Lymphopenia: okai, tünetei és kezelése

A limfociták, különféle megnyilvánulásokra vannak felosztva, különböző szerepekkel, ezek egy részhalmaza leukociták. Kevés kivételtől eltekintve a megszerzett immunvédelem részét képezik, és relatív arányuk az összes leukociták normálisan a leukociták 25-45 százaléka. Ha a relatív arány vagy abszolút szám egy bizonyos szint alá csökken, akkor limfopénia van jelen.

Mi a lymphopenia?

A limfopénia a kórosan alacsony abszolút vagy relatív számra utal limfociták a vér. Így a lymphopenia tulajdonképpen a lymphocytopeniát testesíti meg. A limfociták, amelyek a leukociták, a fehér vér sejtek, maguk is feloszthatók különféle sejttípusokra, különböző feladatokkal a megszerzett immunvédelemben. Elvileg a lymphopenia abszolút és relatív formára osztható. Abszolút limfopénia akkor fordul elő, amikor a limfociták száma 1000 sejt / mikroliter alatti szintre csökken vér. Relatív limfopéniában a leukociták csoportjában a limfociták aránya kevesebb, mint 15 százalék, más szerzők esetében pedig kevesebb, mint 25 százalék. Egységesen meghatározott és kötelező standard érték nem létezik. Normális esetben a limfociták relatív aránya a leukociták teljes számának körülbelül 20-40 százaléka. Az abszolút lymphopenia fiziológiai hatását tekintve értelmesebb, mert a relatív érték a leukociták teljes számától függ. Például, ha a limfociták abszolút száma a normál tartományon belül van, és a fennmaradó leukociták abszolút száma kórosan megnövekszik, ebből matematikailag következtetni lehet a limfopéniára, bár a leukociták számának növekedéséről, vagyis leukocitózisról van szó.

Okok

A limfopéniák az okok sokfélesége miatt alakulhatnak ki. A limfopeniát nem mindig egy adott betegség okozza. Például a specifikus fertőzések a granulociták jelentős növekedését okozhatják, ami a leukociták jelentősen megnövekedett száma miatt relatív limfopéniát eredményezhet. Az abszolút lymphopeniákat számos különféle vírusos és autoimmun betegségek, például a HIV, kanyaró, és sárga láz<p></p> sclerosis multiplex (KISASSZONY), cöliákia betegség, Hodgkin-kórvagy reumatoid arthritis. A HIV-fertőzés a leggyakoribb oka világszerte a fertőzéssel összefüggő lymphopenia kialakulásának. Jellemzően a leukémia lymphopeniát is okoznak. Sok esetben a limfociták csökkenését a nemkívánatos mellékhatások okozzák szerek mint például immunszupresszív szerek, citosztatikumok or glükokortikoidok (kortizon készítmények). Fehérje alultápláltság, mint néhány fejlődő országban elterjedt, a lymphopenia leggyakoribb oka világszerte. Ritka esetekben veleszületett immunhiány ami a limfociták számának csökkenését okozza születésétől kezdve.

Tünetek, panaszok és jelek

A limfopeniát nem kísérik tipikus panaszok vagy tünetek, de kezdetben meglehetősen feltűnően jelentkezik. Ez az oka annak is, hogy a betegséget gyakran csak a vérvizsgálat egyéb okokból. A kísérő tünetek, tünetek és panaszok általában megfelelnek az okozó betegségnek, ha a lymphopenia nem más okokon alapszik. Például előforduló hematológiai betegség tünetei, mint pl ekcéma, a kitágult kapillárisok vérzéssel és egyéb jelekkel nem a lymphopenia, hