A neurológusok a gordoni reflexet kóros lábreflexnek nevezik. A kóros lábujjmozgás piramis alakú traktus jele, és a központi motoros neuronok károsodását jelzi. Az okok közé tartoznak olyan betegségek, mint pl sclerosis multiplex.
Mi a gordoni reflex?
Az orvos a beteg borjainak összegyúrásával váltja ki a reflex mozgást. A nagylábujj ekkor önkéntelenül felfelé nyújtózkodik, míg a másik lábujj megragadó mozdulatokat hajt végre. A neurológia a lábujjak kóros reflexjét Gordon reflexként ismeri, amely tüneti tünetekkel fordulhat elő a neurológiai betegségek összefüggésében. A reflex mozgást lábujjjelnek, Gordon-Scharfer reflexnek vagy borjúreflexnek is nevezik, és az egyes lábvégtagokon megfigyelhető. Az orvos a beteg borjainak összegyúrásával váltja ki a reflex mozgást. A nagylábujj ekkor önkéntelenül felfelé nyúlik, míg a másik lábujj megfogó mozdulatokat hajt végre. A Gordon-reflexet a piramiscsatorna egyik jelének tekintik, és a központi motoneuronok elváltozásaira utal. Ezek az idegsejtek motoros kapcsolóhelyek a központban idegrendszer amelyek felelősek a motor működéséért. A piramiscsatorna jelei a gerincvelő. Ezek a motoros és központi idegrendszer az utak az elülső szarvban helyezkednek el gerincvelő és elsősorban az önkéntes mozgásokat, de a reflexes mozgásokat is. A gordoni reflexet első leírójáról, Alfred Gordonról nevezték el. Ez az amerikai neurológus a 20. században spekulált a reflex mozgásának patológiás értékéről felnőtteknél.
Funkció és feladat
A motor működésének vezérlő központja a motor elülső szarvában található gerincvelő emberekben. Az idegpályákat piramis útnak is nevezik, és több motoneuronból állnak. Az úgynevezett első motoneuron az agykéregben található. Ez az idegsejt felső motoneuron néven is ismert. A második motoneuron viszont közvetlenül a gerincvelő elülső szarvában helyezkedik el, és alsó motoneuronnak hívják. Mindkét motoneuron alfa-neuron. Vastag axonjaiknak köszönhetően ezek a motoros neuronok vezetőképessége körülbelül 80 m / s, és befolyásolják a vázizmok rostjait. A gerincvelő elülső szarvának piramidális traktusai efferensek. Eferens utakként bioelektromos impulzusokon keresztül vezetik az információt a központból idegrendszer a szervezetben a siker szerveihez. A motoros idegpályákban a csontváz izomzata a siker szerve. Így az izomrostok megkapják a mozgás sorrendjét. Különösen a reflex vezérlés csak a gerincvelőn futhat át. Sok ember reflex védőreflexek, amelyek védenek a sérülések ellen. Az egyéni érzékelés lehetséges kiváltó tényező, különösen a vizuális rendszeré. Ha a motor vezérlőközpontja reflex a agy, az izmok nem hajtanák végre időben a mozgásokat. Ez azt jelentené, hogy a reflex már nem tudná ellátni védelmi funkcióját. Ennek oka, hogy az impulzusok a agy nem érné el elég gyorsan az izomrostokat. A gerincvelő elülső szarvában bekötött vezetékekkel mozgási impulzusok rövidebb távolságot tesznek lehetővé, és így gyorsabban elérik a célszerveket. Ennek szemléltetésére íme egy példa: Amikor a nyálkahártya a légutak irritálódik, kiváltja a köhögés reflex. Ez megakadályozza a folyadék és az élelmiszer részecskék beszívódását. A köhögés a reflex így megvédi az embert a fulladástól. Ha az áramkör túl hosszú lenne, az illető csak köhögés miután már belélegezte a folyadékot vagy az élelmiszer-összetevőket. Így a reflexmozgás tényleges védelmi funkciója elvész. Egy csecsemőhöz képest a felnőttnek összehasonlíthatatlanul kevesebb reflexe van. A csecsemőknek például szopási reflexük van, amelyet az ajkuk megérintése vált ki. Természetes fejlődésük során elveszítik ezt a reflexet, mert a szopás már nem tartja fenn az életüket. A Gordon-reflex egyéves kor alatti csecsemők számára is fiziológiai vagy természetes reflex. Tehát, amikor a borjaikat összegyúrják, egyik vagy mindkét oldalon felfelé mozog a nagyujj. A lábfej többi része hasonló megfogó mozgást végez. Egy bizonyos életkorban ez a reflex elvész.
Betegségek és betegségek
Felnőtteknél a Gordon-reflexet kórosnak tekintik, és a motoros idegsejtek károsodására utal. Az ilyen elváltozások valószínűleg megzavarják a motoros funkció magasabb szintű ellenőrzését. A csecsemőkorban még összetartozó izmokat tehát újra együtt stimulálják. A Gordon-reflex tehát a központi idegrendszer elváltozásaiból származik, és ezért egy adott elsődleges betegség tüneteként kell érteni. Mind az Oppenheim, mind a Babinski reflex, valamint a Chaddock vagy a Strümpell jelek kísérhetik a Gordon reflexet. Mindegyikük a Babinski csoport kóros reflexei. A reflexek ezen tüneti csoportját piramis traktus jeleinek is nevezik. Eközben a Gordon-reflex diagnosztikai értéke kétséges. Csak akkor tekinthető megbízható diagnosztikai kritériumnak, ha a Babinski-csoport egyéb reflexei kiválthatók egyedi esetben. Az egész Babinski-csoport a központi motoros neuronok károsodásával jár. Ezeknek a kóros reflexeknek a vizsgálata a neurológiai diagnosztika egyik szabványa. A központi idegrendszer motoneuronainak elváltozása a központi idegrendszer különféle elsődleges betegségei miatt következhet be. Például a degeneratív betegség ALS lehetséges oka. Ebben a betegségben a motoros idegrendszer motoros idegsejtjei fokozatosan degenerálódnak. A motoros neuronok mellett a agy, a gerincvelőt is befolyásolhatja a romlás. Ha az első motoneuron sérült, izomgyengeségek, mozgási bizonytalanságok vagy akár bénulás lép fel. A második motoneuron károsodása viszont okozza görcsösség. Az MS bizonyos körülmények között károsíthatja a motoros idegsejteket is. Ebben az autoimmun betegségben a immunrendszer megtámadja a központi idegszövetet, ami gyulladás. A piramiscsatorna jelei röviddel a megjelenése után sclerosis multiplex prognosztikailag kedvezőtlen lefolyással járnak.
