Szinonimák
Vestibularis készülék, vestibularis szerv, vestibularis szerv, vestibularis egyensúlyi képesség, mozgáskoordináció, szédülés, vestibularis szervi elégtelenség
Bevezetés
Az emberi egyensúlyi szerv benne található a belső fül, az úgynevezett labirintusban. Számos struktúra, folyadék és szenzoros mező vesz részt, amelyek mérik a rotációs és a lineáris gyorsulást a test egyensúlyának fenntartása és a térbeli orientáció lehetővé tétele érdekében állandó látómező fenntartásával.
Anatómia
Az egyensúlyi szerv a hallószerv egy részével együtt helyezkedik el a belső fül, amely a koponya nevezzük a pépes csontnak. Ezeket a szerkezeteket labirintusként ismerik, ahol a csontos labirintusokat megkülönböztetik a hártyás labirintusoktól. A csontos labirintusok összekapcsolt üregek a csontba ágyazva.
Egy pitvarral (vestibulum) kezdődik, amely előre halad a csigába (a hallószerv része) és visszafelé a félkör alakú csatornákba (az egyensúlyi szerv része). Ez a csontos labirintus tartalmaz egy víztiszta folyadékot, az úgynevezett perilimfát, amelyben a hártyás labirintus lebeg. A perilymph követi a csontos labirintus szerkezetét, és így képviseli annak kimenetét.
Folyadékkal, a viszkózus endolimfával is tele van. A labirintus másik felosztása vestibularis és cochlearis. A cochleáris a hallószervhez tartozik, míg a vestibularis a szervét egyensúly és több egymással összekapcsolt részből áll: A boltívek merőlegesek egymásra.
A testtengelyekhez viszonyítva a felső 45 fok eltér a középsíktól (a test tükrötengelyétől) futás keresztül a fej és a lábak), a hátsó 45 fok eltér a frontális síktól, az oldalsó 30 fok pedig a vízszintes síktól. A hártyás labirintus számos szenzoros mezőt, úgynevezett szenzoros epitheliát tartalmaz, amelyek felelősek a egyensúly paraméterek. A Sacculusban és az Utriculusban ezek a Macula sacculi és a Macula utriculi (Macula = folt), amelyek egymásra merőlegesek.
A boltívekben ez a 3 cristae ampullares (crista = ágyék). Az ezen érzékszervi mezőkön keresztül kapott információkat továbbítják a vestibularis ideg, a vestibularis ideg, az érzékelő sejtek segítségével, és onnan annak idegmagjaihoz, a vertibularis magokhoz a agy származik. Onnan vannak kapcsolatok a agy (gyrus postcentralis), a gerincvelő, az agytörzs egyéb részei, a kisagy, a szem izmai és az izmok egyéb részei.
- Sacculus (kis táska)
- Utriculus
- 3 íves csatornák = Ductus semicirculares (félköríves csatornák) à felső, hátsó és oldalsó
A különböző érzékszervi hámok szerkezete összehasonlítható, kivéve a kis különbségeket. Mindig vannak érzékelő sejtek, a haj sejtek és támogató sejtek, amelyekbe a hajsejtek beágyazódnak. Minden egyes haj a sejtnek több sejthosszabbítása van, nevezetesen egy hosszú (Kinozilium) és több rövid (Stereozilien).
Ezeket egy bal oldali csúcs köti össze, amely kötélszerű szerkezetekként képzelhető el az egyes csillók (cilium = csillók) között. A haj és a támasztó sejtek között van egy kocsonyás tömeg, amelynek helyétől függően eltérő szerkezete van. A sacculus és utriculus maculae felett található egy úgynevezett kocsonyás statolithártya, amely nevét beágyazottról kapta kalcium karbonátos kristályok (= statolitok).
A szőrsejtek sejthosszabbításai kinyúlnak ebbe a membránba. Azonban nem merülnek közvetlenül a membránba, de mégis keskeny endolimfát tartalmazó tér veszi körül őket. A boltívek krisztáit viszont a kupola fedi, szintén kocsonyás massza, amelybe a sejthosszabbítások is kinyúlnak.
A makula és a cristae esetében a szőrsejtek a vestibularis ideg szinaptikus kapcsolatok révén az egyensúly szervén. Az érzékszervi hámrétegeket más veszi körül hámszövet, de magasabbak és kinyúlnak fölötte. A labirintusban jelen lévő folyadékok szintén különleges összetételűek.
A membrános labirintust körülvevő perilymph vizes elektrolit tartalmú folyadékot tartalmaz, amely hasonló a test intersticiális folyadékához. Ez azt jelenti, hogy nátrium tartalma magas, de a kálium a tartalom alacsony. A perilymph képződésének mechanizmusa nem jól ismert; a kapcsolat a szubarachnoid terével agy, amely az agy és a agyhártya, valószínűleg szerepet játszik. A membrános labirintusban található endolimfa szintén folyadék, de a perilimfával ellentétben kevés nátrium és sok kálium. Az endolimfát mind a vestibularis labirintus, mind a cochlearis labirintus (stria vascularis) struktúrái termelik. A tartalom különböző tartalma elektrolitok (= ionok) fontos az érzékszervi sejtek gerjesztése szempontjából, amelyek információkat továbbíthatnak az agyba.
