Zúzódás: meghatározás, kezelés, gyógyulási idő

Rövid áttekintés

  • Kezelés: A kezelés a zúzódás típusától és súlyosságától függ. Az elsősegélynyújtási intézkedések közé tartozik a hűtés és a felemelés. Súlyos sérülések esetén szúrás javasolt.
  • A betegség lefolyása és prognózisa: Az enyhe zúzódások gyógyulási ideje néhány naptól hétig tart. Súlyos zúzódás (zúzódás) esetén négy hétig vagy tovább tart.
  • Tünetek: A zúzódás súlyosságától függően a lehetséges tünetek közé tartozik a fájdalom, duzzanat és mozgáskorlátozottság. A lokalizációtól függően más tünetek jelentkeznek.
  • Okok és kockázati tényezők: A zúzódást például ütés, esés vagy ütközés okozza. Az ilyen sérülések gyakran előfordulnak bizonyos sportágakban, például a fociban vagy a jégkorongban.
  • Diagnózis: A diagnózist orvosi vizsgálat állapítja meg. Ez magában foglalhat röntgenvizsgálatot, számítógépes tomográfiát (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotást (MRI).

Mi az a zúzódás?

A zúzódás a kompresszió által okozott közvetlen sérülés. Zárt – így nincs látható bőrsérülés és nincs csonttörés. A zúzódás helyén lévő szövet (például bőr, zsírszövet, fascia, izom, inak, szövetkapszula stb.) zúzódásos.

A zúzódás típusától és helyétől függően csontzúzódásról, izomzúzódásról, szemgolyózúzódásról, tüdőzúzódásról, agyzúzódásról, combzúzódásról („lócsók”), bordazúzódásról, térdzúzódásról vagy vállzúzódásról beszélünk. A zúzódás a test más részein is előfordul, például a lábfejen vagy a csuklón.

Borda zúzódás

Tudjon meg többet a zúzódásos bordák okairól, tüneteiről és kezeléséről a Bordazúzódás című cikkben.

Térd zúzódás

Tudjon meg többet a zúzódásos térd okáról, tüneteiről és kezeléséről a Knee Bruise cikkben.

Vállzúzódás

Zúzódás és zúzódás

A zúzódás orvosi kifejezése a zúzódás (contusio). A gyakorlatban azonban gyakran különbséget tesznek a két fogalom között: a zúzódást olyan triviális szövetkárosodásként határozzák meg, amely fájdalommal jár, és nincs hosszú távú jelentősége. Nem kíséri vérzés vagy duzzanat.

A zúzódás viszont egy súlyos zúzódás, amelyet duzzanat és vérzés (hematóma) is kísér. Ha egy zúzódás után csomót éreznek a bőr alatt, amiről kiderül, hogy duzzanat, akkor súlyos zúzódásról lehet szó. Ha szövet is megsemmisült, az orvosok ezt zúzódásnak nevezik.

Hogyan kezelik a zúzódást?

Elsősegélynyújtás zúzódás esetén

A zúzódások esetén az elsősegélynyújtás célja, hogy amennyire lehetséges, csökkentse a vér és a nyirok kijutását a környező szövetekbe. Ehhez kövesse a PECH szabályt:

  • Jég: Hűtse le az érintett területet körülbelül 15-20 percig. Ehhez használjon jégcsomagot vagy borogatást hideg vízzel. A hideg hatására az erek összehúzódnak, és kevesebb vér távozik. Vigyázat: A helyi fagyhalál veszélye miatt soha ne alkalmazzon jeget közvetlenül a bőrre!
  • Összenyomás: A külső nyomás megakadályozhatja, hogy a szövet megduzzadjon, és még több vér a sérült erekből a környező szövetekbe szivárogjon. Ezért lehetőség szerint alkalmazzon kompressziós kötést a sérült területre.
  • Emelje fel: Ha lehetséges, emelje fel a sérült területet. Ez szintén csökkenti a véráramlást a sérült területen.

Szemzúzódások esetén hideg törlőkendőt kell feltenni!

A hasi zúzódások esetén enyhíti a fájdalmat, ha az érintett személy felhúzott térddel fekszik.

Gyógynövények zúzódások ellen

Egyes betegek a zúzódások elleni otthoni gyógymódokra is támaszkodnak, például túróborogatásra vagy agyagcsomagolásra. Az azonban, hogy egy adott otthoni gyógymód valóban segít-e a zúzódások ellen, gyakran tudományosan nem bizonyított.

Az otthoni jogorvoslatoknak megvannak a határai. Ha a tünetek huzamosabb ideig fennállnak, nem enyhülnek, sőt rosszabbodnak, mindig orvoshoz kell fordulni.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Néha nem könnyű különbséget tenni a súlyos és a kisebb sérülés között.

