Rövid áttekintés
- Okok: Gyomorégés (refluxbetegség), feszültség, izomfájdalom, csigolya-elzáródás, bordazúzódás, bordatörés, övsömör, angina pectoris, szívinfarktus, szívburokgyulladás, magas vérnyomás, tüdőgyulladás, tüdőembólia, tüdőrák, nyelőcsőrepedés, pszichológiai okok, mint pl. szorongás vagy stressz
- Mikor kell orvoshoz fordulni? Újonnan fellépő vagy változó fájdalom, légszomj, nyomásérzés, szorongás, általános betegségérzet, láz és álmosság esetén.
- Diagnosztika: beteginterjú, fizikális vizsgálat, elektrokardiogram, röntgen, ultrahang, gasztroszkópia, bronchoszkópia, endoszkópia
Mellkasi fájdalom: leírás
A bordák megvédik ezeket a kényes szerveket a külső hatásoktól, izmaik pedig lehetővé teszik a mellkas kitágulását belégzés közben. Az izmos rekeszizom lefelé határolja a mellüreget, és fontos légzőizomnak is számít.
Az ezen a területen fellépő hirtelen fájdalom, például húzó-, égő- vagy szúró érzés, gyakran ártalmatlan okai vannak, például izomfeszülés vagy izomhúzódás.
Még egy tapasztalt orvosnak sem mindig könnyű megtalálni a kellemetlen érzés forrását, hiszen mindenki másképp érzékeli és kommunikálja a fájdalmat. Például egy csípés a bal mellben gyorsan elvehető bordaelzáródásként, míg a valóságban szívroham áll a kellemetlen érzés mögött.
Ez a cikk elsősorban a mellkasi fájdalommal és annak okaival foglalkozik. Fájdalom az emlőszövet területén főleg nőknél (mastodynia), férfiaknál ritkábban jelentkezik. A mellfájásról itt olvashat bővebben.
Melyek a mellkasi fájdalom okai?
Az alapbetegségtől függően a fájdalom a mellkas különböző részein jelentkezik.
Az okok leírása céljából a mellkast az egyszerűség kedvéért felosztották a „szegycsont mögötti részre”, a bordákra, valamint a mellkas bal vagy jobb oldalára. Ily módon a különböző régiókban előforduló okok valamelyest leszűkíthetők. Ezenkívül olyan betegségeket is leírnak, amelyek nem rendelhetők egyértelműen a fent említett lokalizációk egyikéhez sem.
Ezért lehetséges, hogy bizonyos okok több lokalizációhoz is hozzárendelhetők. Például sok szívinfarktusban szenvedő beteg panaszkodik a szegycsont mögötti fájdalomra, mások főleg a mellkas bal felében jelentkező kellemetlenségekre. Ezért kérjük, tekintse a lokalizációkat csak hozzávetőleges útmutatónak.
Fájdalom a szegycsont mögött
Szívfájdalom (angina pectoris): A szívizom átmeneti keringési zavarát angina pectorisnak („mellkasi szorító érzés”) nevezik. A leggyakoribb ok a koszorúerek beszűkülése, például koszorúér-betegségben (CHD). Ezek már nem képesek elegendő vérrel ellátni a szívet, főleg fizikai megterheléskor.
Mivel alig különböztethetők meg a szívinfarktustól, és esetleg életveszélyes sürgősségi esetről van szó, mindenképpen tanácsos a sürgősségi orvost hívni! A tünetek elleni azonnali intézkedés a nitroglicerin pumpás spray-vel történő belélegzése.
Jellemző tünetek a hirtelen fellépő, erős, gyakran szúró mellkasi fájdalom, általában a szegycsont mögött vagy a bal mellkasban. Ezt szorító érzés és légszomj kíséri. A fájdalom gyakran a bal vállba, a has felső részébe, a hátba, a nyakba és az alsó állkapocsba sugárzik. Izzadás, hányinger és halálfélelem kíséri a gyakran nyomasztó fájdalmat.
A kellemetlen érzés a légzéstől vagy a mellkasi nyomástól függetlenül fennáll.
Általában az angina pectorishoz képest a szívroham tünetei legalább húsz percig tartanak. Nem csillapodnak még akkor sem, ha a szívereket tágító gyógyszert (nitro spray) adnak be. Szívinfarktus gyanúja esetén azonnal hívja a 911-et!
A retrosternalis fájdalom egyéb okai, amelyek azonnali orvosi vagy sürgősségi orvosi ellátást igényelnek:
- Nyelőcsőrepedés: Meglévő refluxbetegség vagy előre sérült nyelőcső következményeként erős nyomás hatására (pl. hányáskor) ritkán fordul elő szervrepedés. Ez heves mellkasi szúrást, véres hányást, légszomjat, néha sokkot, később lázat és vérmérgezést vált ki.
