Ok | Szédülés

Okoz

A szédülés előfordulásának számos oka van. A szédülésnek gyakran ártalmatlan okai vannak. Bizonyos esetekben a szédülés még normális is, például hajókiránduláskor, autóban vagy repülőgépben ülve, az érzékszervek szokatlan irritációja és a test számára ismeretlen rövid távú irritáció miatt.

Ezt fiziológiai szédülésnek nevezik. Főleg részt vesz a szédülés szerve egyensúly (vestibularis szerv), amely a belső fül, és a központi idegrendszer, a agy. Ha kóros változások vannak az egyensúly szerve, a belső fül vagy a agy szédüléshez vezet, ezt kóros szédülésnek nevezik (kóros szédülés). Nagyjából elmondható, hogy a kóros szédülés három csoportját különböztethetjük meg: A központi szédülés a központi károsodásával jár idegrendszer, azaz a agy.

Ide tartoznak különösen az agy daganatai, az agy gyulladása és a agyhártya, keringési rendellenességek vagy vérzés az agyban, és koponya-agyi trauma. Kerületi szédülés szervének károsodása jellemzi egyensúly in a belső fül vagy az ideg felé, amely információt továbbít az egyensúly szervéből az agyba. Itt három klinikai kép gyakorisága miatt nagy jelentőségű: A perifériás vertigo ritkább okai a daganatok, sérülések vagy toxinok.

A kóros szédülés (kóros szédülés) harmadik formája, a fóbiás szédülés, amely mentális szédülésnek is nevezhető, általában pszichológiailag stresszes helyzetekben fordul elő, és erős szorongásérzés kíséri. A szédülésnek ez a formája gyakran fordul elő szenvedőknél depresszió or szorongási rendellenességek. Továbbá a szív-és érrendszer és ortopédiai betegségek, például a nyaki gerinc szindróma okozhatják a szédülést.

  • Központi vertigo
  • Perifériás vertigo
  • Fóbiás szédülés
  • rohamokban fellépő pozicionális szédülés: Miután megváltoztatta a fej, a szédülés néhány másodpercig fennáll. Az érintettek gyakran leírják szédülés fekve vagy alvás után a fej egyik oldalra. Az ismétlődő szédülés oka kicsi kalcium karbonát kövek az egyensúly szerve a belső fül, amelyek irritálják az egyensúlyi szervet közben fej mozgásokat.
  • Menière-kór: A Menière-betegséget perceken át tartó szédüléses rohamok jellemzik, felismerhetetlen kiváltó ok nélkül.

    Ezt a szerv szervi irritációja is okozza egyensúly a belső fülben, de ebben az esetben egy folyadék, az úgynevezett endolimfa által. A beteg oldalon, halláskárosodás és a fülcsengés is jellegzetesen előfordul.

  • Vestibularis neuritis: Itt az ideg gyulladása, amely információt továbbít a vestibularis szervtől az agyig, órák vagy napokig tartó szédülés epizódjaihoz vezet.

Szédülés a fejében a térben való egyensúlyért és tájékozódásért felelős különféle érzékszervek kölcsönhatásának zavara okozza. Szédülés a fejében nagyon gyakori, és általában egyéb panaszokkal jár, mint pl hányinger, hányás, bizonytalanság járás közben és állva, valamint hajlam az esésre.

Szédülés a fejében orvosi érték nélkül, de különféle betegségek összefüggésében is előfordulhat, és orvosnak tisztáznia kell, ha gyakrabban fordul elő, vagy ha hosszabb ideig fennáll. A fej szédülésének okától függően különböző terápiás koncepciók jöhetnek szóba. Ha fekve szédülés jelentkezik, ez paroxizmális helyzetben lévő vertigo vagy cervicogén vertigo jelenlétére utalhat.

Paroxizmális esetben pozicionális szédülés, néhány másodpercig tartó szédülés mindig a fej helyzetének megváltoztatása után jelentkezik. Az érintettek gyakran leírják szédülés fekve miután a fejét egy oldalra fordította. Az ismétlődő szédülés oka kicsi kalcium karbonát kövek a belső fül egyensúlyának szervében, amelyek a fej mozgatásakor irritálják az egyensúly szervét.

A diagnózis felállítása mellett a részletes anamnézis és fizikális vizsgálat, egy pozicionálási manővert hajtanak végre. E manőver során az érintett személytől elvárják, hogy bizonyos mozdulatokat hajtson végre, amelyek végül szédülést válthatnak ki. A paroxizmális kezelés érdekében pozicionális szédülés, egy pozicionálási manővert is végrehajtanak, amelynek során megpróbálják mozgatni a kicsi kalcium karbonát kövek, amelyek irritálják az egyensúly szerve a test és a fej mozgásain és forgatásain keresztül, hogy ne forduljon elő többé szédülés.

A nyaki gerinc patológiás változásai is okozhatnak szédülés fekve. Ezt akkor cervicogén szédülésnek nevezik. A cervicogén vertigo kezelésére gyógyszeres terápiát és fizioterápiát alkalmaznak.

Szédülés is előfordulhat terhesség, gyakran kíséri hányinger és a hányás. Ezek a szédítő varázslatok általában ártalmatlanok. Ennek oka szédülés terhesség alatt általában egy csepp vér nyomás, amelyet súlyosbíthat az ülő vagy fekvő helyzetből történő gyors felkelés, valamint az elégtelen folyadék- és ételfogyasztás. Ezekben az esetekben a szédülés könnyű fizikai aktivitással, elegendő ivással és rendszeres táplálékfelvételsel megelőzhető.

Ha a szédülés hosszú ideig fennáll, orvoshoz, például nőgyógyászhoz lehet fordulni. A szédülés az egyensúlyi problémákkal kombinálva szintén nagyon gyakori tünet a gyermekeknél. A gyermekek szédülésének azonban általában más okai vannak, mint felnőtteknél.

A gyermekek és fiatal felnőttek szédülésének leggyakoribb oka az migrén. Jellemzően a forgási szédülés vizuális zavarok, fény- és zajérzékenység, majd végül fejfájás. A vestibularis gyulladásai idegek okozta vírusok or baktériumok szintén gyakoriak, csakúgy, mint a belső fül vestibularis szerveinek hibái, az úgynevezett fistulák.

Fiatal felnőtteknél alacsony vér nyomás is okozhatja a szédülést. A diagnózis felállításához ugyanazok az eljárások alkalmazhatók, mint a felnőtteknél. A gyermekek szédülésének okától függően a kezelés gyógyszeres kezeléssel, fizioterápiával és pszichoterápia. A legtöbb esetben a kezelés sikeres, így a gyermekek és fiatal felnőttek szédülése jó előrejelzéssel rendelkezik.