Húgyvezeték

Szinonimák

Orvosi: Ureter

• Húgyúti
• Uringang
• Vese
• Buborék

Anatómia

Az ureter összeköti a vesemedence (Pelvis renalis), amely a vizeletet gyűjti a vese mint egy tölcsér, a hólyag. Az ureter egy körülbelül 30-35 cm hosszú cső, amely finom izmokból áll, átmérője körülbelül 7 mm. A hasüreg (has) mögött fut a belső hátizmokon a medencéig, ahol eléri a hólyag Hátulról.

A jobb ureter egy kicsit rövidebb, mert a jobb vese a helyigényes tágulása miatt kissé alacsonyabb máj. Az ureter nyílik a hólyag olyan szögben, amely kedvező az ureter bezárásához, mert azt a hólyag erős izmai összenyomják, így például fekve nem vizelet folyhat vissza az ureterbe. Ezen az ureter végén lévő szűkületen kívül még kettő fordul elő a hólyag felé vezető úton.

Az átmenet a vesemedence az ureterhez szűkületet mutat, és az ureter tisztulását is csökkenti a nagy vér hajók a medencében, amikor az ureter belép a medencébe. Ez a három szűkület fontos szerepet játszhat, ha vannak kövek (vese kövek) az ureterben, amely aztán elakadhat (lásd alább). A medencében az ureter szomszédos a méhnyak (méhnyak méhnyak) nőknél és a spermatikus csatorna (ductus deferens) férfiaknál.

Funkció

Az ureternek a vese és a hólyag közötti összekötő funkciója mellett fontos feladata a vizelet szállítása is. Fekve a gravitáció ellensúlyozza a vizelet áramlását. Az ureter fokozatosan megfeszítheti izmait, úgy, hogy a vizelet a lejtőn keresztül érje el a hólyagot, akárcsak egy szállítószalagon.

Ezt a feszültséget perisztaltikus hullámnak nevezzük. Percenként 1-4 alkalommal fut az ureter felett. Az elv hasonló a nyelőcsőéhez, amely szintén táplálékot szállít a gyomor amikor rajta áll fej.

A férfiakat és a nőket egyaránt érinti vesekövek. Az életkor előrehaladtával növekszik a kő kialakulásának kockázata a vesében. A stressz kedvezőtlen hatást gyakorolhat a vizeletkő megjelenésére vesekövek.

Az éghajlat szintén befolyásolhatja a vesekövek. Minél több víz veszít izzadással, annál koncentráltabb a vizelet. Ha a vizelet túl koncentrált vagy bizonyos anyagok bőségesen vannak jelen, valószínűleg helytelen táplálkozás vagy a test salakanyagok lebontásának bizonyos veleszületett rendellenességei miatt, a vizeletkő valószínűsége jelentősen megnő, mert ezek az anyagok már nem oldódhatnak fel a vizeletben. vizelet és kristályként kicsapódik.

Az úgynevezett pH-értéknek, vagyis a vizelet savasságának fontos szerepe van ebben a folyamatban. Attól függően, hogy mennyi sav van jelen, egyes kövek könnyebben fejlődnek. A húgyúti gyulladás, vagy ha a vizelet áramlását zavart, például veleszületett rendellenességek miatt, szintén elősegítheti a vizeletkövek képződését.

Normális esetben a test olyan anyagokat termel, amelyek gátolják a kövek képződését. Ha túl kevés van belőlük, könnyebben kialakulhatnak vizeletkövek. Összetételük és származásuk alapján különféle köveket lehet megkülönböztetni.

Egyrészt húgykövek alakulhatnak ki a vesemedence (Pelvis renalis) a falhoz rögzítve. Ezeket csészéknek vagy rögzített köveknek nevezzük. Lazulhatnak és a húgyutakba, azaz az ureterbe moshatók.

Másrészt a húgysav és a cisztin köve szabadon képződik a vizeletben, pusztán azért, mert ezen anyagok koncentrációja túl magas, vagy azért, mert a vizelet pH-értéke megváltozott. Bárhol kialakulhatnak a húgyutakban. A legtöbb kő (70%) áll kalcium oxalát, ha túl sok kalcium vagy oxalát van a vizeletben, vagy ha túl kevés olyan anyag van, amely gátolja a kőképződést.

Húgysavkövek (10-15%) keletkeznek, amikor a purin felhalmozódik. A purin például a DNS bomlásterméke, amelyet nagy mennyiségben fogyasztunk el, ha húst eszünk. Amikor a bontás zavart, esetleg veleszületett hiba következtében, vagy amikor a vese károsodott vagy túladóztatott a túlzott hús- és alkoholfogyasztás miatt, ezek a kövek képződnek.

