Ellenőrző vizsgálatok - Mit kell tudni róluk

Mik az ellenőrző vizsgálatok?

Az ellenőrző vizsgálatok a háziorvos különféle vizsgálatait tartalmazzák, amelyek a gyakori betegségek korai felismerését szolgálják. Az ellenőrző vizsgálatokat az Egészség 35 éves kortól kezdve, és ezt követően kétévente térítik meg. A részletes anamnézis, azaz az orvossal történő konzultáció mellett számos különféle vizsgálat is szerepel benne. Ezeket az alábbiakban soroljuk fel és magyarázzuk el Önnek.

A fizikális vizsgálat

Részletes orvosi konzultáció után, amelyen többek között a kórtörténet és a Egészség a kockázati tényezők tisztázottak, teljesek fizikális vizsgálat végrehajtásra került. Minden szervrendszer, például a szív, tüdő, has és idegrendszer alaposan megvizsgálják. Az orvos rögzített ütemtervet követ.

Először az adott testrész vizuális ellenőrzését hajtják végre. Ezután tapintással és koppintással vizsgálják meg részletesebben a test különböző struktúráit. Különösen a idegrendszer, sok olyan teszt van, amelyet könnyű elvégezni, de nagyon értelmesek.

E vizsgálatok hátterében az áll, hogy a kóros változásokat korán fel kell fedezni, majd azok menetét strukturált módon kell megfigyelni. A szemrevételezés során az orvos a bőr megjelenésére is figyel. Kiterjesztettként fizikális vizsgálat, a BMI (Body Mass Index) kiszámítják, amely testtömegből és magasságból áll, és jó paramétert jelent a betegség lefolyásához.

Hallgatva a szív és a tüdő formailag a fizikális vizsgálat. Ez az egyszerű vizsgálat fontos információkat nyújthat a lehetséges betegségekről, ezért itt külön bemutatjuk. Amikor hallgatja a szív, amelyet a szaknyelvben auszkultációnak hívnak, mind a négy szívszelepek együtt, majd egyenként hallgatják meg.

A sztetoszkóppal fel lehet mérni, hogy az egyes szelepek már nem záródnak-e be teljesen és így vér rossz irányba áramlik (elégtelenség), vagy hogy a szelepek már nem nyílnak megfelelően (szűkület). Mindkettő a szív megnövekedett terheléséhez vezet. Ezenkívül a nyaki artériákat is figyelemmel kísérik annak érdekében, hogy következtetéseket vonhassanak le a szív vagy maguk a nyaki artériák kóros változásairól.

A tüdő hallgatása több helyen zajlik. Ezzel a vizsgálattal megállapítható, hogy a tüdő teljesen kibontakozik. A vizsgálat során fontos, hogy mindig összehasonlítsuk a jobb és a bal tüdőt.

Feltűnő zajok, amikor lélegző ki és be számos betegséget jelez. Például, tüdőgyulladás finom csörömpölést okozna. A mérés vér a nyomás minden ellenőrző vizsgálat része, mivel könnyen és gyorsan elvégezhető, és információt nyújt arról, hogy a vérnyomás a normál tartományon belül van, vagy eltér attól.

Méréskor vér nyomás alatt a mandzsettát először elektronikus úton vagy manuálisan fújják fel, amíg teljesen el nem nyomja a kar véráramlását ütőér. Ezután a mandzsettából lassan felszabadul a levegő, és két értéket határoznak meg, amelyeket szisztolés és diasztolés értékként adnak meg. A szisztolés értéket először adják meg, és egy diagonális vágás választja el a diasztolés értéktől.

Az egység milliméter higany (Hgmm). Egy normális vérnyomás körülbelül 120/80 Hgmm. A vérnyomás 140/90 Hgmm vagy annál magasabb értéket magas vérnyomásnak nevezzük.

Fontos, hogy a vérnyomást nyugalmi állapotban mérjük. A mérés előtt ezért 10 percig nyugodtan kell ülnie, különben az értékeket meghamisíthatják. Kezeletlen magas vérnyomás jelentős késői károsodást okozhat a különféle szervekben, ezért szükség lehet a vérnyomás életmódbeli változtatásokkal és esetleg gyógyszeres kezeléssel történő beállítására. A vérnyomásmérés során a pulzus is mérhető, és a pulzus bizonyos jellemzőit és tulajdonságait feljegyzik.