Meghatározás
Ha nincs forgalomban a vér a hajók az érintett személy hiánya miatt (vagy nem produktív) szív akció, ezt (szív)megállásnak nevezik.
Bevezetés
In sürgősségi gyógyszer, a szívleállás akut életveszélyt jelent feltétel. A „klinikai halál” kifejezés részben egybevágó használata félrevezető, mivel a szívmegállás visszafordítható, ha időben megteszik az ellenintézkedéseket. Míg sürgősségi szív masszázs és légzés (kardiopulmonális felelevenítés) legfeljebb újraélesztheti a beteget, sőt, maradandó károsodás nélkül meg is menekülhet, ez az eljárás nem mindig sikerül.
Ha a szív, és így az érintett vérkeringése sem indul be újra, a végleges, visszafordíthatatlan halál a szívmegállás elkerülhetetlen következménye a szívműködés mesterséges fenntartása nélkül. vér keringés megfelelő apparátus gyógyászat során. Ha ez váratlanul és hirtelen történt, az úgynevezett hirtelen szívhalál volt.
- Szívleállás – okok és azonnali intézkedések
- Elsősegély
Okok
A megfigyelt szívmegállások túlnyomó többsége koszorúérrel kapcsolatos szív betegség (CHD) vagy súlyos szívritmuszavarok. Megnagyobbodott szív (tágult vagy hipertrófiás kardiomiopátia) is okozhatja a szívmegállást. A súlyos szívritmuszavarhoz vezető egyéb betegségek ritkábbak, csakúgy, mint a szív anatómiai vagy elektrofiziológiai szerkezetének egyéb veleszületett és genetikai, valamint szerzett hibái.
Hasonlóképpen, a koncentráció eltérései kálium (hiper- ill hipokalémia), kalcium (hiperkalcémia), magnézium (hipomagnézia) vagy H+-ionok (acidózis) ban,-ben vér az optimálistól szívmegállást válthat ki. Extrém esetben egy erős allergiás reakció (anafilaxiás sokk), valamint az úgynevezett szimpatikus túlaktiválása idegrendszer, például súlyos stressz miatt, szívmegálláshoz vezethet. Szintén ritka, de lehetséges az ellenkező ok, a szívműködés úgynevezett paraszimpatikus szabályozásának túlzott stimulálása, például a nyelőcsőben elakadt idegen test által, amely azután a paraszimpatikus idegzsinórra (nervus) gyakorolt nyomással. vagus) a szívhez vezet, lelassítja a szívritmust (bradycardia) olyan mértékben, hogy a szívműködés végre teljesen leállhat.
Ezt az úgynevezett vagális reflexet hirtelen hideg is kiválthatja, például jeges vízbe ugrás, vagy hirtelen nagyon erős fájdalom vagy erőszak a felső hasi idegfonatban (napelem). A szívmegállás egyéb mechanikai-reflektív okai közé tartozik a carotissinus szindróma. Ebben a szindrómában a sejtek mérik a vérnyomás a nagy nyaki artériákban (carotisok) is hamisan jelentenek magas vérnyomás nyomás (külről vagy belülről, pl. daganat miatt) vagy hibás szabályozás miatt.
Ily módon gátolják a szív működését. Másrészt magára a szívre nehezedő erős nyomás – például baleset esetén – lehetséges ok. Ritka esetekben mérgezés vagy gyógyszeres kezelés (túladagolás) (pl diazepam vagy antiaritmiás szerek), valamint kábítószer-használat (kokain) szintén a szívmegállás okai.
További lehetséges okok a pumpálható vér általános hiánya (hipovolémia) és a szívműködés mechanikai akadályozása, például a szívburok (szívburok tamponád). Továbbá súlyos tüdő problémák (pl légmell vagy tüdő embólia) vagy a agy (pl. a. során ütés) szívmegálláshoz is vezethet, akárcsak hipertermia vagy elektromos baleset. Általában a szívmegállás a következő kategóriák egyikébe sorolható be, az októl függően
- Az ún asystole, a szív sem elektromosan, sem mechanikusan nem aktív, míg az elektromechanikus szétkapcsolásra az a jellemző, hogy az egyébként feléjük összehúzódó kamrák és/vagy pitvarok szívizmoi felé nem továbbítanak elektromos jeleket.
- A szív teljes funkcionális elégtelensége pulzusmentes kamraiban tachycardia Olyan magas ismétlődő összehúzódási arányon alapul, hogy a pumpálási szünetek (diasztolok) túl rövidek ahhoz, hogy ez idő alatt vér áramoljon a szívbe.
- Végül a kamrafibrillációt az okozza, hogy a kamrában tévesen „körbe keringő” gerjesztés a szív folyamatos, ellenőrizetlen összehúzódásához vezet, ami a pumpálást is megakadályozza.
