Mi a hemoglobin?
A hemoglobin a vörösvértestek, az eritrociták fontos alkotóeleme. Megköti az oxigént (O2) és a szén-dioxidot (CO2), lehetővé téve ezek szállítását a vérben. Az eritrociták prekurzor sejtjeiben (proeritroblasztok, eritroblasztok) keletkezik, főként a lépben bomlik le. A laboratóriumi jelentésekben a hemoglobint általában „Hb”-re rövidítik, és gramm per literben vagy gramm per deciliterben (g/l vagy g/dL) fejezik ki.
Hemoglobin: szerkezete és működése
A hemoglobin egy fehérjekomplex, amely a pigment hemből és a globin fehérjerészből áll. Négy alegysége van, amelyek mindegyikében van egy hem molekula. Ezen hemmolekulák mindegyike képes megkötni egy oxigénmolekulát, így egy hemoglobin komplex összesen négy oxigénmolekulát hordozhat.
A hemoglobin a belélegzett levegő oxigénjét a kis tüdőerekben veszi fel, a véráramon keresztül eljuttatja a szervezetbe, és eljuttatja a szövetek sejtjeihez. Az oxigénnel feltöltött hemoglobint oxihemoglobinnak nevezik; amikor az összes O2 molekulát felszabadította, dezoxihemoglobinnak nevezik. Terheletlen formájában képes felvenni a szervezetben a szén-dioxidot, amit aztán visszahord a kis tüdőerekbe. Ott a CO2 felszabadul és kilélegzik.
Magzati hemoglobin
hbaxnumxc
A HbA különböző altípusokra osztható, amelyek közül az egyik a HbA1c. Fontos szerepet játszik a cukorbetegség kezelésében. Erről bővebben a HbA1c cikkben olvashat.
Mikor határozzák meg a hemoglobint?
A hemoglobinkoncentráció minden vérvizsgálat standard része. A Hb vérértéke különösen érdekes, ha vérszegénység vagy vörösvértestek számának növekedése (poliglobulia) gyanúja merül fel. A vér Hb-értéke a vízháztartás zavarairól (kiszáradás, hiperhidráció) is közvetett információt ad.
Bizonyos betegségek gyanúja esetén, illetve bizonyos megelőző vizsgálatok részeként az orvos speciális vizsgálati eljárásokkal is ellenőrizheti, hogy a vizeletben vagy a székletben van-e hemoglobin. Például a vizeletben egy bizonyos koncentráció feletti Hb bizonyítéka többek között:
- A vörösvértestek bomlása a vérben (hemolízis)
- vesebetegségek (karcinóma, vesetuberkulózis és mások)
- vérzés a húgyúti rendszerben
Mikor normális a hemoglobin szint?
Mikor csökken a hemoglobinérték?
A csökkent laboratóriumi értékek (férfiaknál 14 g/dl alatti, nőknél 12 g/dl alatti Hb) vérszegénységre utalnak. Ez azonban önmagában nem jelzi a vérszegénység okát: ehhez más vörösvértest-paramétereket kell meghatározni, például vörösvértestszámot, hematokritot, MCV-t és MCH-t. Példák a vérszegénységgel járó betegségekre:
- vashiányos vérszegénység (gyakori fiatal nőknél)
- A globinláncok szintéziszavarai (thalassaemia, sarlósejtes betegség).
- Krónikus betegségek (például rák, krónikus gyulladás vagy fertőző betegségek)
- Folsavhiány vagy B12-vitamin hiány
A hemoglobin csökkenése akut vérzésnél is előfordul, mert a szervezet nem képes elég gyorsan új vörösvértesteket előállítani.
A túlhidratáltság (hiperhidratáció) a laboratóriumi leletekben is csökkent Hb-értékhez vezet. Ez azonban csak relatív hiányosság. A szervezet Hb-tartalma összességében változatlan marad, de a vér térfogata nő, ami a Hb-koncentráció csökkenését okozza. Ez egy hígító vérszegénység, hogy úgy mondjam. Túlhidratáció lép fel például az infúziós oldatok gyors adagolásakor vagy veseelégtelenség esetén.
További információ: túl alacsony a hemoglobin
Mikor emelkedik a hemoglobin?
Az emelkedett hemoglobinszint gyakran a vörösvértestek számának növekedését jelzi. Az orvostudományban ezt poliglobuliának nevezik. Többek között a következő helyzetekben fordul elő:
- polycythaemia vera (különböző vérsejtek patológiás szaporodása)
- Krónikus oxigénhiány (szív- vagy tüdőbetegségek, valamint hosszan tartó magas tengerszint feletti tartózkodás)
- autonóm vagy külső EPO ellátás (vesebetegségek vagy dopping esetén)
A Hb-érték túl magas is lehet, ha folyadékhiány van a szervezetben (kiszáradás). Ebben az esetben a hígításos vérszegénységhez hasonlóan pusztán a vörösvértestek relatív feleslegéről van szó, amit a folyadékpótlás kompenzál.
Mi a teendő, ha a hemoglobin értéke megváltozik?
A standard Hb-értéktől való csekély eltérés általában ártalmatlan. A megváltozott hemoglobin értékek azonban különböző betegségek kapcsán is előfordulnak, amelyek további tisztázást igényelnek.
Ha a magas hemoglobinérték poliglobuliára utal, és ez beigazolódik, a viszkózusabb vér miatt megnő az érelzáródás kockázata. A poliglobuliát ezután phlebotomiával kezelik, és az orvos továbbra is rendszeresen ellenőrzi a hemoglobint.
