A dysarthria kifejezés a beszéd rendellenességeinek egy sorát öleli fel. Az írás, az olvasás, a nyelvtan és a nyelv megértése nem érinti. A koponya károsodása miatt csak a beszéd motoros funkciója zavart idegek vagy a agy.
Mi a dysarthria?
A beszéd több mint száz izom rendkívül összetett kölcsönhatása, a gégeés lélegző. Alatt lélegző, a diafragma, mint a fő légzőizom és más légzőizmok biztosítják, hogy a mellkas és a has kitágul, és a levegő beáramolhat. Amikor belélegezzük, a diafragma csökken, hogy helyet biztosítson a bejövő levegőnek; amikor kilélegezünk, az megint felemelkedik, így kényszerítve a levegőt. A bejövő és a kimenő levegő a gége. Sok izomból és porcból áll, és benne vannak a vokális redők. A hangok előállításához a vokális redők bezár és a lélegző levegő nyomja őket. Rezegni kezdenek, és ennek eredményeként hangok keletkeznek. Ezek a hangok szavakba tagolódnak a száj és a torok. Az nyelv, ajkak, állkapocs és puha szájpadlás mind részt vesznek ebben a folyamatban. Annak érdekében, hogy mindez akadálytalanul működjön, fej és a testtartás fontos. Csak akkor, ha a felsőtest egyenes és a fej egyenes, a légzés szabadon áramolhat, és a hang és az artikuláció nem sérül. Ezt a teljesítményt a agy. A koponya idegek továbbítja a mozgásimpulzusokat a különböző izmokhoz, ezáltal létrehozva a szükséges finomhangolást annak biztosítása érdekében, hogy a beszéd hibátlanul sikerüljön. Dysarthria a. Károsodása vagy betegsége miatt fordulhat elő agy or idegrendszer Az idegek és a beszédfolyamatban részt vevő izmok vagy lebénulhatnak, vagy lehetnek összehangolás problémák. Ez kihathat a nyelv, puha szájpadlás, ajkak, állkapocs, torok, gége, vagy légzési izmok.
Okok
A Dysarthria neurológiai alapú rendellenesség. Ennek a beszédzavarnak számos kiváltója van. Korán létezhet gyermekkor korai agykárosodás következtében, vagy később stroke, agyi vérzések vagy súlyos balesetek okozhatják fej sérülések, agydaganatok, vagy a betegség progresszív betegségei idegrendszer mint például Parkinson kór és a sclerosis multiplex. Hasonlóképpen, ütés, traumás agyi sérülésvagy Huntington-kór beszédkárosodás oka is lehet.
Tünetek, panaszok és jelek
Különböző beszédzavarok figyelhetők meg. A beszéd kimosódva és elmosódva hangozhat, kissé mintha alkoholista lenne; lehet reszelt és összeszorított, rekedt és puha. Néha a beszéd nagyon monoton, vagy a sebesség túl lassú vagy túl gyors.
Diagnózis és lefolyás
Külső megjelenésétől a dysarthria különböző típusai különböztethetők meg. A spasztikus vagy hipertóniás dysarthriát az érintett izmok izomfeszültségének növekedése okozza. Ennek eredményeként a hang durván és összeszorítottan szól, a beszéd szakaszos és homályos. A hipotonikus diszartriát viszont az izomfeszültség hiánya okozza. Ennek eredményeként az artikuláció nem lesz egyértelmű és kötet és a beszéddallam zavart. Ezenkívül a tőle szenvedők beszéd közben gyorsan elfáradnak. A hiperkinetikus dysarthriában a beszédmozgások gyakran robbanékonyak és túlzottak. Ezt súlyos ingadozások bizonyítják kötet és hangmagasság és artikuláció. Lehet további fintorogás és további akaratlan hangok, például kattintás. A hipokinetikus dysarthria viszont korlátozást és csökkenést mutat az érintett izmok mobilitásában. Ebben az esetben a beszéd monoton és az artikuláció nem világos. Az arcizmok arckifejezései korlátozottak és merevek is lehetnek. Az ataxisos dysarthriára jellemző összehangolás rendellenességek. Ez befolyásolja kötet, a hangmagasság és az artikuláció pontossága. Folyamatosan és ellenőrizhetetlenül változnak. Ezek az egyes formák azonban gyakran együttesen fordulnak elő, mint vegyes dysarthria. Különböző módszereket alkalmaznak a diagnózis felállítására. Például az Aachen-anyagok a neurogén diagnózisához Beszédzavarok (AMDNS), a müncheni intelligencia profil (MVP) és a Frenchay dysarthria vizsgálat.