Egy egyszerű zúzódás általában nem igényel orvosi látogatást. Ha a kellemetlen érzés súlyos vagy tartós (például ha a zúzódás vagy duzzanat nem csökken), orvoshoz kell menni. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a kezdetben triviálisnak tűnő zúzódások tünetei gyorsan súlyosbodnak.

Ha kétségei vannak, mindig forduljon orvoshoz. Különösen, ha a fej, a has vagy a szem érintett. Például szemgolyó zúzódása esetén szükség lehet gyógyszeres kezelésre a megemelkedett szemnyomás csökkentésére. Ha a zúzódás retinaleváláshoz vezetett, az orvos műteni fog.

Nagyon súlyos, nagy zúzódásokkal járó zúzódások esetén, különösen az ízületben, a szúrás hasznos lehet. Ebben az eljárásban az orvos tű segítségével szívja fel a szövetben felgyülemlett folyadékot. Néha az orvos műtéti úton is eltávolítja a meglévő zúzódást.

Súlyos izomzúzódás szövődményeként az izomzatban nyomásnövekedés léphet fel, az úgynevezett kompartment szindróma. Ez azt jelenti, hogy az izom már nem kap vért (és így oxigént), és elhalhat. Ezért gyorsan meg kell adni a sebészeti beavatkozást.

Agyi zúzódás esetén az orvos általában kórházba utalja a beteget.

A zúzódás általában magától és következmények nélkül gyógyul. Ugyanez vonatkozik általában a súlyos zúzódásokra is. Ez utóbbi esetben csak kivételesen alakulnak ki hegesedési elváltozások a vérzés területén.

Zúzódás: Időtartam

A triviális zúzódás gyógyulási ideje általában két-három hét, enyhe esetekben csak néhány nap. Hegesedésekkel járó zúzódás esetén a gyógyulás négy hétig vagy tovább is tarthat.

Zúzódás: Tünetek

A zúzódás fájdalmas, különösen akkor, ha a sérült területet elmozdítják vagy megfeszítik. Azonban nincs vérzés vagy jelentős duzzanat. Az ilyen tünetek mindaddig nem jelentkeznek, amíg súlyos zúzódás (zúzódás) nem következik be.

A zúzódást gyakran mozgáskorlátozottság kíséri, például izomzúzódás esetén a comb területén (comb zúzódás).

Agyi zúzódás (contusio cerebri) esetén eszméletvesztés és neurológiai tünetek (pl. epilepsziás rohamok, szaglásvesztés = anozmia, beszéd, látászavarok stb.) lépnek fel.

Okai és kockázati tényezők

A zúzódást közvetlen kívülről érkező tompa erő okozza. Ez például egy ütés, esés, ütközés, leeső tárgyak vagy beszorulás.

A zúzódások nagyon gyakran fordulnak elő sportolás közben, különösen az olyan kontaktsportok során, mint a foci vagy a jégkorong. De olyan sportban is előfordulhat ilyen sérülés, ahol nincs közvetlen kapcsolat a csapattársakkal. Ez történik például, amikor egy teniszlabda a szemébe repül (szemgolyó zúzódás).

Vizsgálat és diagnózis

Az orvos először érdeklődik a tünetekről és azok eredetéről. A lehetséges kérdések a következők:

  • Hogyan történt a sérülés? Például elesett, vagy ütést kapott?
  • Van-e egyéb panasza?

Ezt követően fizikális vizsgálat következik. Az orvos megvizsgálja a sérült területet, és gondosan kitapintja. Ennek során például duzzanatot, fájdalmas nyomást és mozgáskorlátozottságot keres.

Ha a zúzódás ízületet érint, folyadékgyülem képződhet, azaz fokozott folyadék szekretálódik az ízületi üregbe. Ha az erek megsemmisültek, a vér összegyűlik az ízületi üregben (hematóma).

Ultrahangos vizsgálattal az orvos megállapítja a sérülés mértékét. Néha röntgenvizsgálatokat végez, hogy kizárja a további csontsérüléseket.

Képalkotó eljárások

A csontzúzódás különösen a test azon részein fordul elő, ahol a csontot csak vékony bőrréteg fedi. Ez a helyzet például a fejen, a bordákon és a lábszáron.

A pontosabb diagnózis érdekében (például szalagsérülések kizárása vagy agyi zúzódás esetén) az orvos számítógépes tomográfiát (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotást (MRI) rendel.

Megelőzés

A speciális védőruházat csökkentheti a zúzódás és más súlyosabb (sport)sérülések kockázatát. Például kerékpározás, síelés és görkorcsolyakor bukósisak viselése javasolt, valamint sípcsontvédő használata mezőhoki vagy foci közben. A hátvédőket snowboardosoknak és mountain bike-osoknak ajánljuk.