Meghatározás
Az „endoszkópia” szó a görögből származik, és a „belseje” (endon) és a „megfigyel” (skopein) két szóból fordítható. Amint a szó sugallja, az endoszkópia egy olyan orvosi eljárás, amely egy speciális eszközzel - az endoszkóppal - használja a belsejébe való belenézést testüregek és üreges szervek. Ez az eljárás, más néven endoszkópia lehetővé teszi az orvos számára, hogy megvizsgálja a vizsgáltakat testüregek vagy üreges szervek, hogy felismerjék az ott fennálló esetleges betegségeket és esetleg még a helyszínen is kezeljék őket az endoszkópia során.
Az eszköz (endoszkóp) az optikai rendszer (kamera) és a hideg fényforrás mellett rugalmas és merev eszközökkel is rendelkezik a kezeléshez. Általában megkülönböztetünk egy merev, nem mozgó endoszkópot (pl arthroscopy of ízületek) és egy rugalmas, mozgó endoszkóp (pl. endoszkóp a gyomor-bélrendszeri endoszkópiához), valamint a tisztán diagnosztikus endoszkópia (diagnózis és szövetminták vétele) és terápiás endoszkópia (beavatkozások, más néven minimálisan invazív műtét) között.
Jelzések
Az endoszkópia indikációi általában négy nagy csoportra oszthatók: egyrészt az endoszkópiát elsősorban diagnosztikai célokra használják. A vizsgálat során a kezelőorvos megvizsgálhatja az adott szervet vagy testüreget, és - ha szükséges - szövetmintákat (biopsziákat) vehet fel, hogy utána pontos diagnózist lehessen felállítani. Klasszikusan ezt használják például a rák vagy egyéb belső betegségek (pl. gyulladás, sérülések stb.).
Másrészt az endoszkópiát terápiás célokra is használják, így a daganatok, polipok, nyálka vagy váladék, idegen testek vagy kövek eltávolíthatók, a vérzés leállítható, az összehúzódások kiszélesedhetnek és az anyagok behelyezhetők. Ezenkívül az endoszkópia felhasználható a műtét előtti tervezéshez is, így például egy műtét előtt meg lehet határozni a daganat kiterjedésének pontos helyét és mértékét. Végül az endoszkópia a tumor utókezelésének lehetőségét is szolgálja annak érdekében, hogy a lehetséges kiújulásokat vagy egyéb daganatképződéseket már korai stádiumban fel lehessen fedezni. Az endoszkópia a következő területeken alkalmazható: tüdő, nyelőcső és gyomor-bél traktus, mellüreg, hasüreg, vesemedence, hólyag és a húgyvezeték, ízületek, méh és a petevezeték, orr és orrmelléküregek, gége és a hallójárat/középfül.
