Oligodendroglioma egy olyan agy daganat, amely az oligodendrociták nevű sejtekből képződik, elsősorban a nagyagy. Az oligodendrociták termelik az idegsejtek zsírburkolatát. A diagnózis átlagos életkora oligodendroglioma 35 év.
Mi az oligodendroglioma?
A. Helyét bemutató vázlatos ábra agy tumor az agyban. Kattints a kinagyításhoz. Daganatok, amelyek befolyásolják a központi idegrendszer (CNS) általában ritka. Oligodendroglioma ezeknek az eseteknek körülbelül 5 százalékában diagnosztizálják. Ez a fajta agy daganat gyakoribb felnőtteknél (az összes primer 9.4% -a) agydaganatok), mint gyermekeknél (4%). Az oligodendroglioma különösen a frontális vagy temporális lebenyben alakul ki, azaz a frontális lebenyben, a parietális lebenyben és az occipitalis lebenyben. A daganat mikroszkóppal történő megfigyelésére utalva a betegség két típusra oszlik: egy jól differenciálódott oligodendroglioma, amely lassan növekszik (II. Osztály), és egy anaplasztikus, gyorsabban növekvő oligodendroglioma (III. Osztály). Az agy homloklebenyében lévő oligodendroglioma fokozatos változásokat okozhat a hangulatban és a személyiségben, valamint a hemiparesist. Problémák összehangolás és nyelv vagy emlékezet oka lehet az agy temporális lebenyében lévő oligodendroglioma.
Okok
Mint a legtöbbnél agydaganatok, az oligodendroglioma oka nagyrészt ismeretlen. A központi idegrendszer (CNS) az agyból és gerincvelő. Sejtek a központi idegrendszerben normálisan nő rendezett, ellenőrzött módon. Ha valamilyen oknál fogva ez a sorrend megszakad, a sejtek osztódni kezdenek, és csomót vagy daganatot képeznek. Az agyban vannak idegsejtek és az idegsejtek védelmét szolgáló sejtek. Ezeket a támogató sejteket gliasejteknek nevezzük. Az ott kialakuló daganatot gliomának hívják. Az oligodendroglioma más daganatokhoz hasonlóan jóindulatú vagy rosszindulatú. A jóindulatú daganatok továbbra is fennállhatnak nő a normális sejtnövekedés megzavarása nélkül. A rosszindulatú oligodendroglioma behatol a sejtekbe, elpusztítja a környező szöveteket és átterjed az agy más területeire.
Tünetek, panaszok és jelek
Az oligodendroglioma tüneteit elsősorban a szomszédos agyi struktúrák elmozdulása és összenyomódása jellemzi a tumor növekedése miatt. Jellemzően a koponyaűri nyomásnak és a góchiánynak általános jelei vannak. Hányinger, hányás, étvágytalanság, fáradtság, fejfájás, figyelemhiány vagy nyugtalanság fordul elő a koponyaűri nyomás jeleinek részeként. Kiemelt esetekben a tünet triádja magas vérnyomás, csökkent szív és nehézlégzés figyelhető meg. Az oligodendrogliomára nagyon jellemző az epilepsziás rohamok vagy a stroke előfordulása is. A stroke annak a ténynek köszönhető, hogy hajlamosak a daganatok vérzésére. A daganat körül ödéma (perifokális ödéma) alakulhat ki, ami további teret elfoglaló elváltozásokhoz vezet. Bizonyos körülmények között a cerebrospinalis folyadék kiáramlásának akadályozása is előfordul. Az ebből eredő cerebrospinális folyadék felhalmozódása az agyszövet elmozdulásához is vezet. Ez súlyosbíthatja a koponyaűri nyomás jeleit, fejfájás, hányás és rohamok. Kezelés nélkül az életveszélyes kialakulása agytörzs befogás akkor lehetséges. Azonban nem minden érintett embernél jelentkeznek ugyanazok a tünetek. A tünetek attól függenek, hogy az agy mely területei érintettek, és a daganat hogyan viselkedik. Például a növekedés sebessége, az infiltráció képessége és az áttét kialakulásának kockázata eltérhet a daganatok között. Míg sok daganatban a kompressziós folyamatok miatti tünetek jelentik az elsődleges gondot és kritikus jelentőségűek a túlélés szempontjából, addig más tünetek dominálhatnak, ha a metasztázis korán jelentkezik.
Diagnózis és progresszió
A lassan növekvő oligodendrogliomában szenvedő egyéneknél a daganat észlelése előtt több évig enyhe tünetek jelentkezhetnek. Bármely típusú kezdeti tünetek agytumor leginkább a megnövekedett nyomás miatt alakulnak ki koponya (megnövekedett koponyaűri nyomás), amelyet az oligodendroglioma okozhat. Ez ahhoz vezet fejfájás, hányinger (hányás) és látászavarok. A betegség további előrehaladása vezet görcsrohamokra, és az esetek akár 80% -ában is, főleg személyiségváltozásokra. A diagnózis célja az oligodendroglioma lehető legátfogóbb információinak megszerzése. Egyszerű reflex tesztek, valamint anoftalmoszkópia (a a szem hátsó része) további vizsgálatokat kezdeményez számítógépes tomográfiával vagy mágneses rezonancia képalkotás. Az oligodendroglioma csak kétséget kizáróan diagnosztizálható hisztopatológiai vizsgálattal (biopszia).
