Rövid áttekintés
- Tünetek: Súlyos matematikai nehézségek (szorzótáblák, számtani alapismeretek, szövegfeladatok), valamint szám- és mennyiségi feldolgozás, pszichés tünetek, mint például tesztszorongás, depresszió, szomatikus panaszok, figyelemzavar, agresszív viselkedés.
- Okok: Eddig nagyrészt tisztázatlanok, szóba került a koragyermekkori agyi rendellenességek és epilepsziák, genetikai okok, összefüggés az olvasási és helyesírási zavarokkal.
- Diagnózis: A korai diagnózis kulcsfontosságú a kezelés sikeréhez, a szakorvosokkal való diagnosztikus megbeszélés, az iskolai fejlődés értékelése, a speciális vizsgálatok, fizikális vizsgálatok (például látás- és hallásvizsgálatok, neurológiai vizsgálatok) történő tisztázás.
Mi a diszkalkulia?
A válasz erre a kérdésre röviden az, hogy komoly nehézséget okoz a matematika kezelése. Ennek megfelelően a diszkalkuliát diszkalkuliának is nevezik. Az úgynevezett tanulási zavarokhoz tartozik. Az iskolai fejlődési zavarok ezen csoportja nemcsak a számolást, hanem más készségeket is érint, mint például az olvasás vagy az írás – ezek nem fejlődnek „normálisan”. A háttérben az agy teljesítményének meghatározott kudarca áll.
A diszkalkulia szinte minden esetben gyermekkorban válik nyilvánvalóvá. A diszkalkuliát az elvárt és a tényleges teljesítmény közötti eltérés jellemzi. Az érintetteknek nagy problémáik vannak a számokkal és mennyiségekkel. Ennek eredményeként az egyszerű számításokat is nehéznek vagy lehetetlennek találják. A diszkalkulia következtében nem csak a matematika, hanem a fizika vagy a kémia órákon is gyenge a teljesítmény.
A diszkalkulia nem ér véget az iskolai évekkel, hanem felnőttkorban általában problémákhoz vezet az oktatásban vagy képzésben, az egyetemen, a munkahelyen vagy a magánéletben.
Kombináció más rendellenességekkel
A diszkalkulia gyakorisága
A diszkalkulia gyakoriságára vonatkozó legújabb felmérések hasonló eredményeket hoztak a különböző országokban. Németországban például a gyermekek, serdülők és felnőttek 3-7 százaléka szenved diszkalkuliában.
Érdekes módon a diszkalkulia gyakoribb az amerikai gyerekeknél, mint Németországban. Ennek részben az iskolarendszerbeli különbségek a felelősek.
Hogyan lehet felismerni a diszkalkuliát?
Emellett a vizuális-térbeli munkamemória is károsodik. Ez például abban mutatkozik meg, hogy az érintett személyek nehezen emlékeznek a számok helyére egy mátrixban (táblázat szerinti elrendezés).
Tünetek óvodában vagy óvodában
A diszkalkulia fokozott kockázatának bizonyítéka már óvodás korban lehetséges. A diszkalkulia felismerése azonban ebben a korban nem mindig könnyű. Az első jelek az arányokkal és a számolással kapcsolatos problémák. Nehézséget okoz az egységek (például súly) és a decimális rendszer kezelésének megkezdése is.
Tünetek az általános iskolában
Az ujjszámlálás alapvetően normális eszköz a számtani stratégiák elsajátítása során. A hosszan tartó ujjszámlálás viszont, különösen könnyű és gyakorlott feladatok esetén, néha a diszkalkulia újabb jele.
Tünetek a mindennapi életben
A diszkalkuliás gyermekek számára a mindennapi életben különféle nehézségek is felmerülnek. Például az óra olvasása, valamint a pénzzel való bánásmód nagy kihívást jelent az érintettek számára.
Pszichológiai stressz
Egyrészt az érintett gyermekek gyakran visszavonulnak, és (vizsga)szorongás, depressziós tünetek és szomatikus panaszok alakulnak ki. A szomatikus panaszok olyan testi tünetek, mint a fejfájás vagy a hasi fájdalom, amelyeknek semmilyen szervi okot nem találunk. Másrészt figyelemzavar, delikvens (= a normától eltérő) és agresszív viselkedés lehetséges az érintett gyermekeknél.
A diszkalkulia kezelhető?
A diszkalkulia kezelhető, de nem gyógyítható. A diszkalkuliaterápia szinte kizárólag az érintett gyermek egyéni és célzott támogatásán alapul. Az érintettek nem kapnak semmilyen orvosi intézkedést, különösen nem kapnak gyógyszert.
- Számítási képzés
- Viselkedésterápia
- Neuropszichológiai képzés
Számlási képzés
A számtanképzés vagy a tantervre épül, vagy attól független. Az alkalmazott edzésmódszerekről bővebben a Diszkalkulia gyakorlatok című cikkben olvashat.
Viselkedési és neuropszichológiai tréning
Egyéni cél
A diszkalkulia terápiájának célja, hogy a gyermek kialakítsa saját matematikai gondolkodását, és ezáltal kialakuljon a számok iránti érzéke. Ez lehetővé teszi a gyermek számára, hogy elsajátítsa az alapvető matematikai készségeket, hogy a lehető legjobban profitálhasson az órákból.
