Malária

Bevezetés

A malária a paraziták által okozott fertőző betegség: A különböző kórokozók a malária különböző formáihoz vezetnek, amelyeket többek között tüneteikkel lehet megkülönböztetni egymástól. Szinte kizárólag Anopheles szúnyog harapásával jutnak el az emberhez. A malária oda vezet influenza-szerű tünetek általában magasak láz.

Ennek eredményeként szövődmények, például akut vese kudarc és tüdő kudarc, a betegség halálhoz vezethet. Különösen a trópusi területeken a malária az egyik leggyakoribb halálok. A malária a trópusi betegségek közé tartozik. Sok más betegség tartozik ebbe a csoportba, mint pl dengue-láz or Ebola, amely csak 2015-ben vezetett súlyos járványhoz.

  • Plasmodium vivax
  • Plasmodium ovális
  • Plasmodium malaria és
  • Plasmodium falciparum.

Szinonimák

malária, mocsárláz, mocsárláz

Epidemiológia Gyakoriság Előfordulás

Körülbelül 250 millió malária-eset fordul elő évente. Körülbelül 90% -uk Afrikából származik. Ez a második leggyakoribb fertőző betegség a világon tuberkulózis.

Évente több mint 2 millió ember hal meg maláriában. Minden ötödik gyermek halálát Afrikában malária betegség okozza. Különösen a trópusi és szubtrópusi területek lakossága van kitéve a fertőzés kockázatának, ami azt jelenti, hogy a világ népességének mintegy 40-50% -a folyamatosan veszélyeztetett. Németországban azonban évente körülbelül 500-1000 malária fordul elő.

Történelem

A malária járványokat évezredek óta dokumentálják. Tudni lehet a 3500 évvel ezelőtti régi egyiptomiakról, akik látták, hogy az istenek átka eluralkodik rajtuk. Állítólag még a Római Birodalom bukása szempontjából is meghatározó szerepet játszottak a járványok.

A brit hódítók állítólag rendszeresen ittak tonikus vizet, amely a malária elleni védelemhez hatékony kinot antidotumot tartalmaz. Annak érdekében, hogy elviselje a keserű íz, gyakran gint adtak hozzá. 1907-ben a francia Alphonse Laveran Nobel-díjat kapott a malária kórokozó felfedezéséért.

A malária kórokozói a protozoonok (egysejtű endoparaziták), a Plasmodium ovale, a Plasmodium vivax (ami a Malaria tertiana-hoz vezet), a Plasmodium malariae (Malaria quartana) és a Plasmodium falciparum (Malaria tropica). A malária hordozója a nőstény anopheles szúnyog. Nagyon ritkán malária-esetek is előfordulhatnak a beteg anya születése vagy annak során vér átvitel.

A szúnyogcsípés révén az úgynevezett sporozoiták (a parazita fertőző formája) bejutnak az emberi véráramba. Így áthaladnak a máj néhány percen belül, és telepedjen le a májsejtekbe. Az ivartalan szaporodás révén kialakul egy úgynevezett schizont, amely viszont több ezer merozoitát tartalmaz (exoerythrocytic fázis).

Egy héten belül a schizont együtt tör ki a máj sejt és a merozoiták belépnek a vér. Fészkelnek a vörösben vér sejtek (vörösvértesteket), ekkor szaporítással skizopodákká fejlődnek. Átlagosan ezek körülbelül 12 merozoitát tartalmaznak (eritrocita fázis).

Amikor az érintett vörösvértestek megrepednek, a test lázas támadással reagál a felszabadult merozoitákra és azok toxinjaira. A vérben úszó merozoiták ezután újra megtámadják a többi vörösvértestet. Ez a szétrepedés, fertőzés, szaporodás és szétrobbanási ciklus ismét 48 órát tart P. vivax és ovális, 72 órát P. malariae esetén.

Ez magyarázza, hogy a láz a rohamok ciklikusan fordulnak elő 3 (P. vivax és ovális) és 4 naponta (P. malariae). A P. falciparum nincs ilyen ritmusban, ezért szabálytalan láz itt támadások történnek. Az összes trópusi betegség részletes áttekintése a cikk alatt található: A trópusi betegségek áttekintése