Diagnostics
Kezdetben a diagnosztika két cél elérését célozza: A nyelőcső daganatának kizárása vagy megerősítése: Ha nyelőcső tumor gyanúja merül fel, először a beteget alaposan meg kell kérdezni (anamnézis), különösen a korábbi betegségekről, alkoholfogyasztásukról (alkoholfüggőség) És nikotin fogyasztás (dohányzás) és bizonyos betegségek családi kórtörténete. Ezután a beteget alaposan megvizsgálják. Az elemzés során a vér (laboratóriumi), bizonyos vérértékek (laboratóriumi értékek), kombinálva a beteg tüneteivel és fizikális vizsgálat leletek, a nyelőcső jelenlétére utalhatnak rák, bár végső soron nem tekinthetők döntőnek.
Például egy alacsony vér a vér pigmentszintje (hemoglobin) krónikus vérveszteségre utalhat. Ez azonban sok más betegségre is vonatkozik. Az úgynevezett tumor markerek olyan anyagok, amelyek vér amelyek nagy koncentrációban találhatók bizonyos típusú rák és ezért betegségre utalhat.
A nyelőcső kezdeti diagnózisában nem játszanak jelentős szerepet rák, mivel ennek a betegségnek nincsenek megbízható tumor markerei. Ha azonban egy bizonyos tumormarker megállapítják, hogy a műtét előtt megnő az érték, amely a műtét után eltűnik, ez a marker különösen jól alkalmazható a daganat kiújulásának (daganat kiújulásának) gyors diagnosztizálására vérvizsgálat. -ban laphámsejtes karcinóma (a nyelőcső rák amely a petefészek sejtjeiből származik), az tumormarker Néha kiderül, hogy az SCC emelkedett a vérben, és az adenokarcinómában (a nyelőcsőrák egy formája, amely a mirigy sejtjeiből származik) a CA 19-9 emelkedhet.
Ha a betegség jelei megfelelőek, egy oesophago-gasztroszkópia a lehető leghamarabb el kell végezni. Bizonyos esetekben a röntgen a pap-kenet szintén daganatot jelezhet. Röntgen nyelés fecske: Ebben a nem invazív, képalkotó vizsgálatban a nyelőcsövet röntgensugárzzák, míg a beteg röntgen kontrasztanyagot nyel.
A kontrasztanyagot a nyelőcső falára viszik fel, ezután hozzáférhetővé válik értékelés céljából. A daganat tipikus lelete egy kopott és szabálytalan, más néven „korrodált” nyálkahártya fal. Meg lehet értékelni a daganat által okozott nyelőcső szűkület mértékét is.
Azonban a röntgen a fecske nem olyan diagnosztikai eljárás, amellyel minden oesophagealis tumor megbízhatóan kimutatható. Ehhez szükség van a nyelőcső falának közvetlen értékelésére oesophagoscopia segítségével. Ennek ellenére gyakran használják olyan daganatok esetében, amelyek nem láthatók endoszkóppal (esophagoscopy camera).
Így e hátrány ellenére meg lehet határozni a daganat hosszanti kiterjedését és annak mértékét nyelőcső szűkülete. Ezenkívül ez a vizsgálat a választott módszer az oesophago-trachealis diagnosztizálására fekély. Ebben az esetben a röntgenfecske egy kicsi, csatornaszerű struktúrát tár fel a nyelőcső és a légcső kapcsolataként.
Endoszkópia (nyelőcső-gasztroszkópia= nyelőcső-gyomor endoszkópia) A nyelőcső és a gyomor „endoszkópiája” (endoszkópia) a választott módszer a nyálkahártya károsodásának közvetlen felmérésére és osztályozására, és a lehető leghamarabb el kell végezni, ha nyelőcső tumor gyanúja merül fel. A vizsgálat során a képeket egy tubusos kamerán (endoszkóp) keresztül továbbítják a monitorra. Közben endoszkópia, a vizsgáztató a nyálkahártya nagyon diszkrét változásaira és a helyi lapos színváltozásokra is figyel, így egyetlen apró karcinómát sem hagynak figyelmen kívül.
A endoszkópia, szövetminták (biopszia) gyanús nyálkahártya-területekről is átvehető. A mikroszkóp alatti szövetvizsgálat (szövettani leletek) sokkal értelmesebb, mint a szabad szemmel látható (makroszkopikus) eredmények. Csak a szövettani vizsgálat során lehet igazolni a feltételezett daganatot és meghatározni a daganat típusát, valamint terjedését a nyelőcső falrétegeiben.