A szülők megértése és együttműködése
A diszkalkulia helyes kezelésének alapja a rendellenesség pontos megértése. A diszkalkulia nem jelenti az intelligencia károsodását! Fontos azonban, hogy a hozzátartozók megértsék a diszkalkulia terjedelmét és következményeit. Ebbe beletartozik például annak ismerete, hogy különféle pszichológiai tényezők, mint például a nyomás és a frusztráció szerepet játszanak a diszkalkuliában.
A mindig ajánlott dicséret ellenére fontos, hogy ne várjunk el túl sokat a gyerektől. Fontos, hogy a gyermek megértse a kezelés perspektíváját: a terápia hosszú távú támogatást nyújt, és segít a helyzet javításában a jövőre nézve.
Az iskola bevonásával
Terápia serdülőknek és felnőtteknek
A gyógyító programok eddig elsősorban az óvodai és általános iskolai környezetre összpontosítottak. Ennek megfelelően csak néhány vonzó segédanyag létezik serdülők és felnőttek számára. Kutatásra van szükség a diszkalkulia felnőttkori lefolyásának hosszú távú lefolyásának és az ezzel járó rendellenességek, különösen a matematikai és iskolai szorongás lehetséges kialakulásának vizsgálatára.
A terápia időtartama és költsége
A dyscalculia terápia időtartamáról nehéz nyilatkozni. A legtöbb esetben a terápia legalább egy évig tart. A fejlődést azonban az egyes esetekben nagyon nehéz megjósolni.
Mik az okok és kockázati tényezők?
Lehetséges kockázati tényezők
A korai gyermekkori agyi rendellenességek és epilepsziák diszkalkuliát válthatnak ki. Emellett a pszichoszociális és oktatási tényezők is fontos szerepet játszanak.
Genetikai okok
A családokkal és ikrekkel végzett vizsgálatok azt sugallják, hogy a diszkalkulia bizonyos mértékig örökölhető. Az érintettek körülbelül 45 százalékának vannak tanulási zavarokkal küzdő rokonai.
A diszkalkulia néha olyan genetikai rendellenességekkel összefüggésben fordul elő, mint a Turner-szindróma vagy a fenilketonuria.
Kapcsolat a diszlexiával?
Hogyan vizsgálják és diagnosztizálják a diszkalkuliát?
A diszkalkulia korai diagnosztizálása fontos, hogy az érintett gyermek megfelelő támogatást kapjon az iskolai órákon túl. Csak így lehet gyorsan bezárni a tudásbeli hiányosságokat, és a gyermek nem veszíti el a kapcsolatot az órákkal.
Diagnosztikai interjú
A tanulási zavarokkal foglalkozó szakemberek gyermek- és serdülőpszichiáterek vagy megfelelő pszichoterapeuták. A diagnosztikai interjú megkezdéséhez fontos, hogy az orvos megkérdezze mind a szülőket, mind az érintett gyermeket a diszkalkuliáról. A félreértések gyakran ezen a ponton tisztázódnak.
Ezután részletesen beszél a szülőkkel a gyermek diszkalkulia tüneteiről. Minden nyelvi és mozgásfejlődési zavart is meg kell beszélni. Lehetnek pszichológiai stresszek is, amelyek csökkentik a gyermek hajtóerejét. Végül az orvos a családi helyzetet is figyelembe veszi az esetleges családi stressz azonosítása érdekében. Végül azt a kérdést is tisztázni kell, hogy tettek-e már intézkedéseket a diszkalkulia ellen.
A vizsgálat alapja a tanulási állapot és az iskolai fejlettség felmérése. Ide tartozik az iskola beszámolója is. Ennek a jelentésnek ki kell terjednie az összes iskolai területre, beleértve a gyermek motivációját is, mivel néha a gyenge nyelvi készségek is társulnak diszkalkuliához. A gyakori osztály- és iskolaváltás is kockázati tényező a tanulmányi nehézségeknél.
Tesztek
Fizikális vizsgálat
Az alapos fizikális vizsgálat fontos minden neurológiai vagy szenzoros hiányosság, például figyelemzavar, beszédproblémák, memóriazavarok és látás-térbeli gyengeség megállapításához. Különös figyelmet kell fordítani a látási és hallási nehézségekre. Az orvos az intellektuális képességeket szabványosított intelligenciateszttel határozza meg.
A „diszkalkulia” diagnózisa a következő kritériumok teljesülése esetén történik:
- A szabványos aritmetikai próbák során a legrosszabb tíz százalék közötti eredményt érik el.
- Az intelligenciahányados nagyobb, mint 70.
- Az aritmetikai tesztek eredményei és az intelligenciahányados közötti különbség szignifikáns.
- A diszkalkulia a hatodik osztály előtt jelent meg.
Fontos kizárni annak lehetőségét, hogy a „matematikai gyengeség” csak a tanítás hiánya, neurológiai betegségek vagy érzelmi zavarok miatt álljon fenn. Ha ez a helyzet, az orvos minden kritériumot figyelembe véve diagnosztizálja a diszkalkuliát.
Mi a betegség lefolyása és prognózisa?
Egyéni támogatás nélkül azonban kevés előrelépés várható a tanulási folyamatban, és az oktatási lehetőségek jelentősen csökkennek. Statisztikailag az érintettek korábban hagyják el az iskolát, és problémáik vannak a továbbképzésben.
Ez egyértelművé teszi, hogy a támogatást korán el kell kezdeni a „matematikai gyengeség” okozta hátrányok csökkentése és a normál tanulási előrehaladás érdekében.
