Lehetséges okok és célzott terápia
A lehetséges okok közül, amelyek fájdalomhoz vezethetnek a mellkasi gerinc területén, vannak
- Gerincferdülés
- Degeneráció és elzáródások
- Intercostalis neuralgia
- Spondylitis, spondylodiscitis
- Porcsérv
- A mellkasi gerinc sérülései
- A mellkas gerincének daganatai
Hátulról nézve a normál gerinc egyenes. Ban ben scoliosisazonban van egy oldalirányú hajlás vagy görbület. A betegség előfordulási gyakorisága nagyon eltérő, és 0.13% és 13.6% között változik.
Az azonban biztos, hogy a lányokat körülbelül négyszer gyakrabban érintik, mint a fiúkat. A gerincferdülések többségében a pontos ok még mindig nem ismert (idiopátiás). Gyanítható, hogy a növekedés során, különösen a pubertás idején, a csigolyatestek egyenetlenül és aszimmetrikusan nőnek. Ennek eredményeként a gerinc elcsavarodik vagy elcsavarodik, amelynek természetesen nem szabad jelen lennie.
A kezdeti fájdalommentesség miatt gyermekkor, scoliosis gyakran véletlenül fedezik fel, például sportórákon vagy a szülők. A helytelen elhelyezés miatt a gyermekeknek gyakran van kísérő válluk, ill kismedence ferde. A súlyossága scoliosis nagymértékben változhat: Az esetek többségében a gerinc csak kissé görbül és legjobb esetben kozmetikai problémákat okoz.
Ezzel szemben a teljes körű scoliosis, ha nem kezelik, súlyos deformitásokat és Egészség problémák! Elvileg a gerinc minden szakasza érintett lehet. A leggyakoribbak azonban az eltolódások és deformációk a mellkasi gerinc.
A borda, néha úgynevezett „borda púp” jön létre. A növekedési szakaszban az érintettek nagyon ritkán szenvednek fájdalom. A tartósan helytelen terhelés miatt azonban már fiatal felnőttkorban is fájdalmas jelei jelentkeznek.
Az életkor növekedésével a fájdalom valaminek a területén a mellkasi gerinc ösztönös védő testtartáshoz vezet. Ennek eredményeként a hátizmok nagymértékben túlterheltek és további kényelmetlenséget okoznak. A deformáció olyan mértékben vezethet, hogy mindkettő lélegző és a szívteljesítmény korlátozott.
A deformáció súlyosságának mértéke meghatározó a scoliosis terápiájában. Az enyhe görbületeket célzott fizioterápiával lehet kezelni. Ha viszont a betegek előrehaladott scoliosisban szenvednek, akkor fűző viselése vagy műtét jelezhető.
A korai felismerés ezért nagyon fontos! Mert csak akkor, ha időben észlelik a gerincferdülést fájdalom felnőttkorban megakadályozni. Például a gyermekorvos megvizsgálja a a mellkasi gerinc 9-10 éves gyermekeknél, pl. a „megelőző teszt” segítségével: Ebből a célból a gyermek a lehető legnagyobb mértékben előrehajol ruhátlan felsőtesttel és zárt, kifeszített lábakkal.
Ez megkönnyíti az aszimmetriák vagy szintkülönbségek felismerését, például a borda púpját. A mellkasi gerincben kétféle ízületet találunk: A kicsi csigolyaív ízületek (Articulatio zygapophysiales, facet ízület, csigolya ízület) párban helyezkednek el két szomszédos csigolya ízületi folyamatai között. Nagyszerű mobilitást garantálnak a gerincoszlopon belül.
A mellkasi gerincben azonban a mozgás tartománya nagymértékben csökken a többi szakaszhoz képest. A mozgáskorlátozottság oka a borda fej ízületek (Articulatio capitis costae) és a borda púp ízületei (Articulatio costotransversaria). Mindegyiket a borda része és a mellkasi csigolyatestek kis ízületi felületei alkotják.
Együtt a szegycsont, a csontos mellkas így képződik. Ha degeneratív, azaz kopással kapcsolatos változások következnek be, akkor ezek elsősorban a ízületek a mellkasi gerinc. A megcsúszott lemezek (lemezsérvek), mivel például az ágyéki gerincen belül gyakran előfordulnak, rendkívül ritkák.
