A Bordetella parapertussis csíra a Bordetella nemzetségbe tartozik, és nehéz megkülönböztetni a kapcsolódó Bordetella pertussis csírától.
Mi a Bordetella parapertussis?
A Bordetella parapertussis baktérium nevét köszönheti genetikai és biokémiai hasonlóságának a rokon Bordetella pertussis csírával. A generikus Bordetella nevet használták emlékezet Jules Bordet mikrobiológus munkatársa. A csíra rövid és coccoid alakú. Körülbelül 400 nanométer széles és 800 nanométer hosszú, és nem mozgatható. Ez gram-negatív, és így csak egy murein burkolata van, amelynek felülete lipidréteggel rendelkezik. A Bordetella parapertussis aerob anyagcserével rendelkezik, és anélkül nem képes replikálódni oxigén. Így a csíra metabolizmusa a légzésen alapul. A baktériumok burkolatán lerakódnak a pilim, más néven fimbriák. A pili sorjaszerű elágazások, amelyek lehetővé teszik a baktérium különböző felületekhez való tapadását. Az endospórákat nem a csíra alkotja. Az átvitel csak keresztül történik cseppfertőzés köhögés közbeni köptetett váladék segítségével. Aminosavak, amelyek kemoorganotróf specializációval nyerhetők el, a sejt saját anyagainak felépítéséhez és energiaforrásként szükségesek. A citrát és a puiruvát is felszívódhat. A csíra nem képes felhasználni a cukrokat, ezért aszkarolitikus. Nátrium klorid és a epe sók a csíra kis mennyiségben tolerálja. A táptalaj gazdagítása 3% -kal nátrium klorid nem mutat hatást a kórokozó replikációjára. Magasabb szint blokkolhatja az automatikus replikációt. A epe A 10% -os sótartalom problémamentesen tolerálható. 40% -os szinten a replikáció teljesen blokkolt. A Bordetella parapertussis faj genomjának teljes szekvenálását már 2003-ban elvégezték. Erre a célra egy gyermektől 1993-ban izolált törzset használtak. A genom mérete, 4774 kilobázispár, nagyjából összehasonlítható az Escherichia coli baktériumfaj genomjának méretével. Két másik törzs szekvenálását 2013-ig végeztük el. A juhból izolált Bpp5 törzs volt az első, amely azonosította a csírában ismeretlen felhasználású plazmidot.
Előfordulás, eloszlás és tulajdonságok
A Bordetella parapertussis csak a légutak. Ez az a traktus, amely a légutak és így lehetővé teszi oxigén felvétel. A baktériumnak csak arra van lehetősége, hogy új gazdákat nyisson meg cseppfertőzés. Optimális feltételek jönnek létre a oxigén-gazdag légutak a csíra anyagcseréjéért, amely aerob folyamatokon alapul.
Betegségek és betegségek
A Bordetella parapertussis és a Bordetella pertussis tipikus kiváltó tényezője a szamározásnak köhögés Az csíra a szamárfény mérsékelt formáját váltja ki köhögés és az évente regisztrált esetek 5-20% -áért felelősek. Egy igazán súlyos, halálos következményekkel járó betegség lehetősége fennáll hatéves korig. A magas fertőzésveszély miatt 2013-ban bevezették a betegség kötelező jelentését. Klasszikus szamárfájdalom köhögés három szakaszra oszlik, de atipikus és tartós lefolyások előfordulhatnak minden korosztály fertőzött személyében is. Körülbelül 7-14 napos inkubációs periódus után beáll a hurutos szakasz. Jellemzője: influenza-szerű tünetek, enyheek láz és nem produktív ingerlékeny köhögés. A hurutos szakasz körülbelül két hétig tart, és a fertőzés keresztül cseppfertőzés legvalószínűbb. A második szakaszban, a görcsös szakaszban, a tipikus tünetek szamárköhögés megjelenik. Sűrű, egymást követő köhögési rohamok mély nyálkás hanggal, gyakran nyelv kilóg és üveges köpet jelen vannak. Továbbá van visszavágás, ami lehet vezet nak nek hányás. A köhögési roham után gyakran erős tüdő szamárfájdalom, amely csökkent formában is hallható a fertőzött személy normális állapotában lélegző. A convulsivum szakasz a leghosszabb szakasza szamárköhögés és két-hat hétig tarthat. A harmadik szakasz, a decrementi szakasz a betegség lassú feloldására utal. A köhögési rohamok csökkennek, a mély és nyálkás hang visszahúzódik. Összességében a beteg sokkal könnyebben köhög. Fojtások és nyálkahártyák köpet már nem fordul elő ugyanolyan mértékben, és a betegség általános megjelenése lassan ellaposodik. Mivel a gram-negatívra jellemző lipopoliszacharidok csíra a sejtfalon tárolódnak és generálódnak antitestek, ezeken az antitesteken keresztül fertőzés követhető nyomon. A Bordetella pertussis, a Bordetella parapertussis és a Bordetella bronchiseptica fajok között is különbséget lehet tenni a antitestek, mivel az egyes fajok lipopoliszacharidjai (LPS) eltérnek. A fehérjék a külső membrán és a fimbria további antigénekként (antitest-generátorok) kínálkoznak. A fehérjék kiváltja az agglutinációt (agglutinációt), amikor találkozik a megfelelővel antitestek. A biokémiai differenciálódás csíra az emberi orvoslás szempontjából nehéz. A megfelelő szerológiai kimutatása azonban immunglobulinok (antitestek) lehetőséget nyújt a Bordetella csíra pontos típusának azonosítására. Sajnos ez a differenciálás a fertőzés korai szakaszában nem lehetséges, mivel a megfelelő antitestek még nem képződtek. A helyzetet tovább bonyolítja az a tény, hogy aktív immunglobulinok összetéveszthető egy korábbi fertőzés vagy oltás immunglobulinjaival. A bizonytalan diagnózis egy későbbi polimeráz láncreakcióval (PCR) orvosolható. Erre a célra, gén a páciensből vett tamponokban jelen lévő szegmensek felerősödnek. Ezek később megerősítést nyújthatnak a gyanúról. A Bordetella baktériumok másik problémája a PCR-ben a parapertussis és a pertussis genetikai hasonlósága. Gén az egyes baktériumtörzsekre jellemző szekvenciákat nagyon nehéz azonosítani. Fejlett vizsgálati módszerek a PCR javítására, például fluoreszcens fény a jobb azonosítás érdekében gén szekvenciák, a modern kutatás részei. A megnövekedett titerek és a pozitív PCR-teszt kombinációja legalább nagyon nagy valószínűséggel biztosítja, hogy a kimutatott Bordetella fajról van szó.
