Sejtspecifikus daganatok | Agytumor

Sejtspecifikus daganatok

A glioblastomák olyan daganatok, amelyek bizonyos gliasejtekből, az úgynevezett asztrocitákból származnak, és a legsúlyosabb „rosszindulatú daganattal” rendelkeznek. Ezek a leggyakoribb rosszindulatú daganatok idegrendszer és nagyon rossz prognózissal járnak. Általában 60 és 70 éves kor között fordulnak elő.

Sőt, a férfiak kétszer olyan gyakran érintettek, mint a nők. A glioblasztómák a agy, így a specifikus tünetek nagymértékben változhatnak. A legtöbb esetben a glioblastoma műtétből áll, amelyet sugárzás követ és kemoterápiás kezelés.

Mivel azonban a daganat nagyon infiltratív módon nő a környező szövetbe, általában nem lehet eltávolítani az összes tumorsejtet, ami drasztikusan csökkenti a prognózist. Az átlagos túlélési idő a kezdeti diagnózis után 17 és 20 hónap között van. A medulloblasztóma a malignus daganata kisagy, amely általában négy és kilenc év közötti gyermekeknél fordul elő.

Alján fejlődik ki kisagy és általában behatol a kisagy mindkét felébe és a környező szövetbe. A környező szövetek leírt pusztulásából a medulloblasztóma kövesse. A. Részvétele miatt kisagy, főleg ataxia szándékkal remegés az egyik ezek közül.

Ez egy motoros rendellenességet ír le, amely növekszik remegés szándékos mozgással. További tünetek kerülnek bemutatásra: A tünetek mértéke nagyban függ a daganat méretétől. A kezelés a tumor teljes műtéti eltávolításából áll, amelyet általában későbbi sugárzás fejez be.

A 10 éves túlélési arány medulloblasztóma 60%. A prognózis a gyermek életkorától függ. Minél idősebb a gyermek első diagnózisa, annál nagyobb az esélye a gyógyulásnak.

• Súlyos fejfájás
• Hányinger
• Hányás
• Alkalmi rohamok
• Vagy jellemváltozások.

A meningiómák az egyik leggyakoribb típus agy daganatok, az összes daganat 15% -át teszik ki. A sejtekből fejlődnek az ún agyhártya, a puha agyhártya. A meningiómák 80-90% -a jóindulatúnak minősül, ami drámai módon javítja a gyógyulás esélyét.

„Pleomorf” -nak nevezik őket. Szinte kizárólag felnőtteket érint ez a daganat. A frekvencia csúcs 40 és 60 év között van.

A legtöbb meningioma nagyon lassan növekszik, és csak kiszorítja a környező szövetet, ellentétben a „rosszindulatú” daganatokban a környező szövet pusztulásával. Ennek eredményeként a tünetek általában csak akkor jelennek meg, ha a daganat már jelentős méretű. A lokalizációtól függően a tünetek spektruma az intrakraniális nyomás növekedésének általános jeleit tartalmazza, például: Ha nincs ellenjavallat, a menigeoma terápiája mindig műtéti eltávolításból áll.

Ha például egy bonyolult hely miatt ez nem lehetséges, akkor a sugárterápia a lehető legjobb alternatíva. A prognózis itt nagyban függ a szövettan a tumor jóindulatú, azaz hogy „jóindulatú” vagy „rosszindulatú” daganat-e. A gyakoribb jóindulatú meningiomák prognózisa általában jó.

Ugyanakkor fennáll a 20% -os megismétlődés veszélye is. A rosszindulatú meningiomák esetében az 5 éves túlélési arány szignifikánsan rosszabb, és a betegek 78% -ának legalább egy visszatérő daganata lesz a következő 5 évben.

• Fejfájás
• Hányinger
• Hányás
• A látómező hibái
• Görcsrohamok
• Motoros rendellenességek

A kifejezés asztrocitóma e tumor eredeti sejtjeiből, az úgynevezett asztrocitákból származik.

