Az úgynevezett echopraxiára jellemző, hogy az érintett egyének kényszeresen utánozzák és megismétlik mások mozgását. A megnyilvánulás egyike azoknak az echomatizmusoknak, amelyek tüneti tünetekkel fordulnak elő felnőtteknél olyan mentális betegségek részeként, mint pl Tourette-szindróma or skizofrénia. Bizonyos esetekben echopraxia is előfordulhat demencia betegek.
Mi az echopraxia?
Az echopraxia kifejezés mások megfigyelt mozgásának kóros utánzására utal. A komplex rendellenesség a motoros készségekhez kapcsolódik, és mindig önkéntelenül jelentkezik. Bizonyos esetekben a katatóniával együtt úgynevezett echolaliaként jelenik meg. Itt az érintett személyek kénytelenek vannak megismételni a mások által hallott szavakat. Az echopraxia általában skizofrénia, Asperger-szindróma, autizmus, oligofrénia és Tourette-szindróma. Egyes esetekben, Alzheimer-kór a betegek is érintettek lehetnek. Ha csak a gesztusokat és a gesztusokat utánozzák, akkor ezt echomimia-nak hívják.
Okok
Más emberek mozgását közvetlenül utánozzák az echopraxia által érintettek. Ebben az esetben azonnali echopraxiának nevezzük. Ugyanakkor késleltethető és véglegesen megismételhető. Tourette-szindróma olyan tic rendellenesség, amelyben az echopraxia gyakori. Az érintett egyének önkéntelen és hirtelen izommozgásokat hajtanak végre, amelyeket gyakran sztereotip módon ismételnek meg. A legtöbb esetben szintén nem céltudatosak. A klinikai kép más neurológiai rendellenességeknél is előfordul, mint pl skizofrénia. Általában olyan tünetek kísérik, mint pl hallucinációk, az ego zavarai és a téveszmék. Az echopraxia azonban a globális afáziában is előfordul. Ez a nyelvközpont mindkét féltekéjét agy, amelyet például daganat, trauma vagy ütés.
Tünetek, panaszok és jelek
Az echopraxia tüneteit a motor jellemzi tic. Egyes esetekben arcápolással társulhatnak izomrángás, csökkent impulzusszabályozás, kényszeres toroktisztítás és agresszió. Ezek tic súlyossága nagymértékben különbözik és egyénre szabott. Különösen súlyos esetekben a szenvedők már nem hajthatnak végre önkéntes mozgásokat. Az úgynevezett nyugtalan láb szindróma az echopraxia változataihoz is tartozik. Ez a klinikai kép önkéntelen láb mozdulatok. Echopraxia is előfordul gyermekkor hiperaktivitás és figyelemzavarok, különféle kényszerek, önsérülés] és sok más viselkedési rendellenesség. Ban ben Tourette-szindróma, az első tünetek általában két és tíz éves kor között jelentkeznek. A motor tic gyakran a rendellenesség elején fordulnak elő. Az érintettek nagy része olyan komplex tikkekben szenved, amelyek egyszerre érintik a test több izomterületét. A betegség folyamán az esetek körülbelül 50 százalékában echoraxia alakul ki, amely később is spontán alábbhagyhat. Ezt a folyamatot remissziónak nevezzük. Az echopraxia általában kísérő rendellenességeket is eredményez, mint pl rögeszmés-kényszeres betegség vagy figyelemzavar.
Diagnózis
A rendellenesség diagnosztizálásához az érintett személy részletes előzményeit veszik fel. Ezután az egyes tüneteket nagyon alaposan megfigyelik és elemzik. Ezt hosszú időn keresztül végzik annak érdekében, hogy osztályozni lehessen a betegség súlyosságát. A diagnózist egy kérdőív és egy becslési skála segítségével állítják fel, amelyek kifejezetten a mentális és neurológiai betegségek diagnosztizálására szolgálnak. Fontos a beteg állapotának felmérése is Egészség. A család is benne van ebben a folyamatban.
Mikor kell orvoshoz menni?
