A parasomniák a alvászavarok. A betegek alvajárása, beszél álmukban, vagy bemennek sokk. A gyermekeket a parazomniák gyakrabban érintik, mint a felnőtteket.
Mi az a parasomnia?
Szó szerint lefordítva a parasomnia azt jelenti, hogy „alvás közben jelentkezik”. Analógia alapján az orvosok parasomniára utalnak, amikor a beteg alvási viselkedési rendellenességektől szenved. Ennek megfelelően a parasomniák a alvászavarok. Általános szabály, hogy a viselkedési rendellenességek felébresztik az érintettet az alvásból. A beteg ekkor képtelen elaludni, vagy legalábbis már nem érzékeli nyugodtnak az alvást. A paraszomniáknak nem feltétlenül kell kapcsolódniuk a felnőtté váláshoz, hanem utalhatnak az alvási szakaszok változására is. Minden parasomnia az úgynevezett dyssomniákhoz tartozik. Ezzel az orvostudomány megérti az alvás szubjektíven észlelt és objektíven megfigyelt rendellenességeit. A gyermekek gyakrabban szenvednek parasomniákban, mint a felnőttek. Az ébrenléti rendellenességek, például a Pavor nocturnus mellett a parasomniák közé tartoznak az alvás-ébrenlét átmeneti rendellenességei, például az alvás közbeni myoclonus és a REM alvással összefüggő rendellenességek, például alvási bénulás. Ezenkívül az erekció egyes rendellenességei parasomniák néven ismertek, mint például az álom rendellenes viselkedéséről. A paraszomniák egy viszonylag gyakori jelenség, amely a legtöbb esetben viszonylag ártalmatlan.
Okok
A parasomniák okainak kutatása még nem fejeződött be, mivel alváslaboratóriumok és alvás ellenőrzés egy meglehetősen fiatal orvostudományt alkotnak. Mivel a paraszomniák előnyösen fordulnak elő gyermekkor, az orvostudomány most azt feltételezi, hogy az oka az érési rendellenesség agy. Az ilyen érési rendellenesség általában átmeneti és ártalmatlan. A felnőttkori paraszomniák sokkal összetettebbek, és rendellenes viselkedéssel társíthatók. Ilyen esetekben orvosi pontosítás a alvászavar kötelező. Amint a alvászavarok rendszeresen előfordulnak egy felnőttnél, a betegnél Egészség veszélyben van. A paraszomniák szintén megterhelik az érintett személy környezetét. A tudományos vizsgálatok most azt sugallják, hogy a postcentralis gyrus aktivitása parasomniákkal társul. Ez a terület a agy a parietális lebeny fordulatának felel meg a nagyagy. A gyrus a központi barázda mögött fekszik, és a szomatoszenzoros kéregnek ad otthont, ahol a tapintási érzékelés feldolgozódik. Fokozott aktivitás ebben agy A mély alvás alatti régió nyilvánvalóan kiválthatja a parasomniákat.
Tünetek, panaszok és jelek
A parasomnia tünetei az alcsoporttól függően nagyon változatosak. Az ébrenléti rendellenesség, a Pavor nocturnus esetében a betegek elaludás után néhány órával hangosan kiáltanak. Fizikai izgatottságot mutatnak tachycardia or hideg izzad. A betegek rémültnek tűnnek, nem lehet felébreszteni vagy beszélni velük. Az alvás-ébrenlét átmeneti rendellenességei olyan rendellenességeket eredményeznek, mint az alvás közbeni myoclonus. Az elalvó myoclonus hirtelenre utal izomrángás valamint az érintett személy végtagjainak remegése vagy megrándulása. Gyakran a betegek még el is csapnak. A REM alvással összefüggő parasomniák közé tartoznak a rémálmok, valamint az alvási bénulás. Ez a bénulás általában a középső radialis bénulásának felel meg, amelyet elősegít az alvás alatti tartós nyomásnak való kitettség. Az érintett személyek nem tudják mozgatni a karjukat e jelenség alatt. Rövid szívmegállás is előfordulhat a REM alvás során, például REM-hez társulva asystole. Aluszékonyságban a betegek alvás közben többé-kevésbé differenciált monológokban beszélnek. Ezzel szemben a jactatio capitis nocturna-ban szenvedő betegek alvás közben végeznek mozgássztereotípiákat. A somnambulizmus pedig az ébredési rendellenességekhez tartozik és befolyásolja alvajárás betegek. Az érintett személyek ébrenlét nélkül mozdulnak ki az ágyból, és intézkedéseket hajtanak végre. Az ilyen típusú paraszomniában bűncselekmény esetén bűncselekményképtelenség áll fenn. A somnambulizmus speciális formája a sexomnia, amelyben a beteg főként szexuális aktusokat hajt végre.
