Baktériumok

Bevezetés

A baktériumok (egyes szám: baktérium vagy baktérium) olyan mikroorganizmusok, amelyek csak egyetlen sejtből állnak. A „prokariótákhoz” tartoznak, amelyek az eukariótákkal (az emberi, állati és növényi organizmusokban található sejtekkel) ellentétben nem rendelkeznek valódi sejtmaggal. A „prokaryont” szó jelentése magcsere: az eukarióták tipikus sejtmagja helyett, amelyet a környezetétől kettős membrán választ el, a baktériumokra úgy hivatkozunk, mint amelyeknek ekvivalense van.

A genetikai anyag (DNS), amely a sejtmag más organizmusok szabadon hozzáférhető a baktériumok sejtvízében (citoplazmájában). A baktériumoknál ez a DNS egy szálszerű molekula, a bakteriális kromoszóma. Azonban gyakran nem csak úszik körül, de a sejt membrán.

Sejt membrán, citoplazma, DNS és a riboszómák (a fehérje bioszintéziséhez szükséges legkisebb fehérje szerkezetek) minden baktérium sejtben megtalálhatók. Egyéb organellumok, amelyek azonban csak néhány baktériumban fordulnak elő, sejtfal, külső sejt membrán, flagella (mozgáshoz), pili (az interfészekhez való kapcsolódáshoz), plazmidok (apró DNS-fragmensek, amelyek cserélhetők a baktériumok között, és így jelentősen hozzájárulnak a rezisztencia és a géntranszfer fejlődéséhez), egy nyálkahártya és vezikulák (vezikulák) amelyek gázt tartalmaznak. A baktériumok mellett a gombák a betegségek fontos potenciális kórokozói is.

Szerkezet

A baktériumok kis mikroorganizmusok, amelyek nagysága körülbelül 0.6–1.0 μm. Különböző külső alakjaik lehetnek, például gömb alakú, hengeres vagy spirális alakú. Belső felépítésükben azonban mind hasonlóak.

A baktériumok csak egyetlen sejtből állnak. Ez a sejt tartalmazza a baktérium kromoszómát, amely a baktérium genetikai anyagát, a DNS-t képviseli. Ez a DNS körülbelül 1.5 milliméter hosszú és gyűrű alakú.

A DNS szabadon lebeg a sejtvízben, a citoszolban. A baktériumok tehát nem rendelkeznek valódi sejtmaggal, ezért az úgynevezett prokarióták közé tartoznak. A sejtvíz tartalmaz még más sejtorganellekként ismert struktúrákat is.

A sejtvizet és a sejtorganellákat együtt citoplazmának nevezzük. A sejtorganellák például riboszómák és plazmidok. A riboszóma olyan fehérje, amelyet a baktériumnak tovább kell termelnie fehérjék.

A plazmid egy kis DNS-fragmens, amely további genetikai információkat, például rezisztenciagéneket tartalmaz. A baktériumok kicserélhetik a plazmidokat egymással, és így átvihetik DNS-jüket más baktériumokba. A sejtvizet sejtfal korlátozza.

A sejtfal fenntartja a baktériumok külső alakját és védelmet nyújt a külső behatások (más baktériumok, rossz környezeti feltételek) ellen. A további védelem érdekében néhány baktériumot kapszula vesz körül. A baktérium sejtfala nagyrészt mureinből, többszörös, hálószerű szerkezetű cukorból áll.

Több réteg murein hálója beborítja az egész sejtet. Néhány baktérium más anyagokat hordoz a sejtfalában, például bizonyosakat fehérjék és zsírsavak. Ezek betegségeket okozhatnak az emberi testre és okozhatnak láz, Például.

A sejtfal belülről sejtmembránnal van kibélelve. Ennek a sejtmembránnak a beavatkozásait mezoszómának nevezzük, és a felület növelésére szolgálnak. Sejtbővítmények, az úgynevezett pili származnak a sejtfalból.

A Pili a baktériumot más baktériumokhoz vagy sejtekhez kötve szolgálja. Néhány baktérium sodrott fehérje szálakat, az úgynevezett flagellákat hordoz mozgásuk érdekében. Ezek energiacsökkentésként mozognak, mint a propeller. A baktériumok típusától függően több mint 12 zászló lehet.