Aki többször is észreveszi a motoros tikeket önmagában vagy másokban, annak meg kell tennie beszél orvoshoz, vagy menjen orvoshoz az érintett személlyel együtt. A mozgások utánzásának kényszere echopraxiát jelez, amelyet minden esetben orvosnak kell kezelnie. Ennek a rendellenességnek az első jeleire tanácsos orvoshoz fordulni. Ha trauma után echopraxia tünetei jelentkeznek, ütés vagy daganat esetén a felelős orvossal mindenképpen konzultálni kell.Az emberek, akik már szenvednek a mentális betegségek azonnal forduljon a felelős terapeutához az említett tünetekkel. Ha az echopraxiát korai stádiumban ismerik fel és kezelik, akkor a gyógyulás esélyei általában nagyon jók. Kísérő orvosi kezelést, rendszeres pszichológus látogatásokat jeleznek. Súlyos esetekben ideiglenes kórházi kezelés javasolt. Mivel az echopraxia tünetei nagymértékben változhatnak, rendszeres orvosi ellenőrzés is szükséges. Ha további tünetek jelentkeznek, a gyógyszer megváltoztatása szükséges.
Kezelés és terápia
Az echopraxia a legtöbb esetben gyógyszeres kezeléssel kezelhető, bár a tünetek gyakran nem tűnnek el teljesen. A megjelenés enyhítésére gyógyszereket alkalmaznak. Pszichoszociális szempontból az érintettek életminősége is jelentősen javítható. A terápia megkönnyíti a társadalomba való visszatérést és hozzájárul a betegek általános jólétéhez. Mivel az echopraxia tünetei egyénenként nagyon változatosak, a adag gyógyszerek általában ajánlottak. Ha a terápia válaszol, a adag kezdetben fenntartható. Ha azonban a tünetek fokozódnak, tanácsos csak akkor kezdeni a gyógyszeres változást, ha a tünetek több héten át ismét növekednek. Ily módon meg kell akadályozni a gyógyszerek állandó változását. Antipszichotikumok, mint pl risperidon or aripiprazol gyakran használják az echopraxia tüneteinek enyhítésére. Ezeket azonban gyakran vezet olyan kellemetlen mellékhatásokra, mint a súlyingadozások és fáradtság. Ennek ellensúlyozására szerek amelyek benzamidokat tartalmaznak szulpirid or tiaprid egyszerre használják. haloperidol or pimozidtöbbek között a klasszikushoz is használják terápia echopraxia. A mellékhatások viszonylag gyakoriak ezeknek a készítményeknek a szedésekor. Továbbá az echopraxiát tic-redukcióval kezelik szerek mint például tetrabenazin, topiramátés tetrahidrokannabinol.
Kitekintés és előrejelzés
Ha az echopraxiát korán diagnosztizálják és kezelik, akkor a gyógyulási kilátások nagyon jók. A panaszok általában gyorsan csökkennek, és a közérzet lassan javul. Néhány hónap vagy egy év után a legtöbb beteg tünetmentes. Elképzelhető az echopraxia tüneteinek megismétlődése, de megfelelő gyógyszeres kezeléssel nagyon valószínűtlen. Ha a betegséget nem kezelik, akkor súlyos lefolyású. A tünetek intenzitása gyorsan növekszik, és jelentősen rontja az érintett életminőségét. Ennek eredményeként gyakran pszichológiai panaszok is kialakulnak, amelyek önálló kezelést igényelnek. A tipikus tikek fokozódnak és különféle másodlagos panaszokat okoznak. Bizonyos esetekben a viselkedési rendellenességek egy életen át fennmaradhatnak. Ezután a betegek állandó terápiás ellátást igényelnek. Tourette-szindróma esetén a teljes gyógyulás nem valószínű. Azonban a gyógyszeres kezelés és viselkedésterápia nagymértékben csökkentheti a tüneteket. A motoros tikek képesek vezet az ízületi károsodásokra és egyéb problémákra. Ennek ellenére a gyógyulás kilátásai jóak, köszönhetően a modern gyógyszereknek, mint pl topiramát és a tetrabenazin.
