Szédülés

A vertigo egy olyan tünet, amely a különböző felelős érzékszervek rendellenességén alapul egyensúly és tájékozódás az űrben. Az a rendkívül kellemetlen érzés támad, hogy Ön vagy a környezete össze-vissza fordul vagy leng. A szédülés nagyon gyakori tünet, és minden betegségérték nélkül, de különféle betegségek összefüggésében is előfordulhat.

A szédülés gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik. A szédülést gyakran más tünetek kísérik, mint pl hányinger, hányás, bizonytalanság járás és álló helyzet esetén, valamint hajlam az esésre, ami magas szintű szenvedést és súlyos károsodást okoz az érintettek életminőségében. Mivel a szédülést különféle betegségek is okozhatják, a tüneteket mindig komolyan kell venni, és ha gyakrabban fordulnak elő, vagy hosszabb ideig tartanak, akkor orvosnak, például háziorvosnak, neurológusnak, ill. egy fül, orr és a torok szakorvosa. A szédülés okától függően ezután különféle terápiás koncepciókat lehet fontolóra venni.

Tünetek

A szédülést a különböző felelős érzékszervek kölcsönhatásának zavara okozza egyensúly és tájékozódás az űrben. Ez a környezet zavart felfogásához és szubjektíven a saját teste és a környezet közötti mozgáshoz vezet. A szédülés érzése hirtelen kezdődhet és néhány másodperctől több óráig tarthat (akut szédülés), de hosszabb ideig is tarthat (krónikus szédülés).

Gyakran jelentik azt az érzést, hogy a környezet az érintett személy körül forog. Erre akkor hivatkozunk forgási szédülés. Az úgynevezett imbolygó vertigóval viszont nagyobb az az érzés, hogy a padló hasonlóan imbolyog, mint egy hajón.

Néhány ember beszámol a felhúzás érzéséről is, hasonlóan a lifthez. A legtöbb esetben a szédülés más tünetekkel jár. Ezek tartalmazzák hányinger és a hányás különösen.

A szédüléssel is gyakran járó tünetek fejfájás, bizonytalanság járás és álló helyzet esetén, hajlam az esésre (zuhanási hajlam) és a szem remegése (ún. nystagmus). A szédülés egyes formái fülcsengéssel is járhatnak, halláskárosodás, álmosság, szorongás és pánik. Ezenkívül az érintettek gyakran arról számolnak be, hogy a szédülés nem spontán, hanem bizonyos tényezők, például a fej.

A szédülés okának első jelei a következők

  • A szédülés típusa (például szédülés vagy szédülés)
  • A szédülés időtartama (másodperc, perc, óra vagy több nap)
  • A szédülés időbeli előfordulása (például mindig a fej mozgása után) és
  • Egyéb panaszok (fejfájás, fülcsengés, halláskárosodás, álmosság, szorongás és pánik)

A szédülés gyakran más tünetekkel jár. Ha szédülés jelentkezik együtt fejfájás, jelezheti a migrén, vestibularis migrén. Jellemzően a percektől több óráig tartó szédüléses rohamokat látászavarok, fény- és hangérzékenység, végül fejfájás.

A vestibularis diagnózisa migrén általában részletesen elkészíthető kórtörténet és a fizikális vizsgálat. Gyógyszeres, fizioterápiás és pszichoterápiás eljárások állnak rendelkezésre a vestibularis kezelésére migrén. Az akut migrénes rohamok különféle kezelhetők fájdalomcsillapítók például acetilszalicilsav, ibuprofen or paracetamol vagy tripánok.

Ha a migrénes rohamok havonta háromszor gyakrabban fordulnak elő, a migrén megelőzése béta-blokkolóval végezhető, például metoprolol or bizoprolol. A stressz és a rendszeres testmozgás elkerülése szintén csökkentheti a migrénes rohamok előfordulását. A szédülést gyakran látási zavarok kísérik, mivel a látás és az orientációnk és egyensúly szorosan kapcsolódnak egymáshoz.