Testüregek

Bevezetés

A testüregek üreges terek, amelyek a test különböző területein fordulnak elő. A testüreget csak akkor lehet leírni, amikor azt teljesen a törzsfal zárja le. Ennek eredményeként a testüregek topográfiai, azaz helyzetfüggő felosztást eredményeznek.

Topográfiai besorolás: Mellkasüreg (Cavitas thoracis) Hasiüreg (Cavitas abdominalis) Kismedenceüreg (Cavitas medence) Ezen üregek között egyértelmű különbség csak a mellkasi és a hasüreg között létezik. Itt a diafragma, ami annyira fontos a számára lélegző, világos anatómiai határstruktúrát képez e két üreg között. Ilyen anatómiai határ hiányzik a hasi és a medenceüregekben. Az egyik az üregek folyamatos átmenetéről beszél.

  • Mellüreg (Cavitas thoracis)
  • Hasi üreg (Cavitas vēderis)
  • Medenceüreg (Cavitas medence)

Komoly barlangok

A súlyos barlangok olyan hasadékterek, amelyek az imént leírt topográfiai testüregekben helyezkednek el. Kétrétegű tunica serosa szegélyezi őket, ami jelentősen hozzájárul a belső szervek. Ezt egy folyadékfólia végzi, amely a tetején fekszik. A súlyos üregek az alábbiak szerint is osztályozhatók: Pleurális üreg (Cavitas pleuralis) Pericardialis üreg (Cavitas pericardiaca) Annak érdekében, hogy ne keverjük össze a hasüreget (Cavitas vēderis) a has hasüregével (Cavitas peritonealis abdominis), ez utóbbi szintén hasüregnek nevezzük.

  • Mellhártyaüreg (Cavitas pleuralis)
  • Pericardialis üreg (Cavitas pericardiaca)
  • Peritonealis üreg (Cavitas peritonealis) A has peritonealis ürege (Cavitas peritonealis abdominis) A medence peritonealis ürege (Cavitas peritonealis medence)
  • A has peritonealis ürege (Cavitas peritonealis abdominis)
  • A medence peritoneális ürege (Cavitas peritonealis medence)
  • A has peritonealis ürege (Cavitas peritonealis abdominis)
  • A medence peritoneális ürege (Cavitas peritonealis medence)

Súlyos barlangok építése

Mint fentebb említettük, a tunica serosa-ból serózus barlangok keletkeznek. Ez két részből vagy „levélből” áll. A serózus üregek szerkezete mindig ugyanaz.

A zsigeri levél (Serosa visceralis) körülveszi a szerveket, a parietális levél (Serosa parietalis) képezi a külső határt. Béleli a serózus üreg falát is. A „levelek” elnevezéséhez ismét fel kell osztani a különféle erélyes üregeket.

A hashártya üregében (Cavitas peritonealis) az ember arról beszél hashártya viscerale, mint zsigeri levél, és a peritoneum parietale, mint parietális levél. A pleurális üreg (Cavitas pleuralis) egyrészt kiáltott visceralis mint zsigeri levél és egy pleura parietalis mint parietális levél A szívburok üregében van egy szívburok serosum A „serosum” kifejezést kiegészítő megnevezésként használják, mivel a pericardium külső részén is van egy pericardium fibrosum. Gyakran csatornákként szolgálnak hajók és a idegek. Ennek lehetővé tétele érdekében a serosa teljesen elzárja őket.

  • A zsigeri levél (Serosa visceralis) körülveszi a szerveket
  • A parietális levél (Serosa parietalis) képezi a külső határt. Béleli a serózus üreg falát is.
  • A peritoneális üregben (Cavitas peritonealis) a zsigeri hashártyáról, mint zsigeri levélről, a parietális hashártyáról, mint parietális levélről beszélünk.
  • A pleurális üreg (Cavitas pleuralis) egyrészt zsigeri pleura, mint zsigeri levél, és egy parietális pleura, mint parietális levél
  • A szívburoküregnek van egy szívburok serosum. A „serosum” kifejezést kiegészítő megnevezésként használják, mivel a pericardium külső részén is van egy pericardium fibrosum.

Azt a területet, ahol a fent tárgyalt zsigeri és parietális levelek összeolvadnak, mezónak nevezzük.

Nagyon különleges funkciójuk van. Ezért a serosa duplikációja. Ennek a duplikációnak a törzsfalhoz való kapcsolódását radixnak nevezzük.

Befutó vezetési utak kötőszöveti szálakat, és így a szerveket is összekötik, szalagoknak (ligamenta) is nevezzük. Ez a kifejezés a mozgásszervi és tartószerkezet anatómiájából is ismert. Ezeknek a szalagoknak az ereje azonban nem hasonlítható össze a boka or csukló. A két levél közötti serózus folyadéknak szintén fontos élettani jelentősége van. Például van hajszálcsöves tapadás, amely az érintkezési felületek csúszó kohézióját okozza. Definíció szerint a serózus folyadék transzudátum, azaz a vér sejttartalom nélküli plazma.