Rövid áttekintés
- Tünetek: 1. fázisban erős vállfájdalom, részben nyugalomban és éjszaka, 2. fázis: merev váll, kevesebb fájdalommal, 3. fázis: a váll mobilitása ismét megnő
- Okok: Elsődleges formában ismeretlen, másodlagos forma lehetséges okai: Vállsérülés vagy műtét, neurológiai okok, anyagcsere- vagy pajzsmirigy betegség.
- Diagnózis: kórelőzmény felvétele az orvos által, a váll mozgékonyságának ellenőrzése, képalkotó technikák, például röntgen, ultrahang vagy mágneses rezonancia képalkotás (MRI)
- Terápia: jeges vagy hőkezelés, gyógytorna vagy edzőfürdő, fájdalom- és gyulladáscsökkentő szerek, kortizon adása, ritkán sebészeti beavatkozások
- Prognózis: Néha több éven keresztül elhúzódó lefolyás, néha nem teljes gyógyulás és hosszú távú mozgáskorlátozás.
- Megelőzés: Nincs speciális ajánlás, mivel az elsődleges forma okai nem ismertek.
Mi az a Frozen Shoulder?
Az orvosok a fagyott vállat ragasztókapszulitisznek is nevezik. A név a vállkapszula gyulladására utal, amely összenövésekkel és összenövésekkel jár. Ennek a klinikai képnek más nevei humerocapsulitis adhaesiva, rostos fagyott váll vagy capsulitis fibrosa.
Ezenkívül a fagyott váll (más néven „periarthropathia humeroscapularis ankylosans”) a periarthritis humeroscapularis vagy periarthropathia humeroscapularis (PHS) gyűjtőfogalom alá tartozik – a váll régióban előforduló degeneratív betegségek csoportja, amelyek az ízületek mozgásának általában fájdalmas korlátozásával járnak.
A fagyos váll elsősorban 40 és 60 év között fordul elő, a nők gyakrabban érintettek, mint a férfiak.
Elsődleges és másodlagos fagyott váll
Az orvosi szakértők megkülönböztetik a fagyott váll elsődleges és másodlagos formáját:
- Elsődleges (idiopátiás) befagyott váll: független állapot, amely nem tulajdonítható egyetlen meglévő alapbetegségnek sem. Leggyakoribb.
Mik a fagyott váll tünetei?
A fagyott váll gyakran különböző tünetekkel jellemezhető fázisokban halad:
1. fázis – „Megfagyó váll”.
Az állapot általában hirtelen, éles vállfájdalommal kezdődik, amely kezdetben mozgásfüggő. Fokozatosan állandó fájdalommá fejlődnek, amely nyugalomban is fellép – különösen éjszaka érezhető.
2. fázis – „Fagyott váll
A Frozen Shoulder betegség második fázisa általában a betegség negyedik hónapjától a nyolcadik hónapig tart. A fájdalom csak kezdetben jelentkezik. A fő tünet most a „befagyott” váll – az ízület mozgásának korlátozása eléri a csúcsot.
3. fázis – „Olvadó váll
Sok esetben a Frozen Shoulder lassan „olvadni” kezd a 8. hónap környékén. Az érintett személynek már alig van fájdalma, a váll lassan elveszíti merevségét. Hónapokba vagy évekbe telhet, amíg a váll újra teljesen mozgékony lesz. Ez általában csak megfelelő terápia mellett lehetséges.
Melyek a vállfagyás okai és kockázati tényezői?
Az elsődleges fagyott váll oka ismeretlen.
A másodlagos fagyott váll lehetséges okai a következők:
- Sérülések vagy betegségek a váll területén, mint például a rotátor mandzsetta szakadása (rotátor mandzsetta szakadása) vagy a vállízület inak vagy izmok fájdalmas összeütközése (impingement szindróma)
- Műtét a váll területén
- Neurológiai okok, mint például a perifériás idegek betegsége, Parkinson-kór vagy az ideggyökerek irritációja/károsodása (radikulopátia)
- Anyagcsere-betegségek, például cukorbetegség, Addison-kór (mellékvesekéreg-betegség) vagy pajzsmirigy-rendellenességek
Alkalmanként befagyott váll alakul ki azoknál a betegeknél, akik a barbiturát csoportba tartozó nyugtatókat vagy pszichotróp szereket (mentális betegségek elleni gyógyszereket) szednek. Gyakoribb azoknál a betegeknél is, akiket előzetesen proteázgátlókkal kezeltek, például HIV-fertőzötteknél.
Hogyan vizsgálják és diagnosztizálják a befagyott vállat?