Megelőzés
A feltétel mint például az echopraxia, általában nem lehet megakadályozni. Ez különösen igaz az úgynevezett Tourette-szindrómára. Ennek oka az a tény, hogy ezeket a klinikai képeket a mai napig nem határozták meg teljesen. Így hiányzik a megelőzés megfelelő alapja. Feltételezzük azonban, hogy az okok részben genetikailag meghatározottak, de részben korán is megszerezhetők gyermekkor. Elképzelhető az is, hogy kapcsolat van különféle stressz tényezők amelyek kedvezőtlen hatással vannak a agy fejlesztés gyermekkor. Ebben az összefüggésben a feszültség hormon A kortizol nem elhanyagolható szerepet játszik. De felnőttkorban is stresszes helyzetek válthatják ki az echopraxiát, ha egyidejűleg genetikai hajlam is jelen van. Ezért bármilyen feszültség megelőzésként kerülni kell. Különféle kikapcsolódás gyakorlatok is segítenek ebben a tekintetben.
Utógondozás
Az echopraxia jól kezelhető, ha korán diagnosztizálják. A kilábalás kilátásai akkor nagyon jók. Az echopraxia tüneteinek enyhítése érdekében a betegnek gyakran antipszichotikumokat írnak fel. Ezért rendszeres, szakorvosi vizsgálat szükséges a neurológus részéről. Ha az echopraxiát nem kezelik, a tünetek intenzitása gyorsan növekszik. Ezután jelentősen korlátozzák az életminőséget. Csak néhány lehetőség és befolyásoló tényező van arra, hogy megbirkózzon a mindennapokkal ezzel a betegséggel. Ezért ügyelni kell arra, hogy az echopraxiás beteg mindig a diéta alacsony zsírtartalmú és gazdag vitaminok és a ásványok. Dohányzó, alkohol sőt a kábítószerrel való visszaélés is súlyosbítja a tüneteket, és lehetőleg kerülni kell. feszültség a munkahelyen vagy a mindennapi életben is kiválthatja ennek a betegségnek a tüneteit. Javasoljuk, hogy az echopraxiában szenvedő betegek csatlakozzanak egy otthonuk közelében működő önsegítő szervezethez vagy beszélgető csoportba. A közösségben és az azonos korú emberekkel, és ha szükséges, rokonaikkal folytatott eszmecserében az echopraxiában szenvedők mindennapi életével való megbirkózás problémái tehát megvitathatók és megvitathatók. Az önsegítő csoport az érintett személyek bizalmi összejövetelévé válhat, és ezáltal a beteg pszichológiai stabilitását szolgálhatja. Pszichológiai panaszok (például depresszió) így elkerülhető, ami egyébként önálló neurológiai kezelést igényelne.
Mit tehetsz te magad
Az echopraxia motoros rendellenesség, amelyben harmadik személyeket kényszeresen és akaratlanul utánoznak. Bizonyos esetekben a hallott szavakat úgynevezett tic-ként is megismétlik. A szindróma gyakran kíséri Aspergerét, autizmus, skizofrénia és Tourette-k. Előfordulhat trauma vagy daganat következtében is, amely károsította a. Mindkét féltekéjének beszédközpontját agy. Az érintett személyek önsegítése csak néhány lehetőségen alapul, hogy a mindennapi életben a lehető legnagyobb mértékben önállóan megbirkózzanak. Mivel a hirtelen izommozgások és a verbális ticek súlyossága az esettől függően változik, az egyéni segítségnyújtás összefüggésében a terápiás tervet is be kell tartani, ha egyéni anamnézist végeznek. A tic-csökkentő szerek nagyon megterhelheti a testet és mellékhatásokat okozhat. Ezért alacsony zsírtartalmú diéta gazdag valamiben vitaminok és a ásványok követni kell. Rossz szokások, mint pl dohányzás, alkohol és kerülni kell a kábítószerrel való visszaélést. Stressz esetén a szindróma súlyosbodhat. Szabályos kikapcsolódás gyakorlatok és kiterjedt természetjárások ajánlottak, lehetőleg kísérve. Ha a tünet gyermekkori tapasztalatokra vezethető vissza, pszichoterápia a traumával való megbirkózás hasznos intézkedés. Ha az echopraxiát súlyos téveszmék kísérik és hallucinációk, segített életmódot kell kezdeni a beteg sérülési kockázatának figyelembevételével.