Szövődmények
A Dysarthria olyan beszédzavar, amelyben a beszédmotor teljesítménye befolyásolja. A nyelvi teljesítmény viszont általában normális. A diszartriában az olvasás, az írás és a szövegértés működnek, de artikulációs és beszédritmuszavarok vannak jelen. Ez feszült beszédhez vezet, amelyben a beszédet skandálják vagy elmosják. Ezenkívül a dysarthriáknak néha vannak hang- és légzési problémái. Dysartria gyanúja esetén szakemberrel kell konzultálni a további lépések megtétele érdekében. A logopédusok vagy a klinikai nyelvészek tájékoztatást nyújtanak a betegeknek és teljesítenek beszédterápia intézkedések. Az októl függően különböző terápiás sikerekre lehet számítani. A lehetséges okok közé tartozik ütés, gyulladásos folyamatok az agyban, traumás agyi sérülés, degeneratív betegségek, mint pl Parkinson kór és a sclerosis multiplex vagy ALS, alkohol visszaélések és más mérgezések, és korai gyermekkor agykárosodás. A legegyértelműbben a hangok képződése károsodott. Ez befolyásolja az artikulációs szervek önkéntes vezérlését és programozását, ami párhuzamos a különböző afáziás rendellenességekkel. Beszédpróbák segítségével a beszédzavarok pontosabban kategorizálható annak kiderítése érdekében, hogy mely nyelvi részterületeket és melyeket érintik beszédterápia összpontosítani kell. Degeneratív betegségek esetén, például SM, ALS vagy Parkinson kór, a beszédkészség többé-kevésbé egyenletes romlása várható. Ezért hangsúlyt kell fektetni a beteg stabilizálására. Más diszartrikus betegségekben viszont hatékony beszédterápia hozzájárulhat a beszédkészség jelentős javulásához.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha a gyermek szenved beszédzavarok kora óta gyermekkor, a gyermekorvoshoz kell fordulni. Minél korábban tisztázzák a dysartriát, annál nagyobb az esély a gyógyulásra, mint általában. Azoknak a szülőknek, akik gyermekükben homályos, durva, rekedt vagy monoton beszédet észlelnek, a legjobb, ha közvetlenül orvoshoz fordulnak. A felnőttkori diszartria általában súlyos fejsérülésekkel, agyi vérzésekkel vagy stroke-okkal járó baleset után következik be. Akinek hirtelen problémái vannak beszéddel egy ilyen betegség után, forduljon az illetékes orvoshoz. A legtöbb esetben azonban az orvos úgyis egyedül ismeri fel a diszartriát, és erről tájékoztatja a beteget. Az, hogy a beszédzavarokat kezelni kell-e, annak típusától és súlyosságától, valamint a beteg állapotától függ Egészség. Néha a diszartriát logopédikus fordítja meg intézkedések, más esetekben komplex beavatkozásokra van szükség. Ha a beszédzavarot tehernek tekintik, azt mindenképpen kezelni kell. A korai gyermekkori dysarthriában terápia a diagnózis után rutinszerűen megkezdődik.
Kezelés és terápia
A kezelés megkísérli kompenzálni, vagy ha lehetséges, akár kiküszöbölni a különféle zavaró tényezőket. Az egyszeri események, stroke vagy agysérüléssel járó balesetek által okozott dysartria esetében az eredeti helyreállítására fogunk törekedni feltétel. Progresszív rendellenességek esetén a diszartria progressziójának lehető leghosszabb késleltetése és a beszéd megőrzése folyik. A terápia különböző megközelítéseket és megközelítéseket tartalmaz. Először a testtartáson végeznek munkát. Ez gyógytornásszal együttműködve is megtehető. Tanulás itt nagyon fontos a jó fej- és testtartás. Ha a test feszültsége megnő, kikapcsolódás technikákat tanítanak; ha a test feszültsége túl alacsony, feszültségnövelő gyakorlatokat végeznek. Légzési gyakorlatok a program részét képezik. A légzés elmélyítését és a légzés áramlásának meghosszabbítását gyakorolják. A hasi légzést tudatosan végzik és dolgozzák fel, hogy tudatosan lehessen használni beszéd közben. Ez meghosszabbítja a légzési áramlást, és több levegőt tesz elérhetővé a hang előállításához. Hangráncok és más gégeizmokat hanggyakorlatokkal edzünk. A cél a hanghajtások rezgéseinek összehangolása, hogy a hang dallamossá váljon, és a hangerő megfelelő legyen. Ez dúdolás, zümmögés, fonetikus vagy szótaggyakorlatok segítségével érhető el. A hangerő és a hang használata mellett a hang időtartamát és a hangmagasság differenciálását gyakorolják. Az artikulációt passzívan és aktívan gyakorolják. A beszédeszközökön végzett masszázsoknak vagy rezgéseknek gyakran pozitív hatása van. Ezeket kiegészítik szóbeli motoros torna, például más ajak pozíciókat. Ez növeli a funkcionális képességet és tisztább beszédet tesz lehetővé. A spontán beszédet beszédgyakorlatokkal ösztönzik. Ezenkívül a problémás beszédhelyzeteket is megvizsgálják és kivitelezik. A továbbfejlesztett beszédkészség emellett a szerepjátékokban és a mindennapi élet gyakorlati helyzeteiben is megszilárdul, és ezáltal egyre inkább beépül a mindennapi életbe.