A betegség diagnózisa és lefolyása
A parasomnia diagnózisa és további osztályozása különféle diagnosztikai osztályozási kritériumokon és kódolási rendszereken alapul. Például a releváns rendszerek közé tartozik az Alvászavarok Nemzetközi Osztályozása, amelyet az American Academy of Sleep Medicine publikált. Az ICD-10-et diagnózisra is használják. Sok esetben a alvászavar az alvás laboratóriumában fontos diagnosztikai lépés. A legtöbb esetben kedvező prognózis áll fenn a parasomnia betegei számára. Különösen gyermekeknél az alvászavarok az agy fejlődése során megszűnnek.
Szövődmények
A paraszomnia miatt az érintett személyek általában súlyos alvási panaszoktól és alvászavaroktól szenvednek. Ezek a panaszok nagyon negatívan befolyásolják a beteg életminőségét, és rendkívül csökkenthetik azt. Nem ritka, hogy az érintettek ingerlékenyek, stresszesnek vagy kissé agresszívnek tűnnek. Pszichológiai korlátozások vagy akár depresszió a parasomnia miatt is előfordulhat, és jelentősen megnehezíti az érintett személy mindennapi életét. Következtében alvajárás, a parasomnia is vezet balesetekhez. Az érintett személy gyakran nem pihent és fáradt, bár a fáradtság alvással nem kompenzálható. A bénulás alvás közben is előfordulhat, és nagyon kellemetlen. Bizonyos esetekben a parasomnia is előfordulhat vezet nak nek szívmegállás. Továbbá, alvajárás is vezet bűncselekményekhez. Az érintett személy mindennapi életét jelentősen korlátozza a parasomnia. A partnerrel való együttélés komplikációkhoz is vezethet. Ezt a panaszt általában gyógyszeres kezeléssel és kikapcsolódás feladatok. Nem lehet egyetemesen megjósolni, hogy ez sikeres lesz-e.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha éjszakai rémület, alvajárás és egyéb szokatlan tünetek ismétlődnek, orvoshoz kell fordulni. A paraszomniák különféle jelek révén nyilvánulnak meg, amelyeket tisztázni és kezelni kell. Ellenkező esetben az ellenőrizetlen cselekmények során balesetek és esések történhetnek. Ezért a parasomnia első jeleit is orvosnak kell tisztáznia és kezelnie. Az orvos meghatározhatja a diagnózist a kórtörténet és egy fizikális vizsgálat az alvás laboratóriumában, és kezdeményezze tovább intézkedések. Ha ez korán megtörténik, elkerülhetők a súlyos szövődmények. Olyan emberek, akiknek már van Parkinson kór vagy a parasomnia mellett más REM viselkedési rendellenességük van, különösen veszélyeztetettek. A pszichés panaszban vagy neurológiai betegségben szenvedők szintén a kockázati csoportba tartoznak, és orvoshoz kell fordulniuk, ha az említett tünetek ismételten jelentkeznek, és önmagukban sem csillapodnak. A nappali viselkedési rendellenességeket is tisztázni kell. Ha a túlzott nappali álmosság vagy az éjszakai ébredés gyakoribbá válik, ajánlott meglátogatni az alvás laboratóriumát. Egyéb súlyos szövődményeket is tisztázni kell, ha gyakran előfordulnak, és súlyosan korlátozzák a jólétet. A háziorvos mellett a neurológushoz vagy a belgyógyászhoz lehet fordulni.
Kezelés és terápia
Sok alvászavar nem igényli terápia. Ez igaz például a myoclonia vagy a Pavor nocturnus elalvására. Különösen gyermekeknél a paraszomnia szüleit figyelmeztetik a rendellenesség ártalmatlanságára, és arra ösztönzik őket, hogy a paraszomnia ellenére továbbra is küldjék a gyereket iskolai kirándulásokra. Az érintett személyeknek nem szabad kidolgozniuk az elkerülési stratégiákat pusztán azért, mert más emberek is tanúi lehetnek ennek alvászavar. Az alvás közbeni szív- és érrendszeri leállás megköveteli terápia, általában kezdetben az alvás laboratóriumában való tartózkodáshoz kapcsolódik. Ha letartóztatás történik, szív-tüdő felelevenítés előadott. Az elsődleges okokat részletesebben tisztázni kell, és szükség esetén sebészeti úton vagy gyógyszeres úton kell orvosolni. Az alvás közbeni beszélgetést kezelhetjük clonazepam ha a monológok negatívan érintik a szobatársakat. Pihenés gyakorlatok általában segítenek a jactatio capitis nocturna ellen. Ha nincs javulás, olyan gyógyszerek, mint pl antidepresszánsok megkönnyebbülést nyújthat. Az agresszív viselkedésre hajlamos alvajárókkal általában kezelik nyugtató pszichotróp gyógyszerek. Különösen felnőtteknél bizonyos paraszomniák jelezhetik a pszichotikus betegség kialakulását. Ebben az esetben, pszichoterápia megkövetelt.