Szövődmények
Mivel az oligodendroglioma az agy daganata, a rák előfordul. A betegség további lefolyása tehát nagyon függ a diagnózis idejétől is. A legtöbb esetben az érintettek súlyos betegségekben szenvednek fejfájás és epilepsziás rohamok. Látászavarok ill hányinger is előfordulhat, és nem ritkán társul hányással. Az oligodendroglioma miatt az érintettek tudatzavarokban és sok esetben személyiségváltozásokban is szenvednek. Továbbá feledékenység és általános emlékezet rendellenességek jelentkeznek. A legtöbb beteg rosszul érzi magát a mindennapi életben, és általános betegségérzetben szenved. Az érintett személy életminőségét jelentősen korlátozza, és az oligodendroglioma is csökkenti. Sok esetben, depresszió vagy más pszichológiai zavarok is előfordulnak. Az oligodendroglioma részben műtéttel és más módszerekkel kezelhető. A teljes gyógyulás azonban nem következik be, így a legtöbb esetben az érintettek élettartama is jelentősen csökken.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ennek agytumor, az oligodendroglioma az orvosi diagnózisba és kezelésbe tartozik. Nagyon sok oka van annak, hogy ebben az összefüggésben orvoshoz kell fordulni. Ide tartozik az a agytumor valamint a terápiák mellékhatásai vagy a nyomon követési megbeszélések következetes betartása. Az agydaganat aktivitásának gyanúja szenzoros zavarok, bénulás vagy fejfájás. Ezek a tünetek azonban annyira nem specifikusak, hogy nem rendelhetők egyértelműen olyan agydaganathoz, mint például az oligodendroglioma, de számos más oka is lehet. Az első kapcsolattartó ebben az összefüggésben tehát a háziorvos. Ha szükséges, más szakterületek orvosaihoz irányítja a beteget, például radiológusokhoz vagy neurológusokhoz. Közben terápia oligodendroglioma esetén vagy akár utána is jelentkezhetnek olyan mellékhatások, amelyek orvoshoz való látogatást igényelnek. Sebészet, kemoterápiás kezelés és sugárzás terápia megterheli a testet, és ki kell zárni az olyan szövődményeket, mint a műtét utáni vérzés, ahogy azt is vér számítson olyan változásokat, amelyek képesek vezet súlyos következményekig. A psziché ok arra is, hogy orvoshoz forduljon, ha a beteg nem tud megbirkózni a stresszes diagnózissal. Ebben az esetben hasznos lehet egy pszichológushoz vagy pszichoonkológushoz történő beutalás. Az utógondozás szintén fontos, és az orvoshoz rendelt megfelelő megbeszélésekhez kapcsolódik. Itt fontos nemcsak a nyomon követési megbeszélések következetes nyomon követése, hanem szokatlan, súlyos vagy tartós tünetek jelentkezése esetén is mindig orvoshoz kell fordulni.
Kezelés és terápia
Az oligodendrogliomát a jelenlegi orvosi előírások szerint gyógyíthatatlannak tartják. Tanulmányok kimutatták, hogy agresszív kezeléssel és bezárással ellenőrzés, meg lehet növelni a várható élettartamot. Az oligodendroglioma kezelési módja a beteg összességétől függ Egészség, a daganat anatómiája és a rák sejtek. A kezelést általában multidiszciplináris szakembercsoport biztosítja. Az oligodendroglioma műtéti kezelése előtt gyakran elkezdik a gyógyszeres kezelést a koponyaűri nyomás csökkentésére. A műtéti beavatkozás célja a tumor eltávolítása a környező agyszövet károsítása nélkül. Diffúz beszivárgó jellege miatt az oligodendroglioma nem eliminálható teljesen, és csak műtéttel nem gyógyítható. Ezért más kezelési módszereket alkalmaznak. Sugárzás terápia nagy energiájú gerendák segítségével elpusztítja a rák sejtek. Ez általában egy külső kezelési módszer, és bizonyos körülmények között egy kis radioaktív implantátum is alkalmazható. Az oligodendroglioma szintén kezelhető kemoterápiás kezelés, azaz citotoxikus alkalmazás szerek, műtéttel vagy sugárzással egyidejűleg.
