Szinonimák
Orvosi: Meninx encephali
Meghatározás
Az agyhártya a kötőszöveti réteg, amely körülveszi a agy. Az gerinccsatorna, beolvad a gerincvelő bőr. Az embernek három agyhártyája van. Kívülről befelé ezek a kemény agyhártya (dura mater vagy leptomeninx encephali), a puha agyhártya (pia mater vagy pachymeninx encephali), valamint a közöttük fekvő pókháló (arachnoidea mater).
Funkció
Három különböző agyhéj veszi körül a agy és különböző feladatokat hajtson végre. Általában az agyhártya az agy. A köztük lévő terek elnyelik az ütéseket és a térfogat változását.
Fontos szerepet játszanak az agy idegsejtjeinek tápanyagellátásában is. A külső kemény agyhártya (dura mater) elsősorban az agy védelmét szolgálja. Azt is tartalmazza vér hajók az agyból vért elvezető invaginációiban.
A kemény agyhártya sokat tartalmaz fájdalom receptorok, ezért nagyon érzékenyek a fájdalomra. Az úgynevezett pókhálóbőr (arachnoidea) sok kisebbet tartalmaz vér hajók hogy ellátja az agyat. Ezenkívül a cerebrospinalis folyadék (folyadék) és a vér.
Itt a cerebrospinalis folyadék felszívódik az agyhártya speciális domborulatai (arachnoid villi) területén, és továbbjut a vérben hajók amelyek elvezetik. A lágy agyhártya (pia mater) áll legközelebb az agyszövethez. Arra szolgál, hogy az agyszövetet tápanyagokkal látja el.
A dura mater durva bőrt képez a koponya csont és az agy felszíne. Két levélre oszlik, a külső levél a belső periosteumot képezi koponya és a belső levél összeolvad a pókháló bőrével (arachnoidea). Fiziológiai körülmények között tehát nincs hely a kemény agyhártya és a koponya csont.
Azonban úgynevezett epidurális tér kialakulhat kóros körülmények között, például vérzés vagy trauma esetén. Területén gerincvelő van egy fiziológiai epidurális tér, amely tele van zsírszövet. A kemény agyhártya nem fészkelődik be az agy egyes visszahúzódásaiba és tekercseibe (gyri és sulci), de nagyobb réseken képezik az úgynevezett duraszepteket.
A legnagyobb septum a falx cerebri, amely sarló alakban fut előre és hátul a felső koponya közepén, és elválasztja a két agyféltekét. A két fele kisagy (cerebellum) szintén duraseptum választja el egymástól, a falx cerebelli a koponya calotte hátsó részén található. Valami alatt agyalapi mirigy, a kemény agyhártya képezi a diafragma sellae az agyalapi mirigy stílusának nyílásával.
Az occipitalis lebeny (occipitalis lebeny) között a nagyagy és a kisagy végül a sátor alakú tentorium cerebelli képződik. A duraseptek mellett a kemény agyhártyák duplikációk révén úgynevezett sinusokat képeznek, amelyeknek az erekhez hasonló a felületi bélése. Vénásan viselkednek vérvétel erek, amelyek a vért az agyhártyából és az agyból a belső nyakba eresztik ér.
Ezek közül a legfontosabbak a felső peremben lévő felső sagittalis sinusok, az alsó sagittalis sinusok a falx cerebri alsó peremében és a keresztirányú sinusok, amelyek félkörben futnak a hátsó, alsó koponya alapon. A kemény agyhártya az agyszövet védelmét szolgálja azáltal, hogy mechanikusan stabilizálja azt gyors mozgások vagy traumák során. Ezenkívül duplikációi nagy, ürítő ereket tartalmaznak, amelyek biztosítják a vér áramlását az agyból a nyaki részen keresztül ér a felettesbe vena cava és így a szív.
A pókháló finom réteget képez a dura mater alatt, amelynek alsó részéhez teljesen tapad. Ily módon az összes duraszept alakításában is segít. Ezért önmagában nincs subduralis tér.
Az agy felszínének erei azonban az áttetsző arachnoidea alatt futnak. A finom vénák, amelyek a vért elvezetik az agytól, áthaladnak az arachnoidon és a dura mater belső levelén, hogy elérjék a sagittalis sinust és a keresztirányú sinust. Ezek az erek, az áthidaló vénák, bizonyos körülmények között felszakadhatnak és elvérezhetnek, ami subduralis vérzést eredményezhet (agyvérzés) és rést teremt a dura mater és a pókháló között.
A pókháló alatt fekszik a fiziológiai subarachnoid tér, amely az agy külső cerebrospinalis folyadéktere. Itt áramlik a cerebrospinalis folyadék, amely csillapítja az agyat és a gerincvelő rángatózó mozdulatok vagy ütések során.A subarachnoidális teret elosztjuk kötőszöveti szepták, amelyek összekapcsolják az arachnoidea-t az alapul szolgáló pia mater-kel. Az agy felszínes erei e szepták között futnak a subarachnoidális térben.
Az arachnoid két fontos feladatot lát el, amelyek nélkülözhetetlenek agyunk megfelelő működéséhez. Először finom kiemelkedéseket képez, amelyek a kemény agyhártya belső levelén keresztül a sinus vénákba nyúlnak. Ezek az úgynevezett Pacchioni-granulációk (Granulationes arachnoideae) abszorbeálják a cerebrospinalis folyadékot a subarachnoid térből, és felszabadítják a dura mater sinus vénáiba.
A belső cerebrospinalis folyadéktérben lévő choroidalis plexus folyamatosan új cerebrospinalis folyadékot termel, így a cerebrospinalis folyadék folyamatosan kering és megújul. Továbbá a felső réteg, amely közvetlenül szomszédos a durával, alkotja a vér-agy gát. Szűk kereszteződések, azaz nagyon szorosan összeolvadt sejtkapcsolatok révén olyan gát jön létre, amelyen keresztül egyetlen vérkomponens sem juthat át az agyi gerincvelői folyadékba. Ez annyira fontos, mert a vérben előforduló egyes anyagok mérgezőek (mérgezőek) lennének az idegszövetre. Ezenkívül sok gyógyszer nem képes áthaladni a vér-cerebrospinális folyadék gáton, és molekulárisan kell átalakulnia ahhoz, hogy hatékony legyen az agyban.