Kitekintés és előrejelzés
A parasomniák prognózisát egyedileg kell értékelni, személy szerint Egészség körülmények. Gyermekeknél és serdülőknél az alvászavarok a legtöbb esetben átmenetiek. A növekedési folyamat során gyakran előfordulnak szabálytalanságok, amelyek átmeneti jellegűek. A spontán gyógyulást gyakran dokumentálják. Rövid távú visszaesések is lehetségesek az élet folyamán. A betegség ilyen lefolyása során nincs ok az aggodalomra. Ártalmatlannak tekintik őket, mert csak rövid távon fordulnak elő. Súlyos intenzitású tartós alvászavarok esetén a prognózis romlik. Ezeknek a betegeknek másodlagos rendellenességek és egyéb betegségek alakulhatnak ki. Az alvás megszakadása és zavara a mindennapi élet megküzdésének súlyos károsodásához vezet. A. Szabálytalanságai szív-és érrendszer megeshet. Hasonlóképpen, bénulási tünetek várhatók. Súlyos esetekben az érintett személy hirtelen halála bekövetkezhet. Ha nem kérnek orvosi ellátást, a prognózis tovább romlik. A szerves rendellenességek mellett a pszichológiai feszültség állapotok fordulhatnak elő, amelyek másodlagos betegségekhez vezetnek. Szorongásos betegségek, depresszió és más mentális betegségek kialakulhatnak, ami a betegség jelentős romlásához vezethet Egészség. Balesetveszély vagy szerhasználat paraszomniában is megnövekszik. Gyakran a betegek súlyos szorongásban vannak, és megfelelő orvosi ellátást igényelnek az általános helyzet javítása érdekében.
Megelőzés
A paraszomniákat a mai napig nem lehet megakadályozni, mert az okokat nem vizsgálták meg véglegesen. Általános intézkedésként kikapcsolódás gyakorlatok hajthatók végre a pihentetőbb alvás érdekében.
Utógondozás
Mivel a parasomnia a különböző alvászavarok egész sorának gyűjtőfogalma, az utógondozás típusa a rendellenességtől függően változik. Bizonyos esetekben nincs szükség nyomon követésre. Az éjszakai rettegések (Pavor nocturnus), mint a legártalmatlanabb forma, előnyösen kisgyermekeknél jelentkeznek, és legkésőbb a pubertáskor - általában korábban - önmagukban és következmények nélkül eltűnnek. Néhány más alvászavar, például rémálmok, izomrángás az elalvás vagy alvás közbeni beszélgetés szintén nem igényel kezelést, amennyiben csak átmenetileg fordulnak elő, és nem jelentenek tartós terhet az érintett személy számára. Az alvási bénulás az egyik olyan jelenség, amely nem igényel kezelést, és alapvetően ártalmatlan, és nem igényel utólagos ellátást. Ha a beteg nagyon szenved a tapasztalattól, viselkedésterápia hasznos lehet a feltétel. Alvajárók esetében, kivéve, ha az ok kiküszöbölhető, szükség van az alvóhelyiségek olyan rögzítésére, hogy az önkárosodás kockázata a lehető legkisebb legyen. Ha abban az esetben horkolás, a rendellenesség oka nem szüntethető meg (például a orrsövény vagy az adenoidok eltávolítása), a tünetek enyhítésére különféle módszerek léteznek. Súlyos esetekben társul alvási apnoe, szükség lehet az alvás következetes figyelemmel kísérésére. intézkedések mint például a súlycsökkentés vagy a tartózkodása alkohol hasznosak.
Mit tehetsz te magad
A parasomnia által érintett embereknek átfogóan tájékoztatniuk kell magukat a feltétel hogy a félelmek és a bizonytalanságok csökkenthetők legyenek. Ugyanakkor a tudást meg kell osztani rokonaival vagy a háztartásban élő emberekkel. Az alvajáró megfelelő irányítása szükséges a tünetek fokozódásának megakadályozása érdekében. Bármikor bekövetkező vészhelyzet miatt az ajtókat és a vészkijáratokat soha nem szabad teljesen becsukni. Az alvajárás ellenére a menekülési útvonalnak mindig szabadon elérhetőnek kell lennie. Másrészről, intézkedések amelyek hozzájárulnak a biztonság növekedéséhez, hasznosak. Riasztórendszerek telepíthetők az otthonba, hogy jelezzék a lakótársaknak, hogy az illető alvás közben próbálja elhagyni a bejárati ajtót. Az alvási higiénia optimalizálása hozzájárulhat az alvászavarok csökkenéséhez. Az ágyneműt, a matracot és a környezeti hatásokat ellenőrizni kell, és szabálytalanságok esetén az érintett személy igényeihez kell igazítani. A környezeti zajt minimálisra kell csökkenteni és elegendőnek kell lennie oxigén elérhetőnek kell lennie. A rendszeres alvás-ébrenlét ritmusa szintén elősegíti a javulást. A külső körülmények mellett a belső stresszorok csökkentése sok beteget segít. A mindennapi élet érzelmi és pszichológiai problémái a parasomnia súlyosbodásához vezethetnek. Támogató a használata relaxációs technikák mint például jóga vagy a mediáció, valamint a pszichoterápiás kíséret felajánlása.