Kitekintés és előrejelzés
Összehasonlítva másokkal agydaganatok, az oligodendroglioma prognózisa jobb. Az oligodendrogliomák egy része lassan növekszik. Ezért a prognózis lényegesen jobb, mint a gyorsan növekvő és rosszindulatú oligodendrogliomák esetében. A prognózis többek között a daganatsejtek jellegétől függ. Ha van egy jól differenciált alacsony fokú oligodendroglioma, akkor a kilátások sokkal jobbak, mint ha anaplasztikus és magasabb fokú oligodendroglioma van, súlyos degenerált sejtekkel. Az oligodendroglioma nem gyógyítható. Az előrejelzés a túlélési idő becslésére vonatkozik. Megfelelő terápiás kezelés segítségével intézkedések, a betegek túlélhetnek egy lassan növekvő oligodendrogliomát tíz évig vagy annál tovább. Magasabb fokú, anaplasztikus oligodendroglioma esetén ez csak néhány hónap. Ezeket az előrejelzéseket körültekintően kell vizsgálni, mert más paraméterek befolyásolják a túlélési időt. Ezek közé tartozik az általános Egészség, életkor, a daganat pontos helye vagy mérete. A terápia és annak reakciója szintén befolyásolja a prognózist. metasztázisok kialakulhat műtét után, vagy magasabb fokú oligodendrogliomák esetén. Átlagosan a rák szakemberei az alacsony fokú oligodendrogliomák 74 százaléka várják az öt év túlélését. Az érintettek XNUMX százaléka tovább él. A túlélési arány lényegesen alacsonyabb a magas fokú rosszindulatú oligodendrogliomák esetében.
Megelőzés
Mivel az agydaganatok, például az oligodendroglioma okai nagyrészt ismeretlenek, nincsenek megelőzőek intézkedések lehet venni. A rák kezelése az oligodendrogliomában szenvedők teljes személyes környezetét is érinti, és gyakran jelentős életmódbeli változásokat igényel.
Utógondozás
Az oligodendroglioma olyan agydaganat, amely a terápiát követően következetes utókezelést igényel. Ez attól is függ, hogy a daganat hol helyezkedett el, és mekkora volt, okozott-e hiányt, és hogyan kezelték. A daganatokban azonban az a közös, hogy a betegnek szoros közelségre van szüksége ellenőrzés hogy minden új daganatnövekedés korán felismerhető legyen és megfelelően kezelhető legyen. A fizikai utógondozás egyrészt a megerőltető kezelési szakasz utáni regenerációra, másrészt a daganat következtében bekövetkező kudarc tünetekre vagy más problémákra összpontosít. Gyakran az érintett személy egyénileg megfelelő gyakorlatokat tanul meg annak keretében beszédterápia, foglalkozásterápia or fizikoterápia, amelyet aztán következetesen otthon is gyakorolhatunk. A sugárzás következményei és kemoterápiás kezelés egészséges életmóddal gyakran jól kezelhető. Túlzott alkohol fogyasztás és főleg nikotin mindenáron kerülni kell. A pszichológiai utógondozás azért is fontos, hogy képesek legyenek megbékélni az agydaganat diagnózisával és a visszaeséstől való félelemmel. A családdal és a barátokkal való beszélgetés ugyanolyan hasznos lehet ebben az összefüggésben, mint egy onkológiai támogató csoportban való részvétel. Pihenés technikák is hasznosak lehetnek. Progresszív izom kikapcsolódás Jacobsen szerint szintén kíméletes motoros edzés. Jóga fizikai, lélegző és a kikapcsolódás feladatok.
Itt tudod megtenni magad
Agydaganatként az oligodendroglioma alapvetően a szakorvosi kezeléshez tartozik, de ennek ellenére vannak olyan dolgok, amelyeket a beteg a mindennapi életben megtehet az önsegítés részeként. Ez a mindennapi segítség differenciálható a fizikai és a mentális-érzelmi területre. A fizikai területen a motoros készségeket gyakran maga a tumor vagy egy műtét korlátozza. Itt gyógytornászok vagy foglalkozási terapeuták gyakran olyan gyakorlatokat tanítanak, amelyeket a beteg otthon is végezhet egyedül. Az e helyi korlátozásokra irányuló gyakorlatokon kívül vannak olyan módszerek is, amelyek javítják a beteg általános állapotát feltétel, különösen sugárzás vagy kemoterápia után. Ezek közé tartozik az egészséges diéta megfelelő alkoholfogyasztás, valamint adagolt testmozgás, amelyet akár otthon, akár egy sportklubban, de speciális rehabilitációs tanfolyamokon is végezhetünk. A megrövidült és feszült izmok lazíthatók a masszázsok segítségével. A mentális és érzelmi állapotot az önsegítés is pozitívan befolyásolhatja. Ez egyrészt a kognitív képességekre vonatkozik: az észlelés és emlékezeta beszédhez hasonlóan megfelelő gyakorlatokkal is kiképezhető. A mentális szférában az agydaganat gondolata gyakran megnehezíti az érintettek életét. Itt segíthet a rokonokkal, barátokkal vagy öncsoportos beszélgetésekkel való beszélgetés. Olyan módszerek, mint progresszív izomlazítás Jacobsen szerint, autogén tréning or jóga nyújtanak kikapcsolódást.