Ezek a agy, az úgynevezett glia. Ez az oka annak, hogy az asztrocitómák a gliomákhoz tartoznak. Az összes agydaganat körülbelül egynegyedét teszik ki.

A WHO itt 4 különböző tumor fokozatot különböztet meg. Az an asztrocitóma általában csupán a koponyaűri nyomás általános növekedését jelzi. Ezért, ha bármilyen gyanú merül fel, mindig szükség van képalkotásra CT vagy MRT formájában.

A terápia és a prognózis a tumor „rosszindulatúságának mértékétől” függ. Például az 1. fokozat asztrocitómaa 3. és 4. fokozatú asztrocitómákkal ellentétben nem igényel későbbi acélt vagy kemoterápiás kezelés műtéti eltávolítás után. Ezenkívül általában jó prognózist adnak az 1. fokozatú asztrocitómákra. Ezzel szemben a 4. fokozatú asztrocitóma átlagos élettartama (glioblastoma(lásd alább) csak kb. 18 hónap.

Az oligodendrogliomákat az úgynevezett gliomák közé sorolják, és a legtöbb esetben jóindulatúak. Főleg 25 és 40 év között fordulnak elő. A daganat „rosszindulatúságától” függően 4 különböző fokozatot osztályoznak.

Mint a legtöbb agydaganat esetében, a tünetek a koponyaűri nyomás általános növekedésének jeleiből állnak (fejfájás, hányinger, zavartság), de az epilepsziás rohamok is gyakoriak. Az oligoendroglioma terápiája és prognózisa a daganat mértékétől függ, és tartalmazhat kemo- és sugárkezelés vagy műtét. A meglehetősen jóindulatú és jól elhelyezkedő daganat 10 éves túlélési aránya körülbelül 50%.

A 4. fokozatú oligoendroglioma esetében azonban ez 20% -ra csökken. Az ependymómák az úgynevezett ependymális sejtekből fejlődnek ki. Sejtréteget képeznek az idegsejtek és az őket körülvevő cerebrospinalis folyadék (folyadék) között.

A terápia általában műtéti beavatkozásból áll a daganat terhelésének csökkentése érdekében, és a daganat besugározható is. Általánosságban azonban az ependymomák rossz prognózissal rendelkeznek, mivel „rosszindulatú daganat” esetén a cerebrospinalis folyadékon keresztül gyorsan átterjedhetnek a központi idegrendszerbe. Így a terápia általában életet meghosszabbító szándékot követ, nem pedig gyógyító (gyógyító) megközelítést.

Az 5 éves túlélési arány a rosszindulatú daganatok minden fokán kb. 45%. A terápia általában műtéti beavatkozásból áll a daganat terhelésének csökkentése érdekében, és a daganat sugárzása is elvégezhető.

A többnyire jóindulatú hipofízis daganatok a agyalapi mirigy, amely az emberi hormon nagy részeit szabályozza egyensúly. Az agyalapi mirigy daganatait alapvetően hormontermelő (aktív) daganatokra osztják, és azokra, amelyek nem termelnek hormonok (inaktív). Az aktív hipofízis daganatok tünetei a hormonrendszerre gyakorolt ​​hatásuk miatt nagyon sokak lehetnek.

Ide tartozik a menstruáció hiánya, a férfiaknál a mell lehetséges megnagyobbodása, csontritkulás (csontsűrűség csökken), megváltozott méretnövekedés, bika kialakulása nyak és sokan mások. Ezenkívül ezeknél a daganatoknál figyelmet kell fordítani a agyalapi mirigy részének vizuális út, az úgynevezett optikai chiasma. A daganat bizonyos nagysága felett az optikai chiasma összenyomódása látómező veszteséghez vezethet.

Az agyalapi mirigy daganatok terápiája általában egy műtéti beavatkozásból áll, amelyet a orr. A prognózis a tumor „jóindulatúsága” és a jó műtéti hozzáférés miatt nagyon jó. A Schwannoma is hívott neurinómajóindulatú daganat, amely az úgynevezett Schwann-sejtekből származik.

