Okok és kockázati tényezők Agytumor

Okai és kockázati tényezők

A betegség kialakulásának pontos okai agy a daganatok ma még nagyrészt ismeretlenek. Nyilvánvalóan több tényező is részt vehet a fejlesztésben agy daganatok: További lehetséges okokat, például környezeti toxinokat, étkezési szokásokat, mentális stresszt, stresszt és elektromágneses hullámokat vitatnak meg, amelyek mobiltelefonos hívások során keletkeznek. A tudás jelenlegi állása szerint azonban nincs kapcsolat.

• Genetikai okok: Bizonyos ritka örökletes betegségek, mint például a neurofibromatózisban előforduló Recklinghausen-kór, a Turcot-szindróma, a Hippel-Lindau-szindróma és a Li-Fraumeni-szindróma növelhetik a agy daganatok.
• Sugárterápia, amelyet sokféle kezelésére alkalmaznak rák, azzal a kockázattal jár, hogy az agydaganatok gyakoribbá válhatnak.
• Mint a többiekhez hasonlóan rák betegségek, az életkor növekedése szintén fokozott kockázattal jár. Ez különösen igaz a glioblastomákra.

Tünetek

Itt meg kell különböztetni a lassan és gyorsan növekvő agydaganatokat. A lassan növekvők csak későn mutatják be a megfelelő tüneteket. Gyorsan növekvő, helyet elfoglaló típusok rákmásrészt gyorsan megmutatja a megfelelő tüneteket.

Mindenekelőtt úgynevezett agyi nyomásjelek jelentkeznek. Ezeket az okozza, hogy a rák kiszorítja az agy egészséges szövetét, és nem hagy teret a kijátszásnak, mert a koponya nem bővülhet tovább. Ez megnövekedett nyomást eredményez az agyban.

Az agyi nyomás jelei többek között: önmagában, fejfájás általában ártalmatlanok. Ha újak, különösen éjszaka és reggel, erősebbek, a szokásosnál gyakoribbak és visszatérőek, orvoshoz kell fordulni. Emellett neurológiai kudarcok is előfordulhatnak, ezek észrevehetővé válnak: Ezen kívül lehetségesek a pszichológiai változások (könnyen ingerlékenyebb, zavaróbbak) és szembetűnő viselkedés.

Gyermekeknél, különösen azoknál a csecsemőknél az első életévben, akiknél a koponyavarratok még nincsenek lezárva, a megnövekedett koponyaűri nyomás az egyénhez vezet koponya egymástól mozgó lemezek. Ez abban nyilvánul meg, hogy kinyúlik a koponya és erős fej növekedés.

• Fejfájás
• Tudatzavarok (álmosság kómáig)
• Görcsrohamok
• Szintén hányinger és a hányás.
• szélhámosság
• Bénulás
• Látászavar és érzékszervi rendellenességek
• Egyensúlyzavarok
• Banda bizonytalansága

Eleinte a agytumor általában észrevétlenül nő a koponyán belül.

A daganat helyétől, nagyságától és típusától függően azonban bizonyos tünetek jelentkezhetnek, amelyeket jeleknek kell tekinteni. Ha bizonyos jeleket észlel, ezért ajánlott, hogy a tüneteket orvos tisztázza. A diagnosztikai módszerek segítségével az orvos megtudhatja, hogy a tünetek agydaganat jelei vagy más betegségek okozzák-e. Általánosságban meg kell különböztetni azokat a jeleket, amelyeket kizárólag a daganat növekvő tömege okoz, és azokat a jeleket, amelyeket bizonyos agysejtek károsodása okoz.

Ezenkívül bizonyos jelek is felmerülnek, amelyek a rosszindulatú daganatos betegség jelenlétének tulajdoníthatók. A koponya belsejében általában korlátozott a hely, ezért a növekvő daganat a koponya belsejében hiányos mennyiséget eredményez. A legtöbb esetben a agyhártya a volumen emelésének során történik.

Magával az agytól eltérően ezek érzékenyen táplálkoznak tápanyagokkal. Így az agydaganatok általában a súlyos tünetek első jelei fejfájás, néha kíséri hányás. A jelek, amelyeket az agy bizonyos területeinek közvetlen irritációja okoz, nagyon különbözőek lehetnek.

Például a látóideg korlátozhatja a látómezőt. Bénulás vagy zavart szag, nyelés, hallás vagy íz is előfordulhat. Bizonyos esetekben olyan területek, amelyek befolyásolják a hormont egyensúly a testben irritáltak.

Ha hirtelen rohamok lépnek fel, vagy nehézségek merülnek fel a koncentrációban, és a személyiség látszólag megváltozik, ennek oka lehet a agytumor. Jelek, amelyek sok esetben előfordulhatnak daganatos betegségek és számos agydaganat esetén is az egész testet érinti. Éjszakai verejték, fogyás és megmagyarázhatatlan láz a szervezet tipikus reakciói a betegségre.

Ha egy agytumor gyanúja merül fel, először egy alapos anamnézist (beteginterjú) kell végrehajtani, amelyet részletes fizikai és neurológiai vizsgálat követ. Ezután képalkotó módszerekkel kell meghatározni a daganat pontos helyét. A legfontosabb módszerek itt a mágneses rezonancia képalkotás (a fej) és a számítógép számítógépes tomográfiája (CT).

Ezen vizsgálatok során az agy metszeti képei készülnek, amelyeken gyakorlatilag az összes agydaganat láthatóvá válik. A szúrás a cerebrospinalis folyadék (az úgynevezett likőrpunkció) bizonyos esetekben az agy daganatát is jelezheti. Gyakran a kezelőorvos pozitronemissziós tomográfiát (PET) rendel el fej.

Ez információt nyújt a tumor cukoranyagcseréjéről és megmondja, hogy ez jóindulatú változás (pl. Heg vagy gyulladás) vagy valami rosszindulatú. Ezenkívül PET segítségével meghatározható, hogy a daganat lassan növekvő jóindulatú daganat vagy gyorsan növekvő rosszindulatú daganat-e. Az agydaganat és a daganat típusának száz százalékos megbízható diagnosztizálásához szövetminta szükséges.

Ez történhet az agydaganat műtéti eltávolítása során, vagy külön-külön egy kis művelettel. Mint már említettük, a szövetminta felhasználható a tumor I – IV. Osztályba sorolására a WHO osztályozása szerint:

• I. fokozat: Itt helyezkednek el a jóindulatú daganatok, amelyek csak lassan növekednek, és csak kissé különböznek a normál szöveti sejtektől.
• II. Fokozat: Ezek még mindig jóindulatú daganatok, amelyek a környezetbe nőnek. Ezt infiltratív növekedésnek is nevezik. Lehetséges további fejlődés az agresszívebb daganatok felé.
• III. És IV. Fokozat: A daganatok gyorsan, rendkívül gyorsan növekednek, és a szövetmintában rosszindulatú daganat jeleit mutatják.