Agytumor

Általános információk

A test más szerveihez hasonlóan jóindulatú vagy rosszindulatú daganatok is kialakulhatnak a agy. Évente Németországban mintegy 8,000 ember vesz részt az előválasztáson agy tumor. Ezek olyan daganatok, amelyek közvetlenül a agy.

Ezen kívül nagy számban vannak agyi áttétek, úgynevezett másodlagos agydaganatok. Néhány agydaganat tipikusan ben fordul elő gyermekkor és a második leggyakoribb formája rák gyermekeknél és a rákkal kapcsolatos halálozás leggyakoribb oka. Mások főleg magas korban fordulnak elő. A következő szöveg elmagyarázza, hogy mely tüneteket okozzák ezek a daganatok, hogyan lehet osztályozni az agydaganatokat, mely diagnosztikai teszteket alkalmazzák és hogyan kell kezelni.

Osztályozás

Az agydaganatok jóindulatú (jóindulatú) és rosszindulatú (rosszindulatú) növekedésekre oszthatók. Ez a tumorszövetből vett minta segítségével történik. Ezenkívül megkülönböztetik azokat a szöveteket, amelyekből származnak, az úgynevezett eredeti szöveteket, sejtösszetételüket és növekedési viselkedésüket.

Ez a besorolás a Világból származik Egészség Szervezet (WHO) és összesen 130 különböző központi tumoros daganatot tartalmaz idegrendszer. A differenciálódás négy különböző fokát különböztetik meg: A leggyakoribb elsődleges agydaganatok a meningiomák, amelyek az összes daganat körülbelül 35 százalékát teszik ki, és agyhártya. Ezeket követik az agy támogató sejtjeinek (glia sejtek) daganatai, az úgynevezett gliomák.

Ide tartoznak az asztrocitómák, az ependimómák és az oligoendrogliomák, amelyek mind jóindulatúak. Az ependimómák olyan növekedések, amelyek az agykamrák belső béléséből származnak. A rosszindulatú gliomák közé tartozik glioblastoma, amely a második leggyakoribb agydaganat, körülbelül 16 százalékkal.

Agyalapi mirigy daganatai, azaz a agyalapi mirigy, az esetek mintegy 13.5 százalékában fordulnak elő. Ez érdekes lehet Ön számára: Ezek a tünetek a az agyalapi mirigy daganata! A gyermekeknél a leggyakoribb agydaganatok a jóindulatú asztrocitómák, amelyekben csaknem 40 százalék van, és a medulloblasztómák.

A medulloblastomák olyan daganatok, amelyek befolyásolják a kisagy. Az elsődleges agydaganatok, azaz közvetlenül az agyszövetből eredő daganatok mellett vannak másodlagos agydaganatok is. Ezek agyi áttétek, amelyek más szervekből származó egyéb rosszindulatú daganatok metasztázisai (leánydaganatai).

Az új szöveti képződmények az agyban metasztázisok 20-30 százalékkal. Főleg rákos megbetegedések, például bőr rák, vese rák, emlőrák és a tüdő a rák gyakran átterjed az agyba és megtelepedik metasztázisok ott.

• WHO I. fokozat: jóindulatú, lassan növő
• WHO II. Fokozat: még mindig jóindulatú
• WHO III. Fokozat: már rosszindulatú
• WHO IV. Fokozat: nagyon rosszindulatú, rendkívül gyorsan növekszik

A rosszindulatú daganatok mellett vannak olyan agydaganatok is, amelyek jóindulatúnak minősíthetők.

Az agydaganatok WHO-besorolásában ezeket I. (jóindulatú) és II. (Félig természetes) fokozatként foglalják össze. A jóindulatú daganatok általában nem növekednek más agyszövetekké, és nem semmisítik meg azokat. Ennek ellenére veszélyesek lehetnek méretük és az ezzel járó agy összenyomódása miatt.

Bár a jóindulatú daganatok elsődleges kezelése a műtét, vannak jelek arra, hogy sugárterápiával kezeljék őket, vagy ritkábban kemoterápiás kezelés. Hogy melyik egyéni terápia alkalmas, azt meg kell beszélni a kezelőorvossal.

• A besorolás I. fokozatába tartozó daganatok általában nagyon lassan növekednek, és elvben műtéttel gyógyíthatók.

  Az, hogy a műtét egyedi esetben lehetséges-e, a daganat típusától és osztályozásától, valamint egyéb tényezőktől függ.

• A WHO besorolásának II. Fokozata szerint besorolt ​​daganatok szintén lassan növekednek, de hajlamosak az eltávolítás után újra megjelenni és növekedni. Ennek ellenére ezeket a daganatokat gyakran műtéttel is kezelik.

A rosszindulatú agydaganatokat azért nevezik rosszindulatúnak, mert a jóindulatú daganatoktól eltérően általában nagyon gyorsan növekednek, és akadálytalanul növekedhetnek az agy minden területén. Ebben a folyamatban elpusztulnak azok a sejtek, amelyekbe a rosszindulatú agydaganat nő.

A világ Egészség A szervezet (WHO) az agydaganatokat egy olyan rendszerbe sorolja, amely kifejezi a betegség rosszindulatú daganatát. Összesen négy különböző szint létezik, a III. Fokozat félig malignus, a IV. A IV. Osztályba sorolható daganatok általában gyors és halálos kimenetelűek.

Az elsősorban az agyban kialakuló daganatok mellett vannak olyan daganatok is, amelyek as metasztázisok (agyi áttétek) más rosszindulatú daganatok a testben a fej. Ezeket rosszindulatúnak is minősítik. A rosszindulatú daganatok összességében kedvezőtlen vagy nagyon kedvezőtlen prognózissal rendelkeznek. Vannak azonban olyan terápiák, amelyek jelentősen meghosszabbíthatják az érintettek életét.

Különösen modern kemoterápiás kezelés és a daganatok sugárzása meghosszabbíthatja az élettartamot. Egy műtét az élettartam meghosszabbításához is hozzájárulhat. Az, hogy melyik terápia megfelelő az adott esetben, számos különböző tényezőtől függ, és ezt meg kell beszélni a kezelőorvossal.