Meghatározás
A „kicsi” ill pulmonális keringés, a jobb kamra a jobb pitvar (atrium dextrum) és pumpálja az oxigénhiányt vér a tüdőbe hajók, ahol ismét oxigénnel telítődik, majd bal oldalon keresztül bejut a test keringésébe szív.
Anatómia
A szív bal hossztengelye körül elforgatva fekszik mellkas üregbe, úgy, hogy a szív jobb fele inkább az mellkas elülső falának fekszik (ventrálisan), míg a szív bal fele inkább hátrafelé mutat (dorzálisan). A kamrában különféle anatómiai struktúrák találhatók: A jobb kamra fala 3-4 mm vastag, vékonyabb, mint a bal kamra. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a jobb szív sokkal alacsonyabb nyomásnak kell neveznie, nevezetesen a tüdőben uralkodó pulmonális nyomásnak, amely kevesebb, mint 30 Hgmm, míg a bal szívnek a test keringésének jóval magasabb nyomása ellen kell pumpálnia, amely általában körülbelül 120 Hgmm, amikor a vér kilökődik az aorta.
A jobb kamrát elválasztjuk a bal kamra a kamrai szeptum (septum interventricularis) által a szeptum vastagsága 5-10 mm.
- A jobb kamra belső felülete sima falú a kiáramló traktus területén, vagyis ahol a jobb kamrából származó vér a tüdő törzsén keresztül jut a tüdőbe,
- A kamra többi részét izomrudak (Trabeculae carneae) hasítják. Ezenkívül a papilláris izmok a tricuspid szelep kinyúlnak a kamra belsejébe, ínszálak (chordae tendineae) kapcsolódnak a szelephez, és megakadályozzák, hogy a kamrai összehúzódás során visszacsapódjanak az átriumba.
Funkció
A szív funkcionálisan bal és jobb szívre oszlik. A jobb szív a „kis” vérkeringés része (pulmonális keringés). A felsőbbrendűen és alsóbbrendűen keresztül vena cava (vena cava superior és alsóbbrendű), a vér eléri a jobb pitvar és onnan a tricuspid szelep a jobb kamrába.
A jobb kamra összehúzódása és a tüdő szelep, a vér eléri a truncus pulmonalis-t, amely a vért a tüdőbe szállítja, ahol oxigénnel telített. A szívműködés nagyjából két részre oszlik, szívelernyedés és szisztolét. A jobb szívben ez a ciklus a következő dimenziókat öleli fel: Ez a szívműködés szisztolából és szívelernyedés szinkronban fordul elő a bal kamra.
- Alatt szívelernyedés, a kamra izmai ellazultak. Az AV szelep (azaz az átrium és a kamra közötti szelep, a jobb szívben a tricuspid szelep) kinyílik, és a kamra vérrel megtelt.
- A szisztolé a feszültség fázisa. Az AV szelep zárva van, így a kamra későbbi feszülése (összehúzódása) során a kamrából nem folyik vér a pitvarba. A kontrakciós szakaszban a szisztolét, a tüdő szelep szintén zárva van, így a vér egyelőre a kamrában marad. Amint a kamrában az izmok összehúzódása által létrehozott nyomás elég magas, a tüdő szelep kinyílik, és a vér a kamrából kifolyik a tüdőtraktusba.
