Hogyan működik a tüdőkeringés
A pulmonalis keringés a nagy vagy szisztémás keringéssel együtt alkotja az emberi keringési rendszert. A jobb szívben kezdődik: a szervezetből érkező, alacsony oxigéntartalmú és szén-dioxiddal terhelt vér a jobb pitvaron és a jobb kamrán keresztül a truncus pulmonalisba (tüdőtörzs vagy tüdőartéria) pumpálódik. Ez szétválik a jobb és a bal tüdőartériákra, amelyek egyre vékonyabb erekre ágaznak szét, amíg kapillárisokká nem válnak. Ezek a finom erek hálózatként veszik körül a több mint 100 millió alveolust (tüdőalveolusokat), amelyek lélegző levegővel vannak feltöltve. Itt történik a gázcsere: A szén-dioxid a vérből az alveolusokba kerül az alveolusok és a kapillárisok közötti vékony falon keresztül, majd a levegővel kilélegzik.
Ezzel szemben a levegővel bevitt oxigén az alveolusokból a véráramba jut, és a vörös vér pigmentjéhez (hemoglobinhoz) kötődik a további szállítás érdekében. Az oxigénnel telített vér ezután több tüdővénán keresztül visszajut a szívbe, a bal pitvarba, majd a bal kamrába. Innen az aortába pumpálják, majd az egész testben tovább (szisztémás keringés vagy nagy keringés).
Az alacsony nyomású rendszer része
A magzatnak még nincs tüdőkeringése
A születendő gyermeknél van egy sajátosság: a magzat vére nem a tüdőben, hanem az anyai méhlepényben van oxigénnel (amit a gyermek még nem lélegzik). Ebből a célból a ductus arteriosus Botalli-n keresztül a pulmonalis keringés megkerülése, a truncus pulmonalis és az aorta közvetlen kapcsolata. Magában a szívben is van egy nyílás a jobb és bal pitvar között (foramen ovale), amelyen keresztül a vér a köldökvénán keresztül megkerüli a tüdőkeringést.
Problémák a tüdő keringésében
Pulmonalis hypertonia esetén a pulmonalis keringés vérnyomása krónikusan megemelkedett (pulmonalis hypertonia). A jobb szívnek fokozott erővel kell vért pumpálnia a pulmonalis keringésbe, ami a tüdőerek fokozott ellenállása miatt visszaáll. A jobb kamrát érő túlzott igénybevétel a fal megvastagodásához (hipertrófiához) és/vagy táguláshoz vezet – cor pulmonale (tüdőszív) alakul ki.
A pulmonális hipertóniát általában más állapotok okozzák, például krónikus szívbetegség (például bal oldali szívelégtelenség) vagy tüdőbetegség (például COPD, tüdőembólia, tüdőfibrózis). Nagyon ritkán a vérnyomás krónikus emelkedése a tüdőkeringésben önálló betegségként fordul elő.
