Kábítószer-függőség: jelek, terápia

Rövid áttekintés

  • Leírás: fizikai és pszichológiai függőség drogoktól, gyakran nyugtatóktól, altatóktól és fájdalomcsillapítóktól, stimulánsoktól
  • Tünetek: a használat ideje és időtartama feletti kontroll elvesztése, erős vágy a függőséget okozó szer után, az érdeklődési körök és feladatok elhanyagolása, fizikai és pszichológiai elvonási tünetek
  • Okok: Tartós függőséget okozó gyógyszerek orvos általi felírása, gyógyszerrel való visszaélés, súlyos érzelmi stressz
  • Diagnózis: Kritériumok: elvonási tünetek, kontrollvesztés, tolerancia kialakulása, nagy erőfeszítés a gyógyszer megszerzésére, feladatok és érdekek elhanyagolása, fogyasztás eltitkolása, hosszan tartó használat,
  • Prognózis: fokozatos progresszió, a függőség gyakran sokáig észrevétlen, terápiás segítséggel leküzdhető

Drogfüggőség: Leírás

A „függőség” kifejezést általában az alkohol- vagy drogfüggőséggel társítják. A gyógyszeres kezelés azonban függőséget is okozhat. A szakértők szerint a gyógyszerfüggőség valójában meglehetősen széles körben elterjedt probléma. Az érintetteknél a kérdéses gyógyszer abbahagyása után fizikai vagy pszichológiai elvonási tünetek jelentkeznek, vagy mindkettő.

Kit érint a kábítószer-függőség?

A kábítószerrel való visszaélés és a kábítószer-függőség megkülönböztetése

Az orvosok különbséget tesznek a kábítószer-függőség és a kábítószerrel való visszaélés között. A gyógyszeres visszaélés mindig akkor történik, ha a gyógyszert a felíró orvos szándékától eltérő módon használják fel. Ez az eset áll fenn, ha egy gyógyszert túl sokáig, túl nagy adagban vagy orvosi szükség nélkül használnak. A gyógyszerekkel való visszaélés gyakran az első lépés a kábítószer-függőség felé vezető úton. Kábítószer-függőségről azonban csak akkor beszélünk, ha az elfogyasztott szerek a pszichére hatnak (pszichotróp szerek).

A fizikai és pszichés függőség megkülönböztetése

Kábítószer-függőség: tünetek

A kábítószer-függőség tünetei akkor jelentkeznek, ha az érintett személy egy bizonyos időre abbahagyja a kérdéses gyógyszer szedését, vagy túl alacsony adagot vesz be. Ekkor mind fizikai, mind pszichológiai elvonási tünetek jelentkeznek.

Egyes gyógyszereknél maga a visszaélt szer is okozhat tüneteket. Például egyes gyógyszerek túlzott használat esetén mélyreható személyiségváltozásokat okozhatnak.

A legnagyobb függőségi potenciállal rendelkező drogok a következő anyagcsoportok:

  • Altatók és nyugtatók, például benzodiazepinek
  • stimulánsok és étvágycsökkentők (stimulánsok), például amfetaminok
  • Fájdalomcsillapítók és kábítószerek, például opioidok

Az orvosok gyakran írnak fel benzodiazepineket szorongásos zavarok, alvászavarok vagy stressz jelei miatt. A benzodiazepinek olyan gyógyszerek, amelyek receptre kaphatók a gyógyszertárakban. Nyugtató, ellazító és nyugtató hatásuk van, és nyugtatóként is ismertek (latinul: tranquillare = megnyugtatni). Az altatók nagy megkönnyebbülést jelenthetnek, különösen akut stresszes helyzetekben. Azonban mindkét hatóanyagcsoport kábítószer-függőséghez vezethet, ha túl hosszú ideig használják. Az altatókat és a nyugtatókat ezért nem szabad négy hétnél tovább szedni.

Kábítószer-függőség: stimulánsok és étvágycsökkentők (pszichostimulánsok)

Tünetek: Az elvonási tünetek közé tartozik a fáradtság, a pszichomotoros lassúság, a nyugtalanság, az alvászavarok és a súlyos depresszió, beleértve az öngyilkossági hajlamot is.

Kábítószer-függőség: fájdalomcsillapítók és kábítószerek

Az opioidok nagyon hatékony fájdalomcsillapítók és érzéstelenítők (fájdalomcsillapítók), és főként nagyon súlyos és krónikus fájdalmakra használják. Ezeknek a morfinszármazékoknak hangulatjavító hatása is van.

