Bal kamra

Szinonima: Ventriculus sinister, bal kamra

Meghatározás

A bal kamra a „nagy” vagy a test keringésének részeként a bal pitvar (atrium sinistrum) és pumpálja az oxigéntartalmúakat vér frissen a tüdőből az aorta és így a test keringésébe, ahol minden fontos struktúrát oxigénnel lát el.

Anatómia bal kamra

A szív bal hossztengelye körül elforgatva fekszik mellkas üreg, így a szív jobb fele inkább az mellkas mellső falának fekszik (ventrálisan), míg a szív bal fele inkább hátrafelé mutat (dorzálisan). A bal kamra (bal szív kamra) be- és kiáramlási útra oszlik. A pitvartól a bicuspid szelep választja el, ill mitrális szelep.

Ezt ínszálak (chordae tendineae) kötik össze a papilláris izmokkal, amelyek a kamrai falból származnak, és biztosítják, hogy a szelep ne csapódjon túl hevesen a bal pitvar amikor bezárul a bal kamra feszültségfázisa (szisztolé) előtt és alatt. A kiáramló traktusban a vér a szisztolé során a test keringésébe lép, miután áthaladt a aorta szelep Az szív kamrák (kamrák) funkciójukban különböznek egymástól: a bal és a jobb kamra a kamrai septum (septum interventriculare) választja el egymástól, a septum vastagsága 5-10 mm.

  • A bal kamra fala 10-12 mm vastagabb, sokkal vastagabb, mint a jobb kamra. Míg a bal szívnek pumpálnia kell a test keringésének sokkal nagyobb nyomását, amely általában körülbelül 120 Hgmm, amikor a vért az aortába dobják,
  • A jobb szívet sokkal alacsonyabb nyomás ellen kell pumpálnia, nevezetesen a tüdőben uralkodó pulmonális nyomást, amely 30 Hgmm alatt van.

A szív funkcionálisan bal és jobb szívre oszlik. A jobb szív a „nagy” vérkeringés része (testkeringésnégy tüdővénán (Venae pulmonales) keresztül vér eléri a bal pitvar és onnan a kétfelfogó szelepen keresztül (még: mitrális szelep) a bal kamrába.

A bal kamra összehúzódása és a aorta szelep, a vér belép az aorta, amelyen keresztül a vér különféle úton keresztül áramlik a testen hajók és oxigénnel (és más tápanyagokkal) látja el. A szív hatása nagyjából két részre oszlik, szívelernyedés és szisztolét. A bal szívben ez a ciklus a következőképpen halad: Ez a szívműködés, amely szisztolából és szívelernyedés, szinkron módon és ugyanazon elv szerint zajlik a jobb kamra, ahonnan a vért először a pulmonális keringés.

Miután oxigénnel telített, ott belép a bal pitvarba és a ciklusba szívelernyedés és a szisztolét ismét megismételjük.

  • A diasztólia során a kamra izmai ellazulnak. Az AV szelep (azaz az átrium és a kamra közötti szelep, a bal szívben a kétfejű szelep) kinyílik, és a kamra vérrel megtelt.
  • A szisztolé a feszültség fázisa.

    Az AV szelep zárva van, így a kamra későbbi feszülése (összehúzódása) során a kamrából nem folyik vér a pitvarba. A szisztolé összehúzódási szakaszában a aorta szelep szintén zárva van, így a vér egyelőre a kamrában marad. Amint a kamrában az izmok összehúzódása által létrehozott nyomás elég magas, az aorta szelep kinyílik, és a vér a kamrából a test keringésébe áramlik.