Meghatározás
A „remegés” kifejezés a latin „tremere” szóból származik, ami németül remegést jelent. A tremor egy mozgászavar, amely az érintett testrész túlzott mozgékonyságát írja le. Ismétlődés okozza összehúzódások izomcsoportok, amelyek ellentétes hatást fejtenek ki, ami gyors mozgást eredményez először az egyik, majd a másik irányba. A tremor különböző szempontok szerint osztályozható: a kiütés amplitúdója (durva vagy finom), gyakorisága (magas vagy alacsony frekvencia), előfordulási időpontja szerint (nyugalomban, mozgás közben, kinyújtott állapotban) kezek) és a szabályosság szerint (szabályos vagy szabálytalan).
Okok
Elvileg az enyhe remegés teljesen normális: A szerkezet a idegrendszer különböző vezérlőáramkörökön alapul, és az idegsejtek aktivitása rendszeres ingadozásoknak van kitéve. Ezek az ingadozások a kezek enyhe remegéséhez vezetnek, például amikor a karokat kinyújtják. Ezt a fiziológiás remegést finom, akaratlan, ritmikus izommozgások okozzák a millimétertől milliméterig terjedő tartományban, és felerősíti a stressz, az izgalom ill. koffein.
A remegés, amikor erős feszültség alatt áll, ezért (a legtöbb esetben) teljesen ártalmatlan, és csak a mindig jelenlévő remegés felerősödését jelenti. A remegés csak akkor válik kórossá, ha nagyon súlyos, azaz ha a remegés nagyon nagy, vagy ha az oda-vissza remegés nagyon gyorsan fellép. A remegést különféle betegségek okozhatják.
Parkinson-kórban az akaratlan mozgások elnyomásáért felelős sejtek elpusztulnak. Az eredmény egy remegés nyugalomban és esetleg cselekvés közben is, amely az egyik oldalon kifejezettebb, mint a másikon. Ha a kisagy sérült, a összehangolás minden mozgása zavart.
Az eredmény egy szabálytalan remegés, amely a cél felé közeledve erősebbé válik (cél- vagy szándékremegés). A nagyobb mennyiségű alkohol átmenetileg cselekvőképtelenné teszi a kisagy, ami szándékos remegést, koordinálatlan járást és nem biztonságos mozgásokat eredményez. A krónikus alkoholfogyasztás elpusztítja a sejteket kisagy és így állandóhoz vezet kisagykárosodás.
A szokásosnál súlyosabb remegés oka lehet nélkülözhetetlen remegés, amely szinte mindig szimmetrikusan érinti a kezet és a karokat, és nyugalomban és mozgásban egyaránt előfordulhat. Az esetek 60%-ában öröklődik, egyébként megmagyarázhatatlan okok miatt spontán módon jelentkezik. A lakosság körülbelül 1%-át érinti.
A tremor ritka formája az ortosztatikus tremor, amely főleg a 60 év feletti nőket érinti. Hosszabb állás után a láb az izmok remegnek, ami bizonytalan állást és elesést eredményez. A pszichogén remegés a kezeket vagy a fej és a mentális túlterhelés fizikai tünete.
Érdekes megjegyezni, hogy a pszichogén remegés teljesen eltűnik, ha elvonják a figyelmet. A tremor egyéb okai közé tartozik a krónikus higanymérgezés, Wilson-kór (rézraktározási betegség), pajzsmirigy-túlműködés or fibromyalgia szindróma. Különféle gyógyszerek is okozhatnak remegést: Teofillin (A COPD), ciklosporin A (immunszuppresszív szer), kortizon (immunszuppresszív szer), amiodaron (A szívritmus zavar), kalcium antagonisták (pl magas vérnyomás), valproát (a epilepszia) És neuroleptikumok közöttük vannak.
A tremor egyike a négy főnek a Parkinson-kór tünetei, mozgáshiánnyal, tartási stabilitással és fokozott izommerevséggel együtt. Parkinson-kórban a középagyban a substantia nigra (fekete anyag) sejtjei elpusztulnak. Ez a régió a agy, az agy más régióival együtt szabályozza az akaratlagos motoros tevékenység végrehajtását és a nem kívánt mozgások elnyomását.
A substantia nigra sejtpusztulása felborítja a mozgásszabályozás mechanizmusait, ezért előfordulhat például nem kívánt tremor. A Parkinson-kór egy nyugalmi és tartási remegés, amely idegesség esetén erősebbé válik. Általában a kezet érinti, jellemzően az egyik oldal jobban érintett, mint a másik.
A Parkinson-féle tremor gyakorisága körülbelül 4-7 másodpercenként, amplitúdója közepes amplitúdójú. Az úgynevezett tablettacsavarás jelenség a kezek nyugalmi remegésének egy sajátos formája: a Parkinson-kóros beteg ismételten dörzsöli a hüvelykujját és az indexét. ujj együtt, mint a pirulacsavarásnál vagy az érmeszámlálásnál. Ritka esetekben a fej, lábakat vagy állát is érinti a Parkinson-kór.
Ha Parkinson-kórban érintett az áll, az orvosok „nyúl” jelenségként emlegetik. Vannak olyan gyógyszerek, amelyek remegést okozhatnak, különösen, ha hosszabb ideig vagy akár helytelenül (pl. túl nagy adag) szedik őket. Ide tartoznak például az úgynevezett kolinészteráz gátlók, amelyek biztosítják, hogy a neurotranszmitter acetilkolin (olyan anyag, amely az információ továbbítását közvetíti a idegek) hosszabb ideig működhet. Ezt a gyógyszercsoportot például az Alzheimer-kór kezelésére használják.
Egyéb lehetséges gyógyszerek, amelyek remegést okozhatnak neuroleptikumok és antidepresszánsok, amelyeket kezelésére használnak pszichózis, depresszió és a szorongási rendellenességek. Adrenalin, amfetaminok ill koffein aktiváló hatásuk miatt remegést is okozhatnak. Ezzel szemben a remegéscsillapító gyógyszerek visszavonása is lehetséges ok lehet.
Ide tartoznak mindenekelőtt a béta-blokkolók, amelyeket az ún nélkülözhetetlen remegés, hanem primidon ill gabapentin. A pajzsmirigy betegsége remegéshez is vezethet. Ha a pajzsmirigy túl aktív (pajzsmirigy-túlműködés), a pajzsmirigy túl sokat termel hormonok (különösen az ún. T3 és T4).
Ez a szervezet számos szervének fokozott aktivitásához vezet, mint például a szív és az izmokat is. Ennek eredményeként az érintettek izgatottak és nyugtalanok lehetnek. Ez gyakran ahhoz vezet izomrángás a kezek és az ujjak.
A remegés számos formájának máig megmagyarázhatatlan okai vannak. Vannak azonban olyan tanulmányok, amelyek azt mutatják, hogy a formája nélkülözhetetlen remegés különösen az öröklődéshez kapcsolódik. Kimutatták, hogy a tremorban szenvedő emberek mintegy 60%-ánál a feltétel szintén családi vonás, ezért valószínűleg öröklődik. Egyelőre nem világos, hogy ez kizárólag az öröklődésnek köszönhető-e.