- Membránsérv: Ez a rekeszizom résére utal. Ha a gyomor részben vagy teljesen felcsúszik ezen a résen a mellkasba, az súlyos mellkasi fájdalmat okoz.
- Roemheld-szindróma: Ez az, amikor a hasüregben felgyülemlik a gáz, ami felfelé nyomja a rekeszizomzatot, ami a szív kellemetlen érzését okozza, ami gyakran a bal mellkas és a szív rezgésében, szívdobogásban, légszomjban és nyomásérzésben nyilvánul meg.
- Magas vérnyomás (hipertónia): A legfeljebb 230 higanymilliméteres (Hgmm) vérnyomáscsúcsok az anginához hasonló tüneteket okozhatnak: Légszomj és fájdalom a szegycsontban, néha szívfájdalom.
A retrosternalis fájdalom alábbi okai nem jelentenek azonnali életveszélyt, de orvosi vagy szakorvosi kezelést is igényelhetnek:
- Mitrális billentyű prolapsus: Ebben a szívbillentyű hibában a bal pitvar és a bal kamra közötti szívbillentyű (mitrális billentyű) kidudorodik. Ez néha mellkasi fájdalmat okoz az érintetteknél. A mitrális billentyű prolapsus csak ritkán okoz észrevehető egészségügyi panaszokat, de ennek ellenére tanácsos orvosi vizsgálatot végezni.
Fájdalom a bal mellkasban
Néha a fájdalom a legvalószínűbb, hogy a mellkas bal oldalának egyik oldalán érezhető. A legtöbb esetben az okok nem életveszélyesek, például izomhúzódások, izomhúzások vagy idegek okozta fájdalom.
Időnként azonban a bal oldalon is előfordulnak sérülések és tüdőbetegségek, amelyek orvosi ellátást igényelhetnek.
Egyéb szervek, amelyek fájdalmat okozhatnak a bal mellkasban, vagy amelyekből fájdalom sugárzik, a gyomor és a lép:
- Gasztritisz: Gasztritisz esetén a has felső részén fájdalom jelentkezik, amely bizonyos esetekben a mellkasba (általában a bal oldali) sugárzik.
Jobb mellkasi fájdalom
A mellkasi fájdalmat, amely a jobb oldalon is előfordulhat, gyakran izomfeszültség, idegirritáció, sérülés vagy tüdőbetegség okozza. Azonban nem csak a jobb oldalon fordulnak elő, hanem előfordulhatnak a bal vagy mindkét oldalon is.
Egyes esetekben a fájdalom légzéssel vagy mozgással súlyosbodik.
Ritka esetekben a jobb mellkasi fájdalomért felelős egyéb szervek a következők:
- Epehólyag: Az epehólyag-problémák (például gyulladás, fertőzés vagy epekő) bizonyos esetekben a has felső részének fájdalmához is vezetnek, amely a mellkas jobb oldalára vagy a vállra költözhet (például epekólikában).
Fájdalom a bordák régiójában
A következő okok miatt a mellkasi fájdalom nagy valószínűséggel a bordák területén ered. Ismét a fájdalom az egyik vagy mindkét oldalon jelentkezik, attól függően, hogy hol található az ok:
- Csigolyaelzáródások: A gerinc mozgásának ezek a korlátozásai gyakran hirtelen jelentkeznek, és irritálják a bordák közötti idegeket és izmokat. Különösen a mellkasi gerinc területén az ilyen elzáródások angina pectorishoz hasonló panaszokhoz vezetnek.
- Tietze-szindróma: Ez a nagyon ritka rendellenesség a bordaporc duzzanatát okozza a szegycsont területén. Az érintett betegek borda- és mellkasi fájdalomról számolnak be.
Egyéb lokalizációk
Néha a fájdalom más területeken vagy nehezen lokalizálható területeken érezhető. Bizonyos esetekben nem lehet a fájdalmat az egyik oldalhoz rendelni, mert a helyzettől függően előfordulhat a bal vagy a jobb oldalon, vagy mindkét oldalon:
- Tüdőgyulladás: A tüdőgyulladás tipikus jelei a köhögés, a mellkasi szúrás és a mellkasi fájdalom, a légzési nehézség, a magas láz és a köpet. A tünetek az egyik vagy mindkét oldalon kifejeződnek.
- Tüdőrák: A tüdő rosszindulatú daganatos betegségeit gyakran folyamatosan fokozódó mellkasi fájdalom, köhögés, légszomj, rekedtség, valamint véres köpet kíséri.
