A szívbillentyűk feladata
A szív van négy szívszelepek, amellyel meg lehet különböztetni a zsebes és vitorlás szelepeket. A két vitorlasztár elválasztja a pitvarokat szív a kamrákból. Az úgynevezett tricuspid szelep között található jobb pitvar és a jobb kamra, a mitrális szelep képezi a határt a bal pitvar és a bal kamra.
Ez a két szelep zárva van a feszültség alatt szív és így megakadályozzák a vér a szívben hátrafelé pumpálódni. Ban,-ben kikapcsolódás fázisban a két vitorla szelep kinyílik, hogy a kamrák megteljenek vér újra. A zsebszelepek elválasztják a szívkamrákat a mögöttük lévő érrendszertől.
A tüdő szelep között található jobb kamra és a pulmonális keringés Az aorta szelep elválasztja a bal kamra a test keringési rendszeréből. Mindkét szelep zárva van a kikapcsolódás fázis, a töltési fázis is, mivel a szívkamrák megtelnek.
A szív feszültsége miatt ezek a szelepek kinyílnak, és a vér belép a forgalomba. A szelepek problematikussá válnak, ha szivárognak. Ezt akkor a szívbillentyű elégtelenségének nevezik. Ezenkívül a szelepek területén szűkület is előfordulhat, amelyet szaknyelven szűkületnek nevezünk. Mindkét esetben a szívnek több munkát kell végeznie.
A koszorúerek feladata
Az emberi szívet két fő látja el hajók: a bal és a jobb koszorúér ütőér Az koszorúerek, vagy technikailag a koszorúerek felelősek a szívizom vérrel való ellátásáért. Ez biztosítja, hogy elegendő tápanyag és oxigén szálluljon az izomsejtekbe.
Ezenkívül a szív munkájával keletkező salakanyagokat eltávolítják az izmokból. A legtöbb izomban az ellátó hajók sok keresztkötést alkot. Ez azt jelenti, hogy egy edény eltömődése esetén is az egész izom elegendő vérrel van ellátva.
A koszorúér hajók képezik ezeket az úgynevezett biztosíték keringési rendszereket is. Ezek azonban nem elegendőek a szív teljes ellátásához. Ezért a okklúzió A koszorúerek egy ágának csökkenő vérellátása vezet a mögötte lévő izmokhoz.
A szív pumpáló aktivitása miatt a szívkoszorúér-erek nem folyamatosan vannak ellátva vérrel. Csak a kikapcsolódás a szív fázisa bejut-e a vérbe. Stressz alatt a szívverés gyorsabbá válik, ami azt is jelenti, hogy a relaxációs szakasz lerövidül. Ez azt jelenti, hogy a koszorúerek vérrel való ellátásának ideje is rövidebb.
A szívszeptum feladata
A szívszeptum a szív azon része, amely a két kamra között fekszik. Első feladata tehát a két kamra elválasztása. A szív külső részeihez hasonlóan a szívszeptum is izmokból áll, és a szív többi részével együtt a kontrakciós szakaszban a vért a keringésbe pumpálja.
Mivel a bal kamra lényegesen több munkát kell végeznie, mint a jobb, a szívszeptum főleg a bal kamrát támogatja pumpáló funkciójában. Az ingerületvezetési rendszer egyes részei a szívszeptumon is átfutnak. Az elektromos jel az pitvaroktól a szív hegyéig fut.
A sorozat összes cikke:
