Rövid áttekintés
- Tünetek: Sarokfájdalom (a lefolyás során súlyosbodó), reggeli indítási fájdalom, járászavarok.
- Kezelés: Konzervatív kezelés tehermentesítéssel, hűtéssel, fájdalomcsillapítóval, rövid ideig még kortizon, nyújtó gyakorlatok, cipőbetétek, sínek, szalagkötések, gyógytorna masszázzsal, extracorporalis lökéshullám terápia (ESWT), röntgen gyulladás besugárzás, műtéti kezelés nyitott bemetszést.
- Prognózis: Konzervatív kezelés vagy műtét után a prognózis általában jó. A felépülés hat hónapon belül lehetséges, néha egy-két évig tart.
- Diagnózis: Fizikális vizsgálat anamnézissel, röntgen és ultrahang vizsgálat, mágneses rezonancia képalkotás (MRI).
- Okok: A talpi ín túlterhelése és irritációja (gyakori sportolás közben vagy megrövidült Achilles-ín esetén), sérülés.
- Megelőzés: Megfelelő és stabilizáló lábbeli, ortopéd talpbetét, bemelegítő és nyújtó gyakorlatok sportolás előtt, nyújtó gyakorlatok sportolás után
Mi a plantáris fasciitis?
A talpi fascia a calcaneus alsó és elülső szélén, az úgynevezett calcanealis gumósságban (tuber calcanei) ered. Összeköti a tarsust a lábközépcsontokkal és a lábközépcsont-ízületekkel. Mindez együtt alkotja a láb hosszanti ívét.
A lábfej gurulásakor a talpi fascia feszültség alá kerül az úgynevezett windlass-effektus hatására, amely biztosítja az erőátvitelt az elülső lábról a hátsó lábra. A fascia célja a hosszanti ív megfeszítése, a hátsó és az elülső láb összehangolása, az ütés elnyelése és a láb ívének passzív megemelése.
A plantar fasciitis kifejezés az angol-amerikai „plantar fasciitis” kifejezésből származik. A betegség (patológia) és anatómia szempontjából azonban a tünetek a „sarokfájdalom-szindrómának” felelnek meg, míg a „talpi fasciitis” a második ékírásos csont és lábközépcsont felett jelentkező klinikai képre utal.
Mik a plantáris fasciitis tünetei?
A plantáris fasciitis kialakulása fokozatos. Idővel a tünetek fokozatosan súlyosbodnak, általában hetek vagy hónapok alatt. A főként sarokfájdalmakat (calcaneodynia) tartalmazó tünetek kezdetben csak erőkifejtéssel, később reggel felkeléskor és nyugalomban is jelentkeznek. Az érintettek általában égető vagy húzó fájdalomról számolnak be a láb alatt vagy a sarok területén. Néha járásképtelenséghez vezetnek.
A talpi fasciitis egyik tünete a sarokfájdalom közvetlenül felállás után (indulási fájdalom), amely rövid séta után megszűnik. Sportolás közben a szenvedők kezdetben fájdalmas epizódokat is tapasztalnak az erőkifejtés elején, amelyek a bemelegítés során csökkennek. Az edzés vége felé a tünetek visszatérnek. A sprint és az ugrás különösen fokozza a fájdalmat.
Hogyan kezelik a plantáris fasciitist?
Konzervatív kezelés
A plantáris fasciitis gyulladásának és fájdalmának csökkentése érdekében a kezelés elsősorban a sportmozgások enyhítéséből, illetve beállításából áll. Ennek során az orvos elemzi az edzésmódszereket és körülményeket, például hegyi futásokat, homokos vagy sziklás futófelületeket, hirtelen edzésnövekedést, és szükség esetén változtatást javasol.
Nyújtógyakorlatok: A vádli és talpizmok esetében a nyújtó gyakorlatok a talpi fasciitis konzervatív kezelésének elengedhetetlen részét képezik. Egy vizsgálatban a betegek 72 százaléka javította a tüneteket kizárólag nyújtó gyakorlatokkal.
Például az egyik nyújtó gyakorlat magában foglalja a láb görgetését egy jéggel töltött palackon. A láb passzív hajlítása az elülső lábra tekert és a fej felé húzott törölközővel szintén jó nyújtó gyakorlat. Az orvosok és a terapeuták azt javasolják, hogy a nyújtó gyakorlatokat naponta háromszor, legalább tíz percig ismételjék meg.
Szalagkötések: A szalagok és kötszerek használhatók a láb és az ív stabilizálására. Mindkettő csillapítja az ínra nehezedő nyomást járás közben, így csökkenti a stresszt és a sarokfájdalmat.