- Feszültség és fájdalom: Az izmok feszülése, a derékfájás és a fájdalom gyakran a mellkasba sugárzik. Mozgásfüggő, általában enyhe, néha húzó fájdalmat okoznak a mellkasban. Ezek a panaszok a mellkas minden területén előfordulhatnak, és a mellkasi fájdalom leggyakoribb okai.
- Övsömör (herpes zoster): A varicella vírusok (gyermekeknél a bárányhimlő kiváltója, felnőtteknél a betegség övsömör formájában jelentkezik) egy idegág ellátási területén terjednek. A mellkas egyik fele gyakran érintett. Ennek eredménye az öv alakú bőrkiütés és felvillanyozó, égető fájdalom a mellkasban.
- Pneumothorax: Ha a mellhártya megreped, a levegő bejut a tüdő és a mellhártya közötti résbe, ami a tüdő összeesését okozza. Gyakori következmények a hirtelen légszomj, szúró mellkasi fájdalom (bal vagy jobb), köhögés és fulladásérzés. A pneumothorax általában külső sérülés eredménye. Azonnal hívja a sürgősségi orvost!
Mellkasi fájdalom: kezelés
A mellkasi fájdalmat gyakran súlyos, néha hirtelen fellépő és esetleg életveszélyes állapotok váltják ki. Alapvetően a kezelés az alapbetegségtől függ.
Kezelés az orvos által
Életveszélyes állapotok esetén az orvos azonnal különböző kezelési intézkedéseket kezdeményez:
- A csigolyadugulások bizonyos kézmozdulatokkal feloldhatók.
- Bizonyos körülmények között infúziók, oxigénadagolás vagy egyéb intézkedések szükségesek a beteg stabilizálása érdekében.
- Egyes esetekben korai műtét szükséges, például szívroham vagy tüdőrepedés esetén.
Kevésbé akut esetekben az orvos az adott ok szerint kezeli:
- A herpes zoster (övsömör) kezelésére különféle vírusellenes gyógyszereket és fájdalomcsillapítókat használnak.
- A szövődménymentes bordatörések vagy zúzódások jól kezelhetők fájdalomcsillapítókkal.
Mit tehetsz te magad
A fájdalom kevésbé súlyos okai esetén a következő lehetőségek állnak rendelkezésére, hogy saját maga kezelje a tüneteit egyszerű gyógymódokkal, vagy támogassa a megfelelő kezelést:
- Gyomorégés: Kerülje a nehéz ételeket (különösen lefekvés előtt), és kerülje a savképző anyagokat, például a nikotint és az alkoholt, valamint a fűszeres ételeket.
- Övsömör: A gyógyszeres kezelést ágynyugalommal lehet támogatni. Ez sok esetben elviselhetőbbé teszi a mellkasi fájdalmat.
Mellkasi fájdalom: mikor kell orvoshoz fordulni?
Ideális esetben általános betegségérzetet, lázat vagy akár szédülést is fel kell mutatnia a mellkasi fájdalommal kapcsolatban orvos által tisztázott.
Azonnal intézkednie kell, ha akut szívinfarktusra utaló jeleket észlel: súlyos, gyakran kisugárzó fájdalom a bal mellkasban, légszomj, szédülés, gyengeség, kék ajkak. Azonnal hívja a sürgősségi orvost!
Mellkasi fájdalom: vizsgálatok és diagnózis
A pácienssel folytatott kezdeti konzultáció során az orvos fontos információkat szerez a beteg kórtörténetéről (anamnéziséről). Többek között a fájdalom minőségének, időtartamának és előfordulásának pontos leírását kéri. A lehetséges kérdések a következők:
- A mellkasi fájdalom pontosan lokalizálható, vagy meghatározatlan eredetűnek tűnik?
- A mellkasi fájdalom ismétlődően jelentkezik egy adott időpontban vagy egy bizonyos testtartással, tevékenységgel vagy mozgással?
- Fokozódik-e a mellkasi fájdalom előrehaladtával?
- Fokozódik a mellkasi fájdalom, amikor lélegzik?
vizsgálatok
- Elektrokardiográfia (EKG): A szív elektromos aktivitásának mérése elengedhetetlen a szívbetegségek kimutatásához. A szívgörbe tipikus változásai például szívrohamra vagy angina pectorisra utalnak.
- Mellkasröntgen (röntgen mellkas): A röntgen segítségével az orvos számos elváltozást észlelhet a tüdőben és a csontvázban.
- Gasztroszkópia: A gasztroszkópia a nyelőcső és a gyomor kóros elváltozásait tárja fel, ha szükséges.
- Tüdőendoszkópia (bronchoszkópia): A tüdőbetegség vizualizálására bronchoszkópiát használnak.
- Mediastinoscopia: Ritkán endoszkópot használnak a mediastinalis üreg vizsgálatára.
