Diagnózis
Számos módszer képes kimutatni a vörös sarlósejt alakját vér sejtek. Ennek legegyszerűbb módja megfigyelés: Ha egy csepp vér üveglemezre van terítve, és levegővel szemben lezárva, érintett vörösvértesteket felveszi a sarló alakját (sarlósejteknek vagy drepanocitáknak nevezik). Az úgynevezett célsejtek vagy forgatólemez-cellák is felismerhetők ebben a formában vérszegénység: közepükön vörös sűrített színük van, és általában a sejtek működésének elvesztését jelzik.
Ez a forma más vérszegénységekben is előfordulhat, ezért nem specifikus. A legpontosabb módszer a nagynyomású folyadékkromatográfia bonyolult elnevezésű kémiai eljárás. Ez képes különválasztani a különböző molekulákat és összehasonlítani őket egymással. Ennek során a megváltozott hemoglobin a HbS molekula azonosítható.
Esemény
Sarló sejt vérszegénység főleg Afrikában és a Földközi-tenger keleti régiójában fordul elő. Németországban gyakorlatilag nincs, de ha mégis, akkor menekülteknél vagy migrációs hátterű embereknél fordul elő. 2010-ben felmérték, hogy körülbelül 1000-1500 sarlósejtes beteg él Németországban, főként Törökországból, Olaszországból, Görögországból, Észak- és Közép-Afrikából, a Közel-Keletről és Indiából. A földrajzi korlátozás valószínűleg annak köszönhető szelekciós előnynek tudható be malária.
Frekvencia
Sarló sejt vérszegénység a leggyakoribb corpuscularis (vér sejtekkel kapcsolatos) vérszegénység világszerte, valószínűleg a szelekciós előny miatt is. Az ország fejlettségi szintjétől függően malária végzetes is lehet. Rekord 1.8 millió malária 2004-ben becsülték a haláleseteket.
A malária különlegessége
Az 1940-es években először fedezték fel a kutatók, hogy sok embernek „eltérő vére” van azokon a területeken, ahol a malária súlyos formáját (malária tropciaiak) találták. A malária egy parazita betegség, amelyet az Anopheles szúnyog továbbít. A plazmodia (paraziták) először megtámadja a máj, majd a vörösvértestek és ezekben tovább szaporodnak. Sarlósejtes vérszegénységben szenvedőknél a plazmodia a vörösvértesteket ne szaporodjon. Pontosabb okok a mai napig nem ismertek. Ebben az összefüggésben a sarlósejtes vérszegénységben szenvedő személy állíthatja, hogy (részben) rezisztens a malária ellen.