Fizikoterápia: a speciális masszázsok, mint például az ín tövénél végzett keresztirányú súrlódásos masszázs eleinte kellemetlenek, de segítenek enyhíteni a fájdalmat. Szintén a terápia része a célzott lábizom edzés.
Súlycsökkentés: A túlsúlyos emberek hajlamosabbak a plantáris fasciitisre, mivel jobban megterhelik a talpi inakat. Gyulladás és nagyobb túlsúly esetén gyakran a súlycsökkentés is a terápia része.
Gyógyszerek: A megfelelő gyógyszerek a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok). A kortizon injekciós terápia egy másik lehetőség, a fájdalom akár 70 százaléka eltűnik. Az ismételt injekciók azonban olyan mértékben csökkenthetik az ínszövet anyagcseréjét, hogy megnő a szakadás veszélye.
Röntgen-gyulladásos besugárzás: Az orvosok röntgen-gyulladásos besugárzást is alkalmaznak olyan talpi fasciitis esetén, amelyet konzervatív módon, sikertelenül kezeltek. Az ezzel a módszerrel kezelt betegek körülbelül kétharmada fájdalommentessé válik. Hátránya azonban a sugárterhelés.
Sebészeti kezelés bemetszéssel
Ritka esetekben, amikor a konzervatív intézkedések ellenére hat hónap elteltével nincs javulás, az orvosok a műtétet fontolgatják. Ez általában azokra az esetekre van fenntartva, amelyek nem reagálnak a konzervatív kezelési kísérletekre – a plantáris fasciitisben szenvedők körülbelül öt százaléka műtéten esik át.
A nyílt bemetszés a plantáris fasciitis sebészeti kezelésének szokásos eljárása. Ebben az eljárásban egy rövid, ferde bemetszést végeznek a bőrön a láb talpának azon a pontján, ahol a nyomásfájdalom a legerősebb, hogy bemetszsék a talpi fasciát annak eredeténél. Ez azonnal csökkenti az ín feszültségét. Segít elkerülni a fájdalmas hegesedést is. Ha van egy saroksarkantyú, akkor az a tövénél is eltávolítható.
A hatodik posztoperatív hét után lassan lehet növelni a futóterhelést, bár kezdetben csak könnyű állóképességi edzés javasolt. A műtétet követő tizedik-tizenkettedik hét előtt a terhelések ugrása még mindig erősen ellenjavallt. A teljes gyógyulási folyamat legalább tizenkét hétig tart, egyes esetekben akár egy évig is.
Endoszkópos kezelés is lehetséges. Ekkor a gyógyulási időszak általában rövidebb.
A műtét komplikációi
Szövődményként például a fájdalom a műtét után megmarad, vagy a lábközépre vándorol. Ez akkor történik, amikor a teljes plantáris fasciát levágták, mert megváltozott a hosszanti ív feszültsége. Mint minden műtétnél, itt sem zárhatók ki az általános műtéti kockázatok, mint például a felületes vagy mély fertőzések, fájdalmas hegek vagy mélyvénás trombózis.
Egyéb kezelési lehetőségek
Ugyanez vonatkozik a ricinusolajat vagy kapszaicint tartalmazó alternatív gyógyszerekre is. A ricinusolaj különösen a kollagén képződését serkenti, így állítólag többek között erősíti az inak szerkezetét. Gyulladáscsökkentő hatása is van. A kapszaicint széles körben használják fájdalomcsillapítóként tapaszok és kenőcsök formájában, különösen a sportban.
A hideg bizonyos mértékig a fájdalom ellen is hat, és csökkenti az égő érzést a talpban. Az orvosok ezért azt tanácsolják, hogy akut sarokfájdalmak esetén hűtsék le a lábfejet. Erre a célra a hűtőpárna (cool pack) vagy a túróborogatás alkalmas.
A hő ugyanilyen hasznos gyógymód a sarokfájdalmakra. A hideghez hasonlóan serkenti a vérkeringést és ezáltal a szervezet öngyógyító erejét. De ellazulást is biztosít, és fellazítja a megkeményedett szöveteket. A fűtött, bőrbarát olajos masszázs tehát kiválóan alkalmas a talpi fasciitis terápiájának támogató eszközére, és otthon is elvégezhető.
Az otthoni gyógymódoknak és a homeopátiának megvannak a határai. Ha a tünetek hosszabb ideig fennállnak, nem enyhülnek, sőt rosszabbodnak, mindig orvoshoz kell fordulni.
Mennyi az esélye a plantar fasciitis gyógyulásának?
