Boerhaave-szindróma a nyelőcső falának repedése (szakadása). Általában a súlyos okozta nyomásnövekedés következménye hányás. A halálozás meghaladja a 90 százalékot, ha a perforációt nem kezelik azonnal.
Mi a Boerhaave-szindróma?
Boerhaave-szindróma meg kell különböztetni a Mallory-Weiss szindróma. Ez utóbbiban a nyálkahártya a nyelőcső és gyomor fordul elő, valamint traumatikusan kiváltott nyelőcsőperforációk (nyelőcsőszakadások). A Boerhaave-kór viszont magához a nyelőcsőhöz korlátozódik, és behatol a nyelőcső minden falrétegébe. A szakadás spontán lép fel, és azonnali műtéti kezelést igényel. A feltétel nagyon ritka, és kevés az epidemiológiai adat. Az összes nyelőcsőperforáció körülbelül 10–15 százaléka a szindróma miatt következik be, bár 900-ig világszerte csak mintegy 1990 esetről számoltak be a szakirodalom. A férfiakat gyakrabban érintik, mint a nőket, ami a alkohol-függő férfiak. Boerhaave-szindróma az ismert esetek több mint 80 százalékában férfiakat érintett. Ritkán a rendellenesség gyermekeknél is előfordul, és átlagosan elsősorban a 20 és 40 év közötti egyéneket érinti.
Okok
A Boerhaave-szindróma oka a légcső hirtelen, hirtelen növekedése. Ugyanakkor negatív nyomás alakul ki a mellkas, amelyet intrathoracalis nyomásnak nevezünk. A sejtés szerint a nyomásnövekedés nagysága kevésbé fontos, mint a nyomás növekedési sebessége. Ennek oka a kutatók kutatása. Ezek az alsó nyelőcső perforációját tárták fel a disztális harmadban, a nyomás hirtelen növekedésével 150 és 200 Hgmm között. A repedések több mint 90 százaléka a bal alsó harmadban van hátul. Ennek oka az anatómiailag meghatározott alacsony izomellenállás. A legtöbb esetben a perforációt masszív váltja ki hányás, amely elnyerte az emetogén nyelőcső-perforáció nevet. A legtöbb esetben ez hányás kiváltja a túlzott alkohol bevitel, hogy a test, és különösen a gyomor, már nem tudja kezelni. Egyéb okok lehetnek erős fizikai feszültség vagy túlzott nyomás, amint azt az irodalom is mutatja. Számos betegség azonban kiválthatja a nyelőcső spontán felszakadását is. Ezek közé tartozik a gyomor-nyelőcső visszafolyás betegség vagy nyelőcsőgyulladás. Az előbbi a feltétel amelyben a gyomor váladéka visszafolyik a nyelőcsőbe.
Tünetek, panaszok és jelek
A Boerhaave-szindrómának nagyon tipikus tünetegyüttese van (Mackler-triád). A túlzott hányást súlyos követi fájdalom. Ezeket megsemmisítésnek nevezzük fájdalom. Ezen kívül akár bőr emphysema vagy mediastinalis emphysema fordulhat elő. Ez egy növekvő vagy terjedő gázfelhalmozódás a szubkután szövet alatt vagy a mediastinalisban kiáltott. Ezenkívül más jelek utalhatnak Boerhaave-szindrómára. Egyrészt jelei lehetnek sokk, például egy csepp vér nyomás és hideg izzad. Másrészt sok érintett egyén légszomjban (nehézlégzésben) és hiányában szenved oxigén (elkékülés). Hányás vér, amit hívnak hematemesis, szintén lehetséges.
Diagnózis és lefolyás
Ha a nyelőcső megrepedése gyanúja merül fel, azonnal mentőt kell hívni. A diagnózist elsősegély után adják intézkedések röntgenfelvételek útján. A képeken a félholdak láthatóak a kupolák alatt diafragma. Ezenkívül látható lehet a mediastinumba történő szivárgás. Az orvosi szakember által kezdeményezhető egyéb vizsgálatok közé tartozik a nyelőcsővizsgálat és ezofagoszkópia. Az előbbi a kontrasztanyag vizsgálat. Ebben az eljárásban a kontrasztanyag perforáció esetén a mediastinumba kerül. Ezt a vizsgálatot alacsonyabb kockázatnak tekintik. An ezofagoszkópiamásrészt a nyelőcső endoszkópos vizsgálata. Esettől függően a könny is varrható. Ez a módszer azonban képes vezet szövődményekig és a szakadás további szakadásáig. A Boerhaave-szindrómát meg kell különböztetni akut pancreatitis, fekély perforáció és miokardiális infarktus, többek között. Ezenkívül a tünetek hasonlítanak légmell, amelyben a pleurális tér levegője akadályozza a tüdő tágulását. Ezenkívül a megkülönböztető diagnózis ki kell zárni aorta boncolás. Ebben az esetben a belső érfalak elszakadnak, ami viszont az aorta falrétegeinek vérzéséhez és hasadásához vezet. Kizárni a szív támadás esetén hasznos az EKG kezdeményezése is. Ezenkívül számítógépes tomográfiát végeznek. A beteg tiszta, külső megfigyelésével nem lehet diagnosztizálni.
