Mi az a mellkasi gerinc?
A mellkasi gerinc a gerincnek az a része, amely a nyaki gerinc és az ágyéki gerinc között helyezkedik el. A hetedik nyaki csigolya után kezdődik az összesen tizenkét mellkasi csigolya közül az elsővel (thoracic vertebrae, Th1). Az alsó régióban az ágyéki gerinc a 12. mellkasi csigolya (Th12) után következik.
A mellkasi csigolyák erősebbek a nyakcsigolyákhoz képest, és a rájuk nehezedő növekvő testterhelés miatt egyre erősebbek és stabilabbak lesznek a fenék felé. Oldalról nézve a felső és alsó mellkasi csigolyák átmérője nagyobb, mint a középső. A csigolyatestek elöl valamivel magasabban helyezkednek el, mint hátul, és a mellkas felé néző elülső felület kissé kivájt.
A mellkasi gerincben lévő tövisnyúlványok hosszúak és háromszög alakúak, és tetőcserepes alakban fekszenek egymáson. Így lezárják a csigolyaívek közötti hézagokat. Az egyes csigolyatestekből kinyúló két harántnyúlvány a felső mellkasi csigolyákban oldalra mutat, a középső és alsó csigolyáknál pedig oldalra, ferdén hátrafelé mutat.
A mellkasi gerincnek természetes visszafelé görbülete van (mellkasi kyphosis).
Borda-csigolya ízületek
Ezek a borda-csigolya ízületek lehetővé teszik a bordaív mozgékonyságát, amely minden lélegzetvétellel kitágul és összehúzódik. A borda-csigolya ízületeket emellett számos szalag stabilizálja.
A mellkasi gerinc gerincvelői idegei
Minden mellkasi csigolya alapvetően ugyanolyan szerkezetű, mint a gerinc összes többi csigolyája. A csigolyatesten belüli csigolyalyukak, amelyek a gerinccsatornát alkotják, és a gerincvelő egymás felett fut át, a két csigolya között nyitva hagyják az intervertebralis forameneket. Ezen a csigolyaközi lyukon keresztül futnak át a gerincvelőből kilépő gerincvelői idegek (Nervi intercostales), amelyek ellátják a mellkas falát a kapcsolódó izmokkal, a bőrrel és a mellkasfal belső bőrével.
Mi a mellkasi gerinc funkciója?
A mellkasi gerinc stabilizálja a törzset. Megtámasztja az egyes bordákat, és részt vesz a belső szerveket védő bordaív (thorax) felépítésében is.
A mellkasi gerinc lehetővé teszi, hogy a felsőtest körülbelül 30 fokkal oldalra dőljön. Ezt az oldalirányú dőlést a megfelelő oldalon lévő bordák összenyomása korlátozza.
A saját tengelye körüli forgás – a törzs forgása – a mellkasi gerincen keresztül körülbelül 33 fokig lehetséges.
Hol található a mellkasi gerinc?
Milyen problémákat okozhat a mellkasi gerinc?
Veleszületett és szerzett elváltozások a mellkasi gerincben, valamint a gerinc más szakaszain is előfordulhatnak. Például az úgynevezett scoliosisban a gerinc oldalirányban ívelt. Ezenkívül az egyes csigolyatestek hossztengelyük körül csavarodnak.
Az egyes csigolyák alakja is megváltozhat, vagy számuk változhat. Például a tizenkettedik borda visszahúzódhat, és a keresztirányú folyamat megfelelhet egy ágyékcsigolyáénak (a normál tizenkét mellkasi és öt ágyéki csigolya helyett ekkor tizenegy mellkasi csigolya és hat ágyékcsigolya van). Másrészt az első ágyéki csigolyán még mindig jelen lehet egy borda (ebben az esetben tizenhárom mellkasi csigolya és csak négy ágyéki csigolya van jelen).
Néha az egyes mellkasi csigolyák (vagy más csigolyák) mobilitása blokkolva van. Ezt izomgörcsök okozhatják.
A spondylarthrosis a kis csigolyaízületek (fasztikus ízületek) degeneratív elváltozása. Különösen az ágyéki régióban fordul elő, de érintheti például a mellkasi gerincet is. A fazett ízületek degeneratív elváltozásai fájdalmat okozhatnak. Ezt facet szindrómának nevezik.
A porckorongsérv ritkábban fordul elő a mellkasi gerincben, mint a nyaki és ágyéki gerincben. Az egyes mellkasi csigolyák elülső régióját érő stressz a porckorong kiemelkedését okozhatja, ami a gerincvelő és a gerincvelői idegek összenyomódásához vezethet. A mellkasi gerincben lévő csigolyaközi lemez prolapsusának vagy kitüremkedésének oka lehet degeneratív elváltozás (kopás), valamint sérülések.
