Szőlőcukor köznyelven dextróz néven ismert és a szénhidrátok. Szőlőcukor a test legfontosabb energiaforrását jelenti. A máj, endokrin rendszer, vagy a vesék képesek vezet nak nek szőlőcukor anyagcserezavarok.
Mi a glükóz?
A glükóz egy úgynevezett monoszacharid, egyszerű cukor. A normál háztartás egyik eleme cukor és a hosszabb lánc építőköve is szénhidrátok például keményítő vagy glikogén. A glükóz a legtöbb gyümölcsön kívül jelen van fruktóz. A glükóz az aldóz családba tartozik. Ezek cukor molekulák amelyek aldehid funkcióval rendelkeznek. A glükóznak két különböző formája létezik, a D-glükóz és az L-glükóz. De csak a D-glükóz természetes eredetű. Más néven glükóz. Korábban dextrózként emlegették. Kristályos állapotban a glükóz fehérként jelenik meg víz-oldódó por egy édességgel íz. Kémiailag a glükóz egy polialkohol, amelynek molekuláris csontváza hat szén atomok. A glükóz pontos kémiai képlete C6H12O6.
Funkció, hatás és feladatok
A glükóz az emberi test legfontosabb energiaszolgáltatója. Egy felnőtt ember nyugalomban átlagosan napi 200 g glükózt igényel. Az elfogyasztott glükóz túlnyomó részét, mintegy 75 százalékát az agy Az agy és a piros vér a sejtek kizárólag glükózon keresztül fedezik energiaigényüket. Energia szabadul fel a mitokondrium a test sejtjeinek glükóz lebontásával. A glükóz lebontásának folyamatát glikolízisnek is nevezik. A glikolízis többek között két ATP-t termel molekulák. Az ATP az adenozin trifoszfát. A molekula energiaraktárként szolgál a sejtekben, és számos metabolikus folyamatban szükséges. A körülbelül 80 kilogramm súlyú férfi becslések szerint napi 40 kilogramm ATP-t fogyaszt. A glikolízis azonban nemcsak ezt a két ATP-t eredményezi molekulák, hanem más termékeket is. Ezeket az úgynevezett citrát-ciklusban tovább feldolgozzák. A citrátciklus egyesíti a szénhidrátok, fehérjék és kövér. A citrátciklus végtermékeihez viszont szükség van a légzőszervi láncra mitokondrium, a cella erőművei. A sejtlégzés folyamata során további 38 ATP-molekula termelődik.
Kialakulás, előfordulás, tulajdonságok és optimális szintek
A glükóz építőelemként található meg a kettős cukrokban, mint pl laktóz (tej cukor) és nád- vagy répacukor (szacharóz). A glükóz megtalálható a poliszacharidok mint a raffinóz és poliszacharidokban, például glikogénben, keményítőben vagy cellulózban. A glükóz tehát számos étel alkotóeleme. Ipari úton állítja elő a kukorica or burgonyakeményítő. Ezért szokták a glükózt keményítőcukornak nevezni. Biokémiai szempontból a glükóz főleg növényekben termelődik fotoszintézissel víz, napfény és szén dioxid. Normális esetben azonban a glükóz nem szabad formában van jelen a növényekben, hanem a sejtstruktúrákba ágyazódik. Csak az emésztés során bomlanak le és alakulnak le glükózra ezek a sejtstruktúrák. Enzimek szükségesek ehhez. A szénhidrát emésztés emberben a száj. Az enzim amiláz ban található nyál, amely lebontja a szénhidrátokat a glükóz felszabadítása érdekében. Ban,-ben vékonybél, a szénhidrát emésztés ezután folytatódik enzimek a hasnyálmirigyből. Mivel a glükóz létfontosságú az emberi test számára, sürgősségi mechanizmus áll rendelkezésre az élelmiszerhiány időszakaiban. A máj és a vesék képesek szintetizálni a glükózt. Ez a folyamat glükoneogenezis néven is ismert. Kémiai szempontból a glükoneogenezis a glikolízis megfordulása, és a glükoneogenezis magas energiaigénnyel rendelkezik. Hat molekula ATP-t fogyasztanak egy glükózmolekula előállításához. Ha több glükózt vesz be, mint amennyire a testnek szüksége van, akkor átalakul glikogénné. A glikogénszintézis a máj és az izmok. Ott a glikogént tárolják, majd újra átalakítják, amikor megnő a glükózigény. Ezt a folyamatot glikogenolízisnek hívják. A glükóz egy része azonban mindig a keringésben van vér. Az energiaszolgáltató csak így érheti el a sejteket. Inzulin szükséges a sejtekbe történő felvételéhez. A glükóz szintje a vér vércukorszintnek is nevezik. Normál böjtölés a vércukorszintnek 110 mg / dl alatt vagy 6.1 mmol / l alatt kell lennie. A 126 mg / dl vagy 7.0 mmol / l vagy annál magasabb értékek nyilvánvalóak cukorbetegség mellitus.
Betegségek és rendellenességek
Cukorbetegség A mellitus egy metabolikus betegség, amely a vér glükózszintjének emelkedésével jár. Különbséget tesznek az 1. típus között cukorbetegség mellitus és 2. típus diabetes mellitus. Az 1. típusban abszolút hiányzik inzulin a hasnyálmirigy rendellenessége miatt. A 2. típusban viszont elegendő inzulin általában még mindig előállítják, de annak köszönhetően inzulinrezisztencia, a glükózt a szervezet sejtjei már nem szívják fel megfelelően. Diabetes mellitus erős jellemzi vizelési inger, fokozott szomjúság, száraz bőr és a fertőzésekre való hajlam. Félnek az emelkedett vércukorszint hosszú távú következményeitől. A megemelkedett vércukorszint más néven hiperglikémia. A kis és nagy artériák, valamint a idegek vezet a szem és vese betegségek. Hipoglikémia cukorbetegség részeként is előfordulhat, de más betegségek vagy anyagcsere-folyamatok miatt is. Hipoglikémia a túl alacsony vércukorszint meghatározása. Ha a vércukorszint 50 mg / dl alatt van, akkor olyan tünetek jelentkezhetnek, mint izzadás, eszméletvesztés vagy eszik előfordul. Hipoglikémia gyakran inzulin vagy orális antidiabetikum túladagolása után következik be szerek.