Szövődmények
A Boerhaave-szindrómában a halál nagyon sok esetben fordul elő, ha a kezelést nem adják meg azonnal. Általában a Boerhaave-szindróma hányás után vagy alatt jelentkezik, amely után rendkívül súlyos fájdalom tapasztalja a beteg. Sok esetben ez a fájdalom eszméletvesztéshez vezet. A páciens hirtelen zuhanást szenved vér nyomás, a szív és más szervek. Pánikrohamok és az ún hideg izzadás is előfordul. A betegek többségénél fellélegzik a lélegzet. Ha a hányás folytatódik, akkor a vért is hányni lehet. Ha a sürgősségi orvos nem tudja azonnal kezelni a beteget, halál következik be. A Boerhaave-szindróma kezelése sebészeti. Sikerhez vezet, ha azonnal elindul, és késedelem nélkül. A legtöbb esetben az érintettnek még mindig vállalnia kell antibiotikumok kezelés után elhárítani gyulladás és a fertőzés. Itt szövődmények merülhetnek fel, ha a higiénia nem megfelelő, vagy ha nem szedik a gyógyszert. Emberek, akik szenvednek alkohol a függőséget jobban befolyásolja a Boerhaave-szindróma.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Azonnali kezelésre van szükség a Boerhaave-szindróma esetén. Ha ezt a panaszt nem kezelik azonnal, a beteg általában meghal. Boerhaave-szindróma esetén azonnal hívjon sürgősségi orvost, vagy menjen kórházba. Az önsegítés lehetőségei sajnos nem állnak rendelkezésre az érintett személy számára. Ha a hányás után rendkívül súlyos fájdalom jelentkezik, a sürgősségi orvoshoz kell fordulni. Ezt a fájdalmat a betegek gyötrő fájdalomként írják le. Gáz is felhalmozódhat a bőr, amely szintén Boerhaave-szindrómára utal. Sürgősségi orvost is fel kell hívni, ha a beteg nehézségekkel küzd lélegző or hideg izzad. A kék elszíneződése bőr és az ajkak is jelezhetik a szindrómát, ezért azonnal kezelni kell őket. Sok esetben azonban a betegek is elveszítik az eszméletüket. Rendszerint Boerhaave-szindróma esetén sürgősségi orvost kell hívni. Minél hamarabb ez megérkezik, annál nagyobb a beteg túlélési valószínűsége.
Kezelés és terápia
A kezelés thoracotomiával vagy laparoszkópia, amelyben a szakadást varrják. A torakotómia a műtéti beavatkozást jelenti mellkas a bordaközi tér metszésén keresztül. Ezt a repedéstől számított 24 órán belül el kell végezni. A laparoszkópia (hasi endoszkópia) magában foglalja a hasüregen belüli eljárásokat. Bizonyos körülmények között a Boerhaave-szindrómát plasztikusan borítja a környező szövet. Így a varrat megfelelően stabilizálódik a test saját szövetével. A műtét után kísérő terápia val vel antibiotikumok szükséges, mivel fennáll a fertőzés veszélye. Ezenkívül a betegnek egy ideig intenzív orvosi megfigyelés alatt kell maradnia. A szindróma halálozási aránya (letalitása) 20 és 40 százalék között van.