Ezek a sejtek a periférián mindenütt elhelyezkednek idegrendszer, de a Schwannomas előnyösen két specifikus helyen fejlődik ki. Először is, a Schwannomák az agyideg olyan részeiből fejlődnek ki, amelyek felelősek a hallásért és az érzékelésért egyensúly (vestibulochleáris ideg). Ebben az esetben a schwannomát hívják akusztikus neuroma.

A másik gyakori hely az érzékeny ideggyökerek a gerincvelő. A lokalizációtól függően különböző tünetek jelentkeznek. Annál az esetnél akusztikus neuroma, az érintettek többsége először beszámol halláskárosodás, amely a betegség előrehaladtával növekszik.

Fülzúgás (fülcsengés) vagy szédülés is előfordulhat. Ha a gerincen rajzás történik idegek az gerincvelő, bénulás, érzékenységi rendellenességek vagy sugárzás fájdalom megeshet. A daganat méretétől függően különböző kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre.

Ha a swanoma még mindig kicsi, célzott sugárterápia jöhet szóba. A legtöbb swanoma azonban műtéti úton teljesen eltávolításra kerül, ami gyógyuláshoz vezet. A neurofibromák jóindulatú idegtumorok, amelyek az ideg belsejében vagy kívül növekedhetnek.

Noha részben Schwann-sejtekből állnak, az idegtől elválaszthatatlanságuk miatt a Schwannoma jellemzi őket. Így amikor egy neurofibromát műtéti úton eltávolítanak, az érintett ideg általában elvész. Elvileg a neurofibromák bárhol előfordulhatnak, ahol idegszövet van.

Azonban gyakran előfordulnak a bőrön. Azoknál az embereknél, akik genetikai betegségben szenvednek, neurofibromatosis 1 több száz kicsi neurofibroma lehet, amelyeket hegek nélkül nem lehet eltávolítani. A bőr neurofibromáinak terápiájához széles körben elfogadottá vált a szén-dioxid lézerrel végzett lézeres kezelés. A hemangioma (más néven vér szivacs) jóindulatú daganat, amely befolyásolja a vért hajók és főleg gyermekeknél fordul elő.

A hemangiómák kétharmada a fej és a nyak terület. A gyermekeknél diagnosztizált hemangiómák általában veleszületettek. Vannak azonban nem veleszületett hemangiómák is, amelyek általában felnőttkorig nem alakulnak ki.

A hemangiómák bárhol kialakulhatnak, ahol vannak hajók, beleértve az agyat is. Ha a várakozás és látás terápiát gyakran más területeken, például a bőrön választják, mivel a hemangiomák önmagukban is visszafejlődhetnek, az agy hemangiomáinak esetében a döntés nagymértékben függ azok méretétől és tüneteitől. Így a szédülés és fejfájás, más neurológiai hiányosságok is előfordulhatnak, amelyek az idegszövet oxigénellátottságának jele lehet.

A terápia ilyenkor általában sugárzásból, embolizációból áll hemangioma katéteren keresztül) vagy műtéti beavatkozás. A hemangioblastomák vagy röviden angioblastomák jóindulatú daganatok, amelyek a központban jelentkeznek idegrendszer. Általában a gerincvelő vagy a hátsó fossa koponya.

A hemangioblastoma kialakulása általában a ciszta növekedésével jár, mivel ez a szilárdabb külső réteg része lehet. Ezek a daganatok úgynevezett eritropoietint (röviden: EPO) termelnek, ami növeli a vörös termelését vér sejtek. A lokalizációtól függően további tünetek jelentkezhetnek.

Ha a hemangioblastoma a kisagyban található, például mozgászavarok, szédülés, hányinger és a fejfájás előfordulhat. Mivel azonban ezek a daganatok általában csak lassan növekednek, általában a várakozás módját választják. Miután a daganat elérte a kritikus méretet, általában műtéttel teljesen eltávolítható.