Az életkor növekedésével, állandó helytelen megterheléssel vagy testtartással a mellkasi gerinc apró ízületei érintettek lehetnek. Ebben az összefüggésben gyakran beszélnek „ízületi elzáródásokról”. Ideiglenes elzáródások következhetnek be a fent leírt ízületi felületek degeneratív károsodása, de az izmok és az ínszalagok változásai miatt is.
A mozgáskorlátozás mellett jellemzőek a kísérő tünetek, például az érintett terület fájdalma. A betegek gyakran leírják az övszerű fájdalmat és a nyomásérzékenységet az érintett területen.
- Csigolyatest
- Intervertebrális lemez
- Gerincvelő ideggyökér
- Csigolyaközi lyuk (Neuro foramen)
- Csigolyaízület
- A csigolya gerincvelői folyamata (hátul tapintható, mint a csigolya hátsó vége)
Ha most degeneratív, azaz kopással kapcsolatos változások következnek be, akkor azok elsősorban a mellkasi gerinc ízületeit érintik.
A megcsúszott lemezek (porckorongsérvek), mivel például az ágyéki gerincen belül gyakran előfordulnak, rendkívül ritkák. Az életkor növekedésével, tartósan rossz terheléssel vagy testtartással a mellkas gerincének kis ízületei érintettek lehetnek. Ebben az összefüggésben gyakran beszélnek „ízületi elzáródásokról”. Ideiglenes elzáródások következhetnek be a fent leírt ízületi felületek degeneratív károsodása, de az izmok és az ínszalagok változásai miatt is.
A mozgáskorlátozás mellett jellemzőek a kísérő tünetek, például az érintett terület fájdalma. A betegek gyakran leírják az övszerű fájdalmat és a nyomásérzékenységet az érintett területen. A kézi gyógyászatban és a kiropraktikus terápiában az ilyen elzáródások célzott mozgósítás útján szabadulnak fel.
A tapasztalt csontterapeuták néhány percen belül gyakran helyreállíthatják a teljes mobilitást. Az izom azonban több napig is eltarthat feszültségek és a fájdalom alábbhagy. A fájdalom enyhítésére a betegek gyakran gyógyszert szednek, például gyulladáscsökkentőket (pl ibuprofen).
Ha azonban nagyobb sérülés gyanúja merül fel, például törések a mellkasi gerinc területén, a kézi terápiát semmilyen körülmények között nem szabad alkalmazni. Ez azért van, mert a terapeuta rángatózó és erőteljes mozgásai bizonyos körülmények között súlyosbíthatják a meglévő töréseket (pl. gerinces test). Óta borda a mellkas gerincéhez kapcsolódnak, a helyi elzáródások rendkívül kellemetlenek lehetnek.
A miénk miatt lélegző, a mellkas tartósan felemelkedik és leesik, és fájdalmat vált ki az elzáródott csigolya-csigolya ízületében. Nem ritka, hogy az orvosok olyan fájdalomállapotokat foglalnak össze, mint a mellkasi gerinc szindróma (röviden BWS szindróma). Az alsó szélén a borda, a bordaközi idegek (Nervi intercostales) fut, ahol a legalacsonyabb 12. bordát subcostalis idegnek nevezik.
Az intercostalis klinikai képében neuralgia, a betegek a mellkas gerincéből vagy elől sugárzó öv alakú fájdalmat tapasztalnak mellkas. A tünetek gyakran hirtelen és támadásban jelentkeznek. Nem ritkán további kellemetlenség vagy zsibbadás jelentkezik az érintett területen.
Az ok gyakran a mellkasi gerinc kopásával kapcsolatos változásaiban keresendő. Jellemző, hogy a fájdalmat bizonyos pozíciók, például rotációs mozgások provokálhatják. A terápia elsősorban a beteg szenvedésszintjén alapul.