A kábítószerrel való visszaélés tünetei

A fent említett hatóanyagokon kívül vannak más anyagosztályok is, amelyek nem okoznak klasszikus kábítószer-függőséget, mivel nem befolyásolják a pszichét. Ezek a gyógyszerek azonban függőséget is okozhatnak, ha visszaélnek velük, és nagy károkat okozhatnak. A következő gyógyszerekkel gyakran visszaélnek:

Orrcseppek és orrcseppek dekongesztáns hatással

Hashajtók (hashajtók)

A belek gyorsan hozzászoknak számos vegyi vagy gyógynövény hashajtó hatásához. A készítmények abbahagyása után súlyos székrekedés lép fel. Az érintett személy ezután ismét hashajtóhoz folyamodik. A túlzott használat ebben a helyzetben is egy ördögi körhöz vezethet, amely miatt az érintettek újra és újra hashajtót szednek. A hashajtókkal gyakran visszaélnek olyan étkezési zavarokkal küzdők, akik hashajtókkal akarják szabályozni súlyukat.

Növekedési és nemi hormonok

A szteroidok lebomlanak a májban, ami túlzott használat esetén májkárosodáshoz, sőt májrákhoz vezethet. Egyéb tünetek, amelyek az anabolikus szteroidokkal való visszaélés során jelentkezhetnek, a fokozott verejtéktermelés, légszomj, bőrproblémák (szteroid akne), megnövekedett vérnyomás, fokozott intraokuláris nyomás, hajhullás, prosztata növekedés, mellképződés férfiaknál (gynecomastia), fejfájás és depresszió . Az érintettek számára különösen bosszantó, hogy az izmok gyakran ismét elveszítik méretüket az anabolikus szteroidok folyamatos használata nélkül.

Alkohol tartalmú gyógyszerek

Kábítószer-függőség: okok és kockázati tényezők

A kábítószer-függőség általában akkor kezdődik, amikor az orvos felír egy vényköteles gyógyszert. Ha az orvos túl hanyagul ír fel függőséget okozó gyógyszert, a beteg kábítószer-függőségbe kerülhet. Gyakran azonban maga a beteg használ vissza egy gyógyszert, például azért, mert értékeli annak pszichológiai hatásait.

Az orvos által okozott kábítószer-függőség (iatrogén kábítószer-függőség)

Az iatrogén kábítószer-függőség kockázata tehát mindenekelőtt akkor áll fenn, ha az orvos nem tud ok-okozati diagnózist felállítani, hanem pusztán tüneti kezelésre használja a gyógyszert. Ez különösen akkor jelent problémát, ha a testi tünetek, például alvászavarok, fejfájás vagy egyéb panaszok egy mentális rendellenesség, például depresszió vagy szorongásos rendellenesség kifejeződése.

Egyes pszichotróp gyógyszerek hosszú távú felírása különösen veszélyes. A kábítószer-függőséggel kapcsolatos oktatómunka miatt ma már bevett gyakorlat, hogy a kockázatos gyógyszereket legfeljebb néhány hétre írják fel. Néhány beteg azonban megkerüli ezt a biztonsági intézkedést azáltal, hogy folyamatosan orvost vált.

Azonban nem minden pszichotróp gyógyszer okoz függőséget. Az antidepresszánsoknak nincs addiktív potenciáljuk. Ezeket gyakran hónapokig és évekig kell szedni.

Egyéni tényezők: tanulási tapasztalatok, szociokulturális tényezők, életkor és nem

A tudósok régóta foglalkoznak azzal a kérdéssel is, hogy létezik-e egy bizonyos személyiségstruktúra, amely különösen fogékonnyá teszi az embert a kábítószer-függőségre. Egyelőre nem feltételezhető, hogy létezik „az egyetlen addiktív személyiség”.

Egy személy genetikai felépítése is szerepet játszhat. Ennek tisztázására család- és ikervizsgálatokat végeztek. Eddig azonban a kábítószer-függőséggel kapcsolatos genetikai vizsgálatok nem hoztak egyértelmű eredményeket.

Nemi különbségek

Az életkor mint kockázati tényező

A kábítószer-függőség kockázatát hordozó kábítószerek számos csoportját az életkor előrehaladtával gyakrabban írják fel. Ilyenek például a fájdalomcsillapítók és a különféle pszichoaktív anyagok (különösen a benzodiazepinek). A pszichotróp szerek fogyasztása különösen magas a nyugdíjas- és idősotthonokban élő idősek körében.

A helyes adagolás is veszélyforrás: az időskori anyagcsere- és szervi rendellenességek (pl. veseműködési zavarok) miatt a szervezet lassabban bontja le egyes gyógyszereket. Az időseknek ezért sok gyógyszerből alacsonyabb adagot kell szedniük, mint a fiatalabbaknak. Ezt azonban nem mindig veszik kellőképpen figyelembe, ami azt eredményezi, hogy sok idős beteg túl nagy adagot kap.