Lefagyott váll és egyéb vállfájdalmak gyanúja esetén az első kapcsolatfelvételi pont a háziorvosa. Előfordulhat, hogy ortopéd szakorvoshoz vagy vállspecialistához irányítja.
Az orvos először részletesen megkérdezi Önt a tüneteiről és az anamnéziséről. A lehetséges kérdések a következők:
- Mióta jelentkezik a vállfájás?
- Gyakran vannak olyan éjszakai fájdalmai, amelyek miatt nem tud elaludni?
- Volt már balesete, sérülése vagy műtétje a vállán?
- Mit dolgozol?
- Van-e valamilyen betegsége, vagy milyen betegségek fordulnak elő a családjában?
A következő lépés a fizikális vizsgálat, melynek során az orvos többek között a váll mozgékonyságát is ellenőrzi.
A váll röntgenvizsgálata nem tár fel konkrét leletet fagyott váll esetén. Vagyis a betegség hátterében álló elváltozások röntgenfelvételen nem láthatók. Mindazonáltal a kép hasznos a vállfájdalom egyéb okainak, például csonttörés, meszesedés vagy osteoarthritis kizárására.
Hogyan kezelik a fagyott vállat?
A fagyasztott váll terápia fő hangsúlya a konzervatív (nem sebészeti) intézkedésekre irányul, minden esetben a betegség stádiumához igazodva.
A fizioterápiás gyakorlatokat, különösen a betegség első fázisában, csak óvatosan és olyan mértékben szabad végezni, hogy ne okozzon fájdalmat. A betegség második fázisától kezdve manuális terápiával javítható az érintett váll mozgási tartománya. A páciens ismét olyan mértékben végzi a mozdulatokat, hogy ne okozzon fájdalmat. A terapeuta megmutatja a páciensnek az otthoni gyakorlatokat, például az úgynevezett ingagyakorlatokat.
A mozgásedzés a betegség harmadik szakaszában is nagyon fontos, amikor a fagyott váll lassan újra „kiolvad”. Fontos a következetes edzés a terapeutával és otthon, hogy a beteg váll minél hamarabb visszanyerje teljes mozgásképességét.
Néha különféle elektroterápiás intézkedéseket kínálnak, például lézer- vagy mágneses térterápia. Azonban ezeknek a kezeléseknek a hatékonyságát a fagyott váll esetében nem vizsgálták megfelelően.
Úgy gondolják, hogy az anyagcsere helyi zavarai hozzájárulnak a fagyott váll gyulladásos folyamataihoz. Általánosságban elmondható, hogy egyes anyagcserezavarok tünetei csökkenthetők bizonyos élelmiszerek elhagyásával. Jelenleg azonban nincs meggyőző bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az étrendi változások milyen hatással lehetnek a befagyott váll progressziójára, ha vannak ilyenek.
Gyógyszer fagyott vállra
Szükség esetén a befagyott vállú betegek fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszereket kapnak, elsősorban a nem szteroid gyulladáscsökkentők csoportjából (NSAID-k, mint a diklofenak, ibuprofen, ASA). A lefagyott váll második fázisában, amikor a fájdalom enyhül, a kezelőorvos ennek megfelelően csökkenti az ilyen fájdalomcsillapítók adagját.
Néha a beteg kortizont kap, például injekció formájában a vállízületbe vagy tabletta formájában. A kortizon erős gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik.
Ha a befagyott vállra vonatkozó konzervatív intézkedések nem hozzák meg a kívánt eredményt, és a tünetek továbbra is fennállnak, műtétre lehet szükség. Két lehetőség van:
Az általános érzéstelenítésben végzett ízületi endoszkópia (artroszkópia) során a sebész fellazítja a vállízület tapadását. Ez ismét mozgékonyabbá teszi az ízületet. Ezt az eljárást csak megfelelően szakképzett sebészek végzik.
Az úgynevezett érzéstelenítési mobilizáció (vagy manipuláció) során a vállat óvatosan és ellenőrzött módon mozgatják érzéstelenítés alatt, így a vállkapszulában meglévő összenövések elszakadnak.
A betegség lefolyása és prognózisa
A lefagyott váll kezelése hosszadalmas, és türelmet igényel a beteg részéről. Általában a betegség lefolyása egy-három évig tart. Néha a fagyott váll nem gyógyul meg teljesen, de hosszú távú mozgáskorlátozást hagy maga után.
Vannak-e megelőző intézkedések?
Mivel a vállfagyás okai, legalábbis az elsődleges formája nem ismertek, a jelenlegi ismeretek szerint nincs konkrét ajánlás a betegség megelőzésére.
