Szinonimák
Vérszegénység, vérhiány, fehérítőt kereső angol: vérszegénység
Meghatározás
A vérszegénység gyakori tünet. A vérszegénység a vörös számának csökkenése vér sejtek (vörösvértesteket), a vörös vér pigment (hemoglobin) és / vagy a vér sejtkomponense (hematokrit). A hematokrit leírja a vér sejtek a teljes vérmennyiségben.
A vörösvértesteket képződnek a csontvelő és élettartama körülbelül 120 nap. Átmérőjük körülbelül 7.5 μm. Kerekek, mindkét oldalán horpadtak és deformálhatók. Az vér a vörösvértestek képződése (erythropoiesis) körülbelül 5-7 napig tart. A lebontás rendszeresen zajlik a lép.
A vérszegénység osztályozása
A vérszegénység osztályozása az alábbiak szerint történik:
- A vörösvértestek térfogata: makrocita, normocita, mikrocita
- A hemoglobin tartalom (oxigént szállító és vasat tartalmazó fehérje): hipokróm, normokróm, hiperkróm
- Oka: vérveszteség, szintézis zavar, fokozott lebontás (haemolysis)
- A csontvelő leletei
A vérszegénység formái
A vérszegénység különböző formákra osztható: Az adott témában többet megtudhat a diagnózisról, az okról és a specifikus terápiáról. - Vashiányos vérszegénység
- Megaloblasztos anaemia
- vészes vérszegénység
- Haemolyticus anaemia
- Aplasztikus vérszegénység
Általános bevezetés és okai
A vérszegénység a hemoglobinszint csökkenése. Ez egy oxigént szállító fehérje a szervezetben. Az egész testben megtalálható a vörösvértestekben (vörösvértesteket), és így a szervek oxigénellátását szolgálja.
A hemoglobin csökkenésének mind veleszületett, mind szerzett okai lehetnek. A vérszegénység miatt a test fokozottan reagál szív aránya és csökkent képessége a stressz kezelésére. Ez különféle tünetekhez vezet.
A vérszegénység okától függően különféle terápiás lehetőségek állnak rendelkezésre. A vérszegénység a fent említett vérértékektől függően különböző formákra oszlik. Ez a vérszegénység különböző formáinak okainak osztályozása is.
A normokróm, normocita anaemia normális vörösvérsejtekkel és normál hemoglobin tartalommal (vörös vér pigment) rendelkező vérszegénységet ír le. A vörösvértestek száma csökken. Az ilyen vérszegénység oka gyakran az eritropoietin hormon vagy a citokin elégtelen hatása.
Az eritropoietint a vese és serkenti a vörösvértestek termelését a csontvelő. Az eritropoietin-hiány oka lehet vese betegség vagy alacsony metabolikus állapot. Például a pajzsmirigy alulműködése (hypothyreosis), az agyalapi mirigy elégtelensége (hipopituitarizmus) vagy a fehérjehiány.
Hasonlóképpen, aplasztikus vérszegénység normokróm, normocita vérszegénységhez vezethet. Az eritropoietin tartalom általában normális. Ezzel szemben a prekurzor sejtek a csontvelő csökkentek, így nem termelődik elegendő vörösvérsejt.
A pontos ok nem világos; genetikai formát írnak le, amelyet Fanconi vérszegénységnek neveznek. Hatással lehet a csontvelő képződésére is. Ez a károsodás azonban nem specifikus, és a csontvelő többi prekurzor sejtjét is érinti.
A vérképző csontvelőt bizonyos: Ez azonban nemcsak a vörösvértestek, hanem a többi vérsejtvonal zavarához is vezet. A hiperkróm macrocytás vérszegénység a vérszegénység egy olyan formáját írja le, amelynek hemoglobinban gazdag, különösen nagy vörösvértestjei vannak.
A vörösvértestek száma azonban csökken. Ennek okai a következők:
- Sugárzás
- Vegyszerek
- Fertőzések
- Gyógyszerek ill
- Kemoterápiás kezelés
- Malignus daganatok (rosszindulatú daganatok)
- metasztázisok
- Malignus limfómák (nyirokmirigy rák) vagy
- A leukémiák
- A B12-vitamin hiánya
- Tiamin vagy
- Folsav. A B12-vitaminra a szervezetben szükség van a DNS-szintézishez (genetikai anyag).
Mivel hiány esetén nem áll rendelkezésre elegendő DNS a szintézishez, a vörösvértestek ehhez képest túl nagyok lesznek. A B12-vitamin hiány elégtelen bevitel étellel vagy felszívódási zavar (felszívódási rendellenesség) következménye lehet. Annak érdekében, hogy a B12-vitamin felszívódjon a belekben, a bélben nyálkahártya szüksége van a belső tényezőre (IF).
Ha ez a tényező hiányzik, vagy nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségben, a B12-vitamin nem képes felszívódni. Ennek lehetnek szerzett vagy veleszületett okai. Hasonlóképpen a krónikus gyulladásos bélbetegségek, galandféreg fertőzés vagy más bélbetegségek a B12-vitamin hiányához vezethetnek.
Alatt terhesség, gyermekkor és a rosszindulatú daganatos megbetegedésekben fokozottan szükség van a B12-vitaminra. Ha ezt nem fedezi elegendő bevitel, vérszegénység is kialakul. Folsav koenzimként szolgál a purinok, a timin és a metionin szintézisében.
A hiány a DNS-szintézis megzavarásához is vezet. Az okok nagyrészt megfelelnek a B12-vitamin hiány. Elégtelen bevitel, bélbetegségek vagy fokozott igény az alatt terhesség és a gyermekkor megfelelő további bevitel nélkül hiányt okozhat.
A harmadik forma a hipokróm, mikrocita anaemia. Itt a vörösvértestek túl kicsik és túl kevés hemoglobint tartalmaznak. A vérszegénység ezen formája általában ennek következtében jelentkezik vashiány.
Körülbelül 80% -kal ez a vérszegénység leggyakoribb formája. Ezt úgy hívják vashiány anémia. A vérzés következtében megnövekedett vasveszteség, például a emésztőrendszer, gyakran az oka vashiány.
A testben a vas tartalma is alacsony lehet a gyenge felszívódás miatt hasmenés vagy gyomorsav hiány. Vashiányos vérszegénység a szállítás hibái is okozhatják fehérjék vasból (transzferrin) vagy vese betegség és az ebből adódó magas vasveszteség. Nem kielégítő vasfelhasználás fordul elő például thalassaemia vagy sarlósejtes vérszegénység és vérszegénységhez is vezet.
A következők is kiválthatják vashiányos vérszegénység és ezáltal vérszegénység. A vérszegénységről többet tudhat meg témánkban: Vashiányos vérszegénység. - Rákbetegségek
- Autoimmun betegségek és
- Akut vagy krónikus fertőzések
