetesen közvetlen életveszélyt jelent, ha víz belép a tüdőbe. Ami a nem véletlenszerű agybetegségeket illeti, a megelőző intézkedéseket nehéz szűkíteni. Egészséges életmód, tudatos önállóságellenőrzés és kétség esetén a korai tisztázás minden bizonnyal hasznos módszer lehet a lehetséges agyi betegségek elég korai felismerésére ahhoz, hogy azokat jól kezelni tudják. Számos agyi betegség tisztázatlan patogenezise miatt azonban egyértelműen megelőző intézkedéseket nem lehet javasolni. Ez annak a ténynek a figyelembevételével is, hogy egyes agybetegségek genetikailag meghatározottak, ezért emberi cselekvéssel nehezen befolyásolható vagy megelőzhető. Általában egészséges életmód, elegendő testmozgás és kikapcsolódás, egészséges diéta, és a túl sok elkerülése feszültség, de a túl magas elektromágneses hatások is (kulcsszó: mobiltelefon sugárzás) minden bizonnyal meghatározóak a Egészség és sürgősen ajánlott.
Utógondozás
A legtöbb esetben az agyi megbetegedések által érintett személy nagyon kevés intézkedéssel és lehetőséggel rendelkezik az utógondozásra vagy egyáltalán nem. Ebben az összefüggésben az agyi betegségeket nem mindig lehet kezelni, így egy ilyen betegség az érintett személy várható élettartamának csökkenését is eredményezheti. A korai diagnózis azonban mindig nagyon pozitív hatással van a betegség további lefolyására, és korlátozhatja a további szövődményeket vagy a tünetek további súlyosbodását. Bizonyos esetekben a tünetek műtéti beavatkozással enyhíthetők. Egy ilyen művelet után az ágynyugalmat mindenképpen be kell tartani. Az érintettnek pihennie kell, és nem szabad megerőltetnie magát. Mivel az agyi betegségek pszichológiai zavarokhoz, depresszióhoz vagy megváltozott személyiséghez is vezethetnek, a legtöbb beteg a saját családja és barátai támogatásától és segítségétől is függ a mindennapi életben. Ez különösen igaz, ha egyes testi funkciókat korlátoznak az agyi betegségek. Még a daganatok esetében is a legtöbb beteg függ a hozzátartozók mentális támogatásától. A további lefolyás ezáltal nagymértékben függ a betegség pontos fajtájától, így általános előrejelzésre nem kerülhet sor.
Mit tehetsz te magad
Az agyi betegségek nagyon sokféle formában fordulhatnak elő, így a saját javulási intézkedései a meglévő alapbetegségtől függenek. Gyakran van egy agytumor, amely a lehető leghamarabb orvosi és gyógyszeres kezelést igényel. Saját intézkedések, amelyek hozzájárulnak a gyors és egyértelmű fejlődéshez, meglévő intézkedésekkel meghozhatók agytumor csak feltételesen. Csak a korai orvoslátogatás fontos és jelentős. Otthoni jogorvoslatok vagy ingyenes szerek nem eredményez semmilyen javulást agydaganat esetén. Csak a korai diagnózis és a kezelés kedvezően befolyásolja a betegség későbbi lefolyását. Egy másik és szintén gyakran előforduló agybetegség a demencia. Ebben az esetben a rövid távú memória károsodik, így a nemrégiben kapott információkat közvetlenül elfelejtik. A demenciában szenvedők azonban maguk is hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek javuláshoz vezetnek. Az agynak nem kell mindig ugyanazokat a szekvenciákat feldolgoznia. A kis agyi játékok, az új emberek megismerése vagy akár a szokásos mindennapi helyzetek jelentősen lelassítják a demenciát. Ezért a következők érvényesek: A meglévő agybetegségek esetében csak korlátozott intézkedések vannak, amelyeket az érintett személy megtehet. Fontos, hogy korán menjen orvoshoz, hogy megfelelő terápia indulhasson el.
