Sejt membrán

Meghatározás

A sejtek a legkisebb, összefüggő egységek, amelyekből a szervek és szövetek felépülnek. Minden sejtet sejtmembrán vesz körül, egy gát, amely egy speciális kettős zsírrészegből áll, az úgynevezett lipid kettős rétegből. A lipid kétrétegeket két, egymáson fekvő zsírfilmként lehet elképzelni, amelyek kémiai tulajdonságaik miatt nem válhatnak szét és így nagyon stabil egységet alkotnak. A sejtmembránok sokféle funkciót látnak el: kommunikációra, védelemre és a sejtek vezérlőállomásaként használják őket.

Melyek a különféle sejtmembránok?

Nemcsak magát a sejtet veszi körül membrán, hanem a sejt organelláit is. A sejtorganellák a sejten belüli olyan kis területek, amelyeket membránok határolnak, és mindegyiknek megvan a maga feladata. Különböznek egymástól fehérjék, amelyek beágyazódnak a membránokba, és szállítóként működnek a membránon keresztül szállítandó anyagok számára.

A belső mitokondriális membrán a sejtmembrán speciális formáját képviseli. A mitokondriumok olyan organellák, amelyek fontosak a sejt energiatermeléséhez. Csak később beépültek az emberi sejtbe az evolúció során.

Ezért két lipid kétrétegű membránjuk van. A külső a klasszikus emberi membrán, a belső a mitokondriumra jellemző membrán. Kardiolipint tartalmaz, egy zsírsavat, amely a zsírrétegbe épül, és csak a belső membránban található meg, és nincs más.

Az emberi testben tehát csak sejtek találhatók, amelyeket sejtmembrán vesz körül. Vannak azonban olyan sejtek is, mint pl baktériumok például melyeket sejtfal vesz körül. A sejtfal és a sejtmembrán kifejezéseket ezért nem lehet szinonimával használni.

A sejtfalak jelentősen vastagabbak, és emellett stabilizálják a sejtmembránt. Az emberi testben a sejtfalakra nincs szükség, mert sok egyes sejt erős asszociációkat képes kialakítani. Baktériumokmásrészt egysejtű szervezetek, vagyis csak egyetlen sejtből állnak, amely a sejtfal nélkül lényegesen gyengébb lenne.