Zsír anyagcsere

Meghatározás

A zsíranyagcsere általában a zsírok felszívódására, emésztésére és feldolgozására utal. A zsírokat táplálékkal szívjuk fel, vagy magunk építjük fel az előanyagokból, és felhasználjuk például energia biztosítására vagy fontos hírvivő anyagok előállítására a szervezetben. Után szénhidrátok, a zsírok a testünk legfontosabb energiaellátói. Az étel összetételétől függően az szénhidrátok, zsírok és fehérjék lenyelve, és így az energiatartalom változó.

Funkció

A zsíranyagcsere a zsírok felszívódásával kezdődik a belekben. Ott a zsírokat hasítják és főleg keresztül szállítják a nyirokrendszer be a vér, ahol kötelesek fehérjék és úgynevezett lipoproteinekként oszlanak el a testben. A zsírokat többnyire az energia tárolására használják, hogy a szervezet alacsony táplálékfelvétel idején is mindig elegendő energiát tudjon biztosítani.

Az étellel elfogyasztott zsírokon kívül zsírok is képződhetnek belőlük szénhidrátok, amelyek a test zsírraktáraiban vannak tárolva. A hormon inzulin döntő fontosságú a egyensúly a zsírszintézis és a zsírbontás között. Inzulin párosítja az ételek szénhidrátellátását a test zsírszintézisével, és magas szénhidrátellátás esetén elősegíti a zsír szintézisét és beépülését.

Amint szükség van a tárolt zsírokra, azokat kisebb részekre osztják, és így energiaellátás céljából rendelkezésre állnak. Ennek megfelelően a zsírraktár tartalékként, kevésbé pedig alapellátásként szolgál. Szemben a zsírégető, a szénhidrátégetés időnként kétszer annyi energiát biztosít, de a zsírégetésből származó energia sokkal tovább tart, és a zsírok korlátozás nélkül elérhetők a szervezetben.

Az ételen keresztül felszívódó zsíroknak azonban sokkal több funkciója van. Például számos elődje hormonok. Úgynevezett szteroid hormonok, például a nemi hormonok tesztoszteron vagy ösztrogén, zsírokból állítják elő.

Továbbá a test képes előállítani D-vitamin magát a zsírokat a napfény segítségével. A zsírok átalakulnak koleszterin, amely előfutáraként működik a D-vitamin. A membránok, amelyek elválasztják a test sejtjeit és sejtkomponenseit egymástól, úgynevezett lipid kettős rétegekből állnak. Ez a két membránréteg szintén zsírkomponensekből áll.

A zsírok nem csak energiaraktárként épülnek be a testbe, hanem építőzsírként is, amely egyes szervek csillapítására szolgál. A veséket például építőzsír veszi körül, így párnázva vannak, amikor a test rángatóan mozog. Ugyanez vonatkozik a szemüregben található zsírraktározásra, amely a szemet védi körülötte.