Szinonima
Orvosi: Cerebellum (lat.)
- Nucleus dentatus
- Nucleus emboliformis
- Nucleus globosus
- Nucleus fastigii
A kisagy másik anatómiailag elkülönülő területe az úgynevezett kisagyi mandula. Bár funkcionálisan nem jelentősek (legalábbis eddig nem tulajdonítottak nekik különösebb funkciót), mégis fontos szerepet játszanak a mindennapi klinikai gyakorlatban.
Ennek oka a következő: Megnövekedett koponyaűri nyomás esetén, amely előfordulhat például a cerebrospinalis folyadék zavart kiáramlásának (röviden cerebrospinalis folyadék vagy folyadék) következtében. agy nincs sok lehetősége elkerülni a nyomást a körülötte lévő rugalmatlan csontos kalotte miatt. Valójában egy ilyen kijátszás csak két helyen lehetséges. Bármelyik agy tömeget nyomnak a kisagyi sátorba, amelyet felső fogháznak neveznek, vagy a fent említett kisagyi mandulákat a foramen magnumon keresztül (a koponya) és ki (alacsonyabb bebörtönzés).
Mindkét esetben akut veszélye van agy szövetkárosodás, de az alacsonyabb befogadás, azaz a mandulák rettegtebb és akut életveszélyessé válhat, mivel a légzési központ (a kiterjesztett medullában található, azaz a medulla oblongata, amely az agy legalsó részének felel meg) szár) a bebörtönzés közvetlen közelében található, és szükség esetén összenyomható is, ami azonnali légzésleálláshoz vezet. Funkcionálisan (azaz nem pusztán külső szempontok szerint, hanem különféle funkcionális attribútumok szerint) a kisagy három részre oszlik:
- 1.
spinocerebellum - anatómiailag magában foglalja a férget és a szomszédos félteke területeket mindkét oldalon
- 2. pontocerebellum - anatómiailag megfelel a két félteke oldalsó részeinek
- 3. vestibulocerebellum - anatómiailag megfelel a lobus flocculonodularis-nak
Ennek a felosztásnak a következő oka van: A Cerebellum információkat fogad és információkat küld.
Formájában elérik vagy elhagyják idegsejt szálak. Azokat a szálakat, amelyek bejutnak a kisagyba, és információkat küldenek hozzá, afferenciáknak nevezzük (afferre, lat = ellátás). Azokat, amelyek elhagyják a kisagyat, hogy az itt keletkezett információkat más helyre vigyék, efferenciának nevezzük (efferensből, lat = kivezetni).
Ezek a bejövő és kimenő szálak a három úgynevezett kisagyszár egyikében futnak. Most a kisagy fent említett három részének mindegyike a test különböző részeiről kapja afferenciáit, ezért van értelme ezeket ennek megfelelően felépíteni. Az alábbi táblázat hasznos áttekintést nyújt a kisagy három részéről és azok bemeneteiről.
Ezenkívül felsoroljuk az afferens száltraktusok nevét: kisagy rész | afferenciák… -tól | szálháló neve Spinocerebellum | gerincvelő | Tractus spinocerebellaris Pontocerebellum (Cerebrocerebellum) nagyagy hídon keresztül (Pons) | Tractus pontocerebellaris Vestibulocerebellum | agytörzs központjai az egyensúly szerve (úgynevezett vestibularis magok) | Tractus vestibulocerebellaris A rostos traktusok neve (Tractus, lat. = Szál) könnyen levezethető, mindegyik két szóból áll. Az első szó a szálak keletkezésének helyét, a második szó a végük végét jelenti.
Például a Tractus pontocerebellaris: A hídtól (Pons) átjut a kisagyig (Cerebellum), azaz a ponton-kisagyig. Zavaró módon a cerebellumnak van egy további osztályozása, amely nem funkcionális és anatómiai, hanem filogenetikai, azaz a filogenetikai fejlődés szerint. Az alábbi táblázat egy rövid összefoglalást mutat be arról, hogy az anatómiai, funkcionális és filogenetikai osztályozás miként kapcsolódik most: Anatómiai | Funkcionális | filogenetikus féreg és a szomszédos félteke részek | Spinocerebellum | Palaeocerebellum Oldalsó félteke részek Pontocerebellum | Neocerebellum Lobus flocculonodularis Vestibulocerebellum | Archicerebellum Az Archicerebellum filogenetikailag a legidősebb, a Neocerebellum (neo, görög = új) a kisagy legfiatalabb része.
Míg a kisagy medulla, vagyis a mélyen lévő rész főleg idegrostokat tartalmaz, amelyek a központi rész egyik helyéről a másikra mozognak idegrendszer, a kisagy kéreg (cortex cerebelli) sok sejtet tartalmaz. Bár a kisagy - amint a neve is sugallja - méretét tekintve messze nem a központi idegrendszer legnagyobb része, a kéreg az összes központi idegrendszeri idegsejt körülbelül 50% -át tartalmazza. A kisagy három rétegre osztható, amelyek mindegyike meghatározott sejttípusokat tartalmaz. Míg a molekuláris réteg tartalmazza a csillagsejtek és különösen a kosársejtek testét, addig a Purkinje sejtréteg a Purkinje sejtek sejttestét, a kisagy tipikus sejtjeit tartalmazza.
Végül a szemcsés réteg tartalmazza a szemcsesejtek és a Golgi sejtek somátáját. Az idegsejteket megkülönböztetjük gerjesztő és gátló sejtek között, attól függően, hogy melyik neurotranszmitter „információként” továbbadják a következő cellába, miután maguk is izgatottak lettek. A kisagy összes sejtje gátló idegsejt a GABA-val (rövidítve: gamma-amino-vajsav), mivel neurotranszmitter.
Csak a szemcsesejtek gerjesztenek. Az övék neurotranszmitter glutamát.
- Molekuláris réteg (stratum molekululare) - legkülső réteg
- Purkinje sejtréteg (Stratum purkinjense) - középső réteg
- Könerschicht (Stratum granulosum) - a legbelső réteg, a medullával szomszédos