Kitekintés és előrejelzés
A Dysarthria nem eredményez öngyógyulást. Mindenesetre az ezzel járó betegek feltétel az orvosi kezeléstől függenek a tünetek enyhítésére. Ha a dysarthria kezelése nem következik be, az érintettek beszédzavaroktól szenvednek. Képtelenek helyesen mondatokat alkotni, maga a beszéd bizonytalanul és homályosan hangzik. Hasonlóképpen, az érintettek úgy hangzanak, mintha alkoholisták lennének, ami szintén vezet a társadalmi kényelmetlenséghez. Különösen gyermekeknél ez lehet vezet ugratás vagy zaklatás, ami pszichológiai idegességet okoz nekik és depresszió. Ezenkívül a dysarthria jelentősen késlelteti a gyermek fejlődését, ezért ezt korán kell kezelni. A korai kezelés mindenesetre nagyon pozitív hatással van a betegség lefolyására, és felnőttkorban megakadályozhatja a panaszokat. Általános szabály, hogy a kezelést különféle terápiákkal és gyakorlatokkal hajtják végre. Nem lehet megjósolni, hogy a kezelés mennyi ideig tart, és hogy sikeres lesz-e. A legtöbb esetben azonban a tünetek jól enyhíthetők. A Dysarthria nem befolyásolja a beteg várható élettartamát.
Megelőzés
Mivel a neurológiai betegségeket alig lehet megakadályozni, a dysarthriát mint másodlagos betegséget ugyanolyan nehéz megelőzően kezelni. Ezért csak egészséges életmód mérsékelt alkohol fogyasztás és kiegyensúlyozott diéta továbbra is az esetleges neurológiai károsodások megelőzésére szolgáló intézkedés marad.
Utógondozás
A dysarthriában az érintett személynek általában kevés lehetősége van az utógondozásra. Ebben az esetben a beteg kizárólag az orvos intenzív kezelésétől függ, hogy enyhítse a tüneteket és továbbra is lehetővé tegye a hétköznapi életet. Ennél a betegségnél az öngyógyítás nem lehetséges. Az érintettek más emberek segítségétől függnek mindennapi életükben, és általában egész életükben. Elsősorban a saját családjának és barátainak a szeretetteljes gondoskodás és támogatás pozitív hatással van a dysarthria további lefolyására, és megakadályozhatja az egyéb panaszokat. Ha a dysarthriában szenvedő beteg gyermekeket szeretne, genetikai tanácsadás tanácsos lehet. Ez megakadályozhatja a szindróma átadását az utódokra. Sok esetben a szülőknek intenzív foglalkozásra van szükségük terápia az érintett gyermekkel. Ebben a folyamatban a szülőknek meg kell ismerkedniük a rendellenesség tüneteivel is, hogy a gyermeket is helyesen megértsék és reagáljanak a gyermek kívánságaira. Azt, hogy a diszartria miatt csökken-e a beteg várható élettartama, a szenvedést nem lehet előre megjósolni.
Itt tudod megtenni magad
Mivel a fennálló dysarthria jelentősen csökkenti az életminőséget, az érintett személyeknek szakszerű kezelést kell kérniük. A beszéd és fizikoterápia két oszlopra épít: egyrészt a kezelés a terapeuta irodájában, másrészt a napi gyakorlatok otthon. Így a betegek sokat tehetnek a korlátozás javításáért. A legtöbb esetben a testet túl nagy feszültség éri. Fizikoterápia a testtartás kijavítására és a feszültség enyhítésére szolgál. Masszázsok és egyéb figyelemgyakorlatok, mint pl jóga vagy a chi gong mentális és fizikai szolgáltatást is nyújt kikapcsolódás. Egyéb hatékony módszerek: autogén tréning és progresszív izom kikapcsolódás Jacobsen szerint. Mindkettő könnyen megtanulható és alkalmazható otthon. A tudatos légzés szintén fontos szempont: A légáramlást célzottan és ellenőrzött módon kell használni nemcsak a légzéshez, hanem a beszédhez is. Továbbá a logopédusok hanggyakorlatokat végeznek a betegekkel. Ezeket otthon is rendszeresen meg kell ismételni. A pszichológiai szempontokat általában nem szabad lebecsülni. A kiegészítő pszichoterápia vagy önsegítő csoportban való részvétel - a beszédkészségtől és a betegség súlyosságától függően - nagyon fontos az érintett személy társadalmi környezete. Az ismerősöknek, a családnak és a barátoknak ösztönözniük és motiválniuk kell a beteget a gyakorlatok elvégzésére, még ha a siker lassú is.