Kitekintés és előrejelzés
A Boerhaave-szindróma rendkívül súlyos betegség, amely kezeletlenül mindig végzetes. Ha a kezelést azonnal elkezdik, a letalitás csökken. Ekkor még mindig 20–40 százalék. A gyógyulási folyamatot a lehetséges szövődmények is befolyásolják. Még a betegség szokásos tünetei is, például légszomj, keringés sokk vagy hányt vért, gyorsan vezet halálig. A halál halálos vérzéssel történhet szívmegállás vagy az alulkínálattal oxigén a szervezetnek és különösen a agy. A veszély még nagyobb, ha ezen kívül olyan szövődmények, mint pl mediastinitis or vérmérgezés előfordul. A lehető leggyorsabb műtét segít megállítani a vérzést és stabilizálni a keringés. A páciens további gyógyulása most attól függ, mennyire súlyos mértékben károsítja már az alulkínálat oxigén a testnek. Ezenkívül azonnali kezelés antibiotikumok szükséges a bakteriális fertőzés és annak összes szövődményének elhárításához (vérmérgezés, mediastinitis). Mindkét vérmérgezés és a mediastinitis többszörös szervi elégtelenség miatt halált okozhat. A betegség halálos kimenetelének elkerülésének egyetlen módja a mellkas műtéti megnyitása (thoracotomia) vagy a hasüreg megnyitása (laparotomia) a nyelőcső könnyének lezárása érdekében, egyidejűleg antibiotikum széles spektrumú antibiotikumokkal történő kezelés.
Megelőzés
A Boerhaave-szindróma rendkívül ritka, amint azt korábban említettük. Azonban megelőző intézkedések nem ismertek. Vannak azonban olyan kockázati csoportok, amelyekben a szindróma gyakrabban fordul elő. Ide tartoznak különösen azok az egyének, akik súlyos alkoholproblémáktól szenvednek.
Követés
A Boerhaave-szindróma utókezelése a szindróma lefolyásától és a kezelés során fellépő esetleges szövődményektől függ. Ha a nyelőcső szakadását korán észlelik és kezelik, akkor a prognózis általában jó. A nyomon követés az orvos rendszeres ellenőrzéseire összpontosít. Többek között az orvos is fellép ultrahang vizsgálatok és ellenőrizze a sebgyógyulás a nyelőcsőben. A beteginterjú során megbeszélik a kísérő tüneteket, és az orvos felírhat megfelelő gyógyszereket. Ezenkívül a ritka szindróma megköveteli a nyelőcső kímélését. Ezt egy adaptált eszközzel érik el diéta, amelyet azonban rendszeresen hozzá kell igazítani a fokozatosan javuló állapotához Egészség. Ha a sérülést műtéti úton kezelték, a betegnek először néhány napig kórházban kell tartózkodnia. Feltéve, hogy további szövődmények nem merülnek fel, a beteg egy hét múlva elhagyhatja a kórházat. Ezt megelőzően az orvos végső vizsgálatot végez és általános tippeket ad a betegnek a higiéniával kapcsolatban, diéta és a feszültség a nyelőcsőn. Egy héttel azután, hogy a beteg elhagyta a kórházat, az otolaryngológusnak újabb utóvizsgálatot kell végeznie, elsősorban annak ellenőrzésére sebgyógyulás és szükség esetén a gyógyszerek beállítását.
Mit tehetsz te magad
A Boerhaave-szindrómát gyógyszerekkel és műtéttel kezelik. Támogató étrend intézkedések és a kímélés ajánlott az önsegítés eszközeként. A betegnek kerülnie kell a fizikai megterhelést, különösen a műtét utáni napokban. Bármilyen műtét sebek az orvos utasításai szerint kell gondozni. Ha egy seb kinyílik vagy megfertőződik, ajánlott orvoslátogatás. Ha hasnyálmirigy-gyulladás egyike a népszerű feltétel, az egészséges és kiegyensúlyozott mellett a rendszeres hidratálást is fenn kell tartani diéta Az fájdalomcsillapítók az orvos által felírt gyógyszerek kiegészíthetők a természetes gyógymódokkal az orvossal egyeztetve. Akut tünetek esetén, mint pl hányinger hányás, meleg borogatás vagy borogatás kenőcsök ajánlott. Hasnyálmirigy-gyulladás egy-két héten belül meg kell gyógyulnia, ha a beteg könnyebben veszi és támogatja a gyógyulást a fent említett intézkedésekkel. Ha a szív támadás jelenik meg, hívni kell a mentőszolgálatot. A beteg embert nyugodt helyzetbe kell hozni, amíg meg nem érkezik az orvosi segítség. Bármely elsõ válaszadónak meg kell nyugtatnia a szenvedõt és annak esetén szívmegállás, indítson újraélesztési intézkedéseket, mint pl mellkas tömörítések. Fekély perforáció vagy aorta boncolás olyan orvosi vészhelyzetek is, amelyekhez sürgősségi orvosi szolgálatot kell hívni.