Kábítószerrel való visszaélés mérgezés céljából

Kábítószer-függőség: vizsgálatok és diagnózis

A kábítószer-függőséget néha „titkos függőségnek” is nevezik, mert gyakran rejtve marad a kívülállók elől. Még a betegek sem mindig tudják, hogy gyógyszerfüggők. Az alkoholfüggőkkel ellentétben például nincsenek nyilvánvaló jelei a függőségnek. Még ha olyan tünetek is jelentkeznek, mint a fáradtság vagy a fejfájás, ezek ritkán járnak együtt gyógyszeres kezeléssel. Vannak viszont, akik tisztában vannak kábítószer-függőségükkel, de elnyomják azt, vagy megtagadják a sürgős kezelést.

Az orvosi vizsgálat

  • Rendszeresen szed gyógyszert, hogy megnyugtassa, vagy fájdalom, szorongás vagy alvászavar esetén? Ha igen, milyen gyakran?
  • Van olyan érzése, hogy sürgősen szüksége van erre a gyógyszerre?
  • Az a benyomása, hogy a hatás egy idő után elmúlt?
  • Próbáltad már abbahagyni a gyógyszer szedését?
  • Észrevett valamilyen mellékhatást?
  • Növelte már az adagot?

Ha a kábítószer-függőség gyanúja beigazolódik, a beteget pszichológushoz irányítják. A pszichológus meg tudja állapítani, hogy a gyógyszerfüggőség mellett van-e kezelést igénylő mentális zavar.

A kábítószer-függőség diagnózisa

A Mentális Zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve (DSM-IV) szerint a kábítószer-függőség (kábítószer-függőség) diagnózisához olyan szerhasználatra van szükség, amely klinikailag jelentős károsodáshoz és szenvedéshez vezet. Ezenkívül a következő kritériumok közül legalább háromnak érvényesülnie kell a „kábítószer-függőség” diagnózisához:

  • A tolerancia kialakulása, amely az adag növelésében vagy az azonos dózis csökkentett hatásában nyilvánul meg
  • Elvonási tünetek a gyógyszer adagjának leállítása vagy csökkentése esetén
  • Gyakori, hosszabb ideig tartó vagy nagyobb mennyiségben történő használat
  • Állandó vágy vagy sikertelen kísérletek a bevitel szabályozására
  • Magas időráfordítás a gyógyszerek beszerzéséhez
  • Egyéb tevékenységek korlátozása vagy felhagyása a munkahelyen és a szabadidőben

Kábítószer-függőség: kezelés

Ha az érintettek valamely gyógyszer káros hatásait észlelik, vagy nem az orvos által előírt módon szedik a gyógyszert tartósan, sürgős segítséget kell kérniük. Minél korábban ismerik fel a gyógyszerfüggőséget, annál könnyebb lesz abbahagyni a gyógyszer szedését. A hosszabb ideje gyógyszeres kezelésben részesülők azonban terápiás és orvosi útmutatással is segíthetnek. Az idősek sem zárkózhatnak el a drogfüggőség kezelésétől, hiszen a sikeres terápia jelentősen javíthatja az életminőséget.

Visszavonás

Stabilizációs szakasz

Az elvonás után a betegnek meg kell tanulnia alternatív nyugtató módszereket alkalmazni a gyógyszeres kezelés helyett stressz vagy belső feszültség esetén. Az ilyen módszerek megtanulhatók, de rendszeres gyakorlást és szakmai útmutatást igényelnek. A kábítószer-függőség sikeres kezelésének fontos előfeltétele a beteg aktív részvételi hajlandósága. Ehhez meg kell értetetni a pácienssel, hogy a gyógyszer már nem a fellépő tüneteket csökkenti, hanem ezeket és más problémákat okoz, ezért káros.

Egyidejű mentális betegségek kezelése

Kábítószer-függőség: a betegség lefolyása és prognózisa

A kábítószer-függőség általában fokozatosan alakul ki. A betegek panaszkodnak orvosuknak szorongásról, alvászavarokról, egyéb pszichés panaszokról vagy fájdalomról. Az orvos ezért kezdetben olyan gyógyszert ír fel, amely kezdetben eléri a kívánt hatás legalább egy részét. Ha azonban egy mögöttes mentális rendellenességet nem ismernek fel és nem kezelnek megfelelően, a tünetek egy idő után újra megjelennek. Az érintett személy a gyógyszeradag növelésével próbál megbirkózni ezzel, anélkül, hogy észrevenné, hogy valójában rontja a tüneteket.