Kalcium és a magnézium a foszfátkövek (5-10%) úgynevezett fertőző kövek, amelyek akkor keletkeznek baktériumok gyulladás során megváltoztathatja a vizelet pH-értékét salakanyagok révén. A cisztin kövek ritkák (1-2%), és főleg a cisztin fehérje komponensből állnak. Általában örökletes enzimhiány miatt alakulnak ki. A xantin kövek és más kövek az összes vesekő kevesebb mint 0.5% -át teszik ki.

A vizeletkővel küzdő emberek főleg akkor kapnak tudomást a kövekről, amikor az ureterben vannak és okozzák fájdalom miatt a nyújtás az ureteralis fal. Ezek a fájdalmak általában kócosak (azaz hullámok formájában jönnek-mennek), hullámzóan terjednek a széleken, a hólyagban vagy akár a herezacskó (herezacskó) férfiaknál vagy a szeméremajkak majora (szeméremajkak) a nőknél. Ezen kívül egy hihetetlen vizelési inger előfordulhat az esetleg torlódó vizelet miatt.

Ha a vizelet-visszatartás folytatódik, ez gyulladáshoz, ill vér nem üríthető vizeletanyagokkal történő mérgezés (urosepszis). Az húgycső (húgycső) kövek elsősorban képalkotó eljárásokkal mutathatók ki, mint pl ultrahang vagy kontrasztanyag vizsgálata (intravénás urogram). Ban ben ultrahang, 2 mm-nél nagyobb köveket lehet kimutatni.

De vizeletvizsgálat jelenlétében is jelzést adhat vér vagy kis vizeletkő kristályok. A detektált kristályok és a pH-érték függvényében következtetéseket lehet levonni az okra is. A vérvizsgálat feltáró is lehet, ha úgynevezett vizelet-szerek, mint pl kreatinin nagy mennyiségben vannak jelen.

Mivel a kövek 70-80% -a spontán jön le, mivel az ureter fentebb leírt perisztaltikus hulláma hajtja őket, általában lehetőség van görcsoldó szerekkel, például Buscopan® és fájdalomcsillapítók. A húgysav kövek, amelyek néha a savtartalom miatt keletkeznek, lúgosító gyógyszerekkel kezelhetők, amelyek kissé semlegesítik a vizeletet és így oldják a köveket, pl. Uralyt U (citromsav sója). Ha a köveket nem lehet gyógyszeres úton kezelni, úgynevezett endourológiai intézkedéseket lehet igénybe venni, amelyekre jellemző, hogy egy speciális katétert áthaladnak az ureteren a kő mellett, és elvezetik a vizeletet.

A követ általában a vese medencéjébe tolják, ahol könnyebb feltörni (lásd alább). A kövek speciális technikával széttörhetők bizonyos rádióhullámok vagy elektromágneses hullámok felhasználásával, anélkül, hogy közvetlenül a testbe kellene beavatkozniuk (testen kívüli sokk hullám litotripszia). Nem Általános érzéstelenítés szükséges, és a kis törmelék könnyen ürülhet az ureteren és a hólyagon keresztül.

Nagyon perzisztens vagy nagy kövek esetén a bőrön keresztül további invazív hozzáférést kell biztosítani a kőhöz (perkután nephrolitholapaxy). Mivel az ureterális köveket (ureterális köveket) különösen nehéz lokalizálni, általában altatásban endoszkóposan kezelik őket. Ez azt jelenti, hogy egy kamerával felszerelt csövet helyeznek be a húgycső (húgycső) és a hólyag (vesica urinaria) az ureterbe és a követ ezután a kép segítségével pontosan eltávolíthatják.

Megállíthatja a húgykövek képződését, ha módosítja a diéta ennek megfelelően gyakoroljon sokat és igyon sok folyadékot. Te is szedheted magnézium és a citrát gátolja a kövek képződését. Fertőző kövek esetén a vizelet savanyításához gyakran L-metionint, egy fehérje komponenst adnak hozzá.

Az ureter a húgyutak emelkedése által okozott húgyúti gyulladás részeként érintett lehet baktériumok keresztül a húgycső a hólyagba. A fejlődést vizeletkövek segíthetik elő. A kezelést a antibiotikumok mint például a timetoprim és a szulfametoxazol (pl

CotrimCotrim forte) vagy amoxillin, cefalosporinok vagy giráz inhibitorok (pl. Ciprobay vagy Tavanic). A húgyhólyaghoz hasonlóan az urétert bélelő sejtréteg degenerálódhat. Az ureterben ez sokkal ritkábban fordul elő.

A gyanú megerősíthető endoszkópos és szöveti (szövettani) vizsgálatokkal. Ezután a vese és az ureter egy részét, valamint a hólyag részeit műtéti úton eltávolítják. Típusától függően rák, kemoterápiás kezelés is fel lehet tüntetni.

Sugárterápiát általában nem alkalmaznak. A terápia minden formája azonban a beteg egyéni helyzetéhez igazodik.