A plantáris fasciitisben szenvedő betegek többségénél a konzervatív kezelési módszerek sikeresek, és az esetek 80-90 százalékában gyógyulás lehetséges. A betegség lefolyása vagy a gyógyulási folyamat azonban gyakran elhúzódik, és egy-két évig tart. Az orvosok azt tanácsolják a sportolóknak, hogy ez idő alatt szigorúan korlátozzák az erőfeszítéseiket. A sebészi kezelést követően tízből kilenc beteg, köztük a sportolók is, 80 százalékos javulást számolnak be tüneteiben.
Hogyan diagnosztizálható a plantáris fasciitis?
Ha plantáris fasciitis gyanúja merül fel, először a háziorvosok vagy az ortopéd szakorvosok lépnek kapcsolatba. A plantar fasciitis jellegzetes kórtörténettel (anamnézissel) rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a diagnózis gyorsan felállítható. Tipikus kérdések, amelyeket az orvos feltehet az anamnézis interjú során:
- Volt-e akut sérülése a lábán?
- Fáj a sarok alatt teherviseléssel?
- Mikor jelentkezik a fájdalom? Milyen mozdulatokkal?
- Hová sugárzik a fájdalom?
A vizsgálat során az érintett személy általában lokalizált érzékenységet jelez a sarok alatt a fascia tövénél. Szakadás esetén zúzódás keletkezne a talpon, nyomási fájdalommal.
Ha a kellemetlen érzés akutan jelentkezik, akkor valószínűleg a talpín húzódása, vagy ritka esetekben (egy) szakadása. Az érintett azt állítja, hogy a további megerőltetés és futás a fájdalom miatt már nem volt lehetséges. Másrészt a panaszok súlyosbodtak. Néha a duzzanat vagy hematóma más sérüléseket, például töréseket, izomsérüléseket vagy szakadást jelez.
Képalkotó diagnosztika
A talpi fasciitis részletesebb diagnosztizálásához az orvosok a röntgenfelvételek mellett ultrahanggal és mágneses rezonancia képalkotással (MRI) is konzultálnak.
Röntgen
Az oldalsó röntgenfelvételek a talpi fasciitisben szenvedők körülbelül 50 százalékánál saroksarkantyút mutatnak. Ez azonban nem diagnosztikus, és a lakosság körülbelül 25 százalékánál fordul elő. A hátulsó lábfej rossz elhelyezkedésének kizárására az orvosok három síkban röntgenfelvételt készítenek a lábról.
Ultrahang
Mágneses rezonancia képalkotás
A mágneses rezonancia képalkotás (MRI) segítségével az orvos pontos keresztmetszeti képeket készít a lábról. A jobb értékelés érdekében az orvos általában kontrasztanyagot használ, amelyet a vénán keresztül a vérbe fecskendez. Az MRI-vel a gyulladás pontos helye és mértéke meghatározható. Az MRI használata különösen hasznos a műtét előtt, az esetleges törések, részleges törések, ínelváltozások és csontzúzódások figyelmen kívül hagyásának elkerülésére is.
Mi okozza a plantáris fasciitist?
A plantáris fasciitist alapvetően a plantáris fascia túlzott igénybevétele okozza. Ez gyakran előfordul a sportolás során, különösen a futás vagy az ugrás során. A plantáris fasciitis különösen gyakori az élet negyedik és ötödik évtizedében, ami valószínűleg az életkorral összefüggő kopással és elhasználódással függ össze. A futósportágak összes sportolójának körülbelül tíz százaléka érinti a plantáris fasciitist. Egyéb magas kockázatú sportok közé tartozik a kosárlabda, a tenisz, a foci és a tánc. Az edzés időtartama és a panaszok gyakorisága között nincs összefüggés.
Ezenkívül néha sérülések okozzák a plantáris fasciitist. Még a legkisebb változások is néha sérüléseket okoznak a kollagénrostokban, és így krónikus gyulladáshoz vezetnek. A betegek például arról számolnak be, hogy elkapták a sarkukat az út szélén, miközben átkeltek azon.
Megelőzhető a plantáris fasciitis?
Mivel a talpi fasciitist általában a meglehetősen edzetlen izmok és a megfelelő inak túlterhelése okozza, az orvosok különösen azt tanácsolják a sportolóknak, hogy sportolás előtt mindig melegítsék be az izmokat. A megnyúlt izmok és inak kevésbé hajlamosak a gyulladásra vagy szakadásra. A megelőző nyújtó gyakorlatok sportolás előtt és után is segítenek. Ez vonatkozik azokra a tevékenységekre is, amelyek során az emberek sokat futnak vagy ugrálnak – akár munka, akár szabadidő céljából.
A megfelelő cipő is fontos. A jó alátámasztással és párnázással rendelkező cipők viselése megelőzheti a talpín gyulladását.
