Elhízottság

Általános információk

Az adipozitás (elhízás) súlyos betegséggel járó betegséget ír le túlsúly. Ennek a betegségnek számos oka és következménye van, amelyeket az alábbiakban részletesebben tárgyalunk.

Meghatározás

A Világ szerint Egészség Szervezet (WHO), az egyik az elhízásról beszél, amikor a testtömeg-index (BMI) meghaladja a 30 kg / m2-t. A BMI általában leírja a testtömeg és a testmagasság arányát, és a következőképpen számítja ki: Testtömeg kg / magasság m2-ben. A 18.5–24.9 kg / m2 közötti BMI-t normál súlynak, míg a 25–29.9 kg / m2 közötti BMI-t túlsúly vagy elővigyázatosság.

Az elhízás pedig 3 súlyossági fokra oszlik a BMI szintjétől függően: Ez a besorolás azonban nem vitatott, mivel a zsír eloszlása ​​a testben nem szerepel. Ismert, hogy a megnövekedett hasi átmérő (80 cm-nél nagyobb nőknél, 92 cm-nél nagyobb férfiaknál) a szív- és érrendszeri megbetegedések nagyobb kockázatával és cukorbetegség mellitus (cukorbetegség). Ha viszont a zsír főleg a combon és a csípőn található, akkor az ilyen másodlagos betegségek kockázata sokkal alacsonyabb.

Még a megnövekedett izomtömeg sem (például a testépítőknél) nem tesz igazat a BMI-nek az elhízás osztályozásának alapjaként. Ennek ellenére ez a besorolás jelenleg általános és szokásos a Egészség rendszer. - I. fokozat 30kg / m2-től

  • II. Fokozat 35kg / m2-től
  • III. Fokozat 40kg / m2-től.

Frekvencia

Az elmúlt évek statisztikái szerint a felnőttek körülbelül 25% -a elhízott, a 3 és 17 év közötti korosztályban a gyermekek és serdülők 6% -a már elhízott. Világszerte az elhízottak aránya a társadalomban (prevalencia) a legmagasabb az iparosodott országokban (USA, Alaszka, Kanada, Mexikó, Ausztrália, Németország, Nagy-Britannia, Finnország stb.). Összességében az elhízás gyakorisága jelentősen megnőtt az elmúlt évtizedekben, de jelenleg ez az adat stabilizálódni látszik.

Okok

Az okok túlsúly és az elhízás sokféle. Ezenkívül különféle tényezők, például oktatás, jövedelem stb. Döntő szerepet játszanak az elhízás kialakulásának kockázatában.

Kedvezőtlen energia egyensúly túl sok miatt kalória túl kevés energiával fogyasztva: A napi kalóriaigény sok tényezőtől függ. Még az alapanyagcsere sebessége (nyugalmi energiaigény) nemtől, kortól, életkortól, fizikaistb.

Ezen túlmenően a további energiafogyasztó folyamatok, például sporttevékenység, szellemi tevékenység, a környezeti hőmérséklet változása stb. Következtében a munka átalakulása is megtörténik. Túlsúly vagy elhízás mindig akkor fordul elő, ha a test több energiát kap, mint amennyit elfogyaszt hosszabb ideig. Genetikai tényezők: Bizonyíték van arra, hogy a zsíreloszlást és az élelmiszer-felhasználást genetikailag befolyásolják.

Zsír anyagcsere rendellenességek (például hypercholesterinaemia) genetikailag is meghatározható. A környezeti tényezők azonban mindig szerepet játszanak az elhízás kialakulásában. Bizonyos tényezők közben terhesség, például az anyai cukorbetegség mellitus, növeli a gyermek elhízás kialakulásának kockázatát.

  • Kedvezőtlen energia egyensúly túl sok miatt kalória túl alacsony energiafogyasztás mellett fogyasztva: A napi kalóriaigény sok tényezőtől függ. Még az alapanyagcsere sebessége (nyugalmi energiaigény) nemtől, kortól, életkortól, fizikai és még sok más. Ezen túlmenően a további energiafogyasztási folyamatok, például sporttevékenység, szellemi tevékenység, a környezeti hőmérséklet megváltozása stb.

A túlsúly vagy az elhízás mindig akkor fordul elő, ha a testet több energiával látják el, mint amennyit hosszabb idő alatt elfogyaszt. - Genetikai tényezők: Bizonyíték van arra, hogy a zsíreloszlást és az élelmiszer-felhasználást genetikailag befolyásolják. Zsír anyagcsere rendellenességek (például hypercholesterinaemia) genetikailag is meghatározható. A környezeti tényezők azonban mindig szerepet játszanak az elhízás kialakulásában. Bizonyos tényezők közben terhesség, például az anyai cukorbetegség mellitus, növeli a gyermek elhízás kialakulásának kockázatát.