A röntgen mellkas A mellkas A röntgen (röntgen mellkas) néha daganatot jelezhet a mellkas középső részén. Különösen a késői szakaszban kiszélesedett közepe mellkas terület (mediastinum), érintett nyirok csomópontok, talán még a tüdő és a csontváz is metasztázisok or tüdőgyulladás eredményeként láthatjuk fekély képződés a légcső és a nyelőcső között. Az ilyen indikációknak tovább kell fokozniuk a tumor keresését. Miután diagnosztizálták nyelőcső rák megerősítést nyert, a tumor stádiumát meghatározzuk a további terápiás intézkedések megtervezése érdekében.
Ebben a folyamatban ki kell választani azokat a betegeket, akik a betegség korai stádiumában vannak, hogy minél hamarabb gyógyító műtéten tudjanak átesni. Endoszonográfia (endoluminális ultrahang) Az endoszonográfiában, akárcsak az endoszkópiában, a páciensnek könnyű érzéstelenítés alatt csövet kell lenyelnie. E vizsgálat során azonban egy ultrahang a kamera helyett a szondát a cső végéhez rögzítik.
Ezzel a módszerrel a ultrahang szonda a daganaton, annak mélységbe (infiltráció) való elterjedése láthatóvá és lokálissá (regionális) tehető nyirok csomópontok értékelhetők. Ez a módszer jobb, mint a számítógépes tomográfia (CT = röntgen metszet képalkotás) a tumor stádiumában nyelőcső rák. Számítógépes tomográfia A spirális komputertomográfia (spirális CT) információt nyújt a daganat mértékéről, nyirok csomópontok részvétele és a távoli is metasztázisok.
A CT vizsgálata mellkas (mellkas), has és esetleg a nyak megkövetelt. A daganat lokációjától függően tehát lehetséges a nyirokcsomó diagnosztizálása metasztázisok a nyak például a nyakon elhelyezkedő daganatok és a metasztázisok a tüdőben máj lejjebb elhelyezkedő daganatok esetén. A mágneses rezonancia képalkotás (MRI) hasonló eredményeket nyújt.
Szonográfia Szonográfia (ultrahang) használata nem invazív és gyors eljárásként, áttétek és érintettek nyirokcsomók azonosítható. Például a has szonográfiája áttéteket mutathat ki a máj vagy érintett nyirokcsomók. A. Szonográfiájával nyak, a nyak nyirokcsomók jól vizualizálható és értékelhető a tumorfertőzés szempontjából.
Csontváz szcintigráfia és az F-18 fluor-PET A csontváz szcintigráfia és az F-18 fluor-PET nukleáris orvosi vizsgálatok, és a tumor stádiumában használják távoli áttétek kimutatására. Ebből a célból a betegnek intravénásan adunk be radioaktívan jelölt anyagot, például foszfonátokat vagy fluorodeoxi-glükózt, majd egy speciális kamerával vizualizáljuk a radioaktív anyag eloszlását, például a csontban. A radioaktív anyagok felhalmozódnak az áttét szövetében.
A csontáttétek tehát a képen a radioaktív anyag felhalmozódásaként jelennek meg (ritkábban a csökkent tárolás miatt). Csontvázban szcintigráfia, a megnövekedett radioaktív felhalmozódás oka a daganat megnövekedett vérellátása, a hajók és a felszín feltétel az áttét. Az F-18-PET jól kihasználja azt a tényt, hogy a tumor fokozott anyagcserével rendelkezik.
Ez lehetővé teszi, hogy a daganat a radioaktívan jelölt anyagból többet szívjon fel, mint a szomszédos szövet. Ily módon láthatóvá válnak a metabolikusan túlaktív csontváz áttétek. PETCT A normálisan végzett diagnosztikai vizsgálatok (számítógépes tomográfia és endoszonográfia) tájékoztató értéke nem elégséges nagyon kicsi áttétek esetén.
A PETCT egy úgynevezett fúziós képalkotó technika, mert egyesíti a PET (lásd fent) és a CT (lásd fent) előnyeit. A PET hátránya, hogy nehéz megállapítani az áttétek és a normál szövet anatómiai kapcsolatát. Ha a CT jó térbeli felbontását kombináljuk a metasztázis „festésével” a PET-ben, jobb megállapítás tehető a daganat vagy az áttétek anatómiai helyzetviszonyairól. Közben vagy utána kemoterápiás kezelés or sugárkezelés, ez a módszer alkalmazható a tumor és az áttétek válaszának szabályozására.