Bordaközi neuralgia fájdalomcsillapítóval, esetleg injekcióval is kezelhető helyi érzéstelenítők. Mindenesetre a fent leírt tüneteknek tartalmazniuk kell azokat a betegségeket is, amelyek nem kapcsolódnak a mellkasi gerinchez. Például a herpesz zoster vírus („övsömör„) Hasonló tüneteket okoz, de jellegzetes vöröses és hólyagos bőrkiütés.
Azonban akut szív támadások, tüdő embólia vagy más szervi betegségek is okozhatnak fájdalom a mellkasi gerincben először. Ha egy gerinces test begyullad, ezt spondylitisnek nevezik. Ha a szomszédos csigolyák is érintett, hívják spondylodiscitis.
Elsősorban olyan általános panaszok, mint pl láz, éjjeli izzadás, étvágytalanság or fáradtság az előtérben vannak. Ezenkívül rendkívüli nyomás és kopogtató fájdalom van az érintett területen gerinces test. A testben a hatalmas fertőzés miatt a klasszikus gyulladásértékek (BSG, CRP) a vér növelik.
Korábban nagy volt annak a kockázata, hogy a spondylitist időben nem fedezték fel. Gyakran állandó bénulás volt az eredmény. Szerencsére manapság szinte minden esetben elég korán kezelhető a betegség.
Így a prognózis kedvező a szigorú ágynyugalom miatt, vakolat gipsz, gyógyszeres kezelés és műtét. A mellkasi gerinc területén a herniált lemezek rendkívül ritkák és valódi ritkaságok. Ezenkívül a előforduló esetek általában jól kezelhetők.
Ha a porckorongsérv ennek ellenére tüneteket okoz, az érintettek súlyos fájdalmat írnak le az érintett szegmensben. Nagyon ritka esetekben neurológiai panaszok adódnak. Ezek közé tartozik a bénulás, a bénulás és a hirtelen inkontinencia.
Amint ilyen tünetek jelentkeznek, a mellkasi gerinc területén jelentkező tényleges fájdalom mellett, mindenképpen haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. A csigolyatestek egyszerű törése sport- vagy szabadidős balesetek következménye lehet. Ezek gyakran súlyos közlekedési vagy munkahelyi balesetekből eredő sérülések. Ilyen események után a tiszta vérömleny (zúzódás) szinte mindig látható a törés.
Az érintettek néha súlyos fájdalmat és kifejezett nyomásérzékenységet éreznek. Szerencsére a mellkasi gerinc általában stabil töréseket mutat, ahol neurológiai szövődmények nem várhatók. Ilyen esetekben elegendő egy bizonyos ideig sík felületen ágyban pihenni, majd fizioterápiás gyakorlatokat végezni.
A mellkasi gerinc leggyakoribb daganatai metasztázisok, elsődleges daganatok ritkán találhatók meg. Alapvető betegségek lehetnek a pajzsmirigy daganatai, tüdő, prosztata vagy a mell területén. Az érintettek általában orvoshoz fordulnak, mert tompa fájdalmat éreznek az érintett gerincoszlop szakaszában.
Gyakran előfordul egy úgynevezett „remegő fájdalom”: olyan fizikai tevékenységek, amelyeket a gerinc kicsi rezgései kísérnek, mint pl kocogás vagy ugrás okozhatja a fent leírt fájdalmat. Egy másik jelzés lehet a csigolyatestek hirtelen törése. Ha a daganat elterjed, nyomást gyakorolhat a szomszédosakra is gerincvelő vagy kialakuló ideggyökerek.
Ennek számos neurológiai tünet lehet az eredménye. A gerincoszlop négy szakaszra osztható. A mellkasi gerinc mellett a nyaki és ágyéki gerinc, valamint a keresztcsonti gerinc (keresztcsont) funkcionális egységet alkotnak.
A középső szakaszban a mellkasi gerincet találjuk. 12 csigolyából áll, valamint a 12 pár bordával és a szegycsont, képezi a csontos mellkast. Természetes, hogy a mellkasi gerinc a hátsó (háti) domború görbületet írja le, az ún. kyphosis.
Ezzel szemben a nyaki és az ágyéki gerinc domborúan előre görbül (ventrálisan). Az orvos akkor beszél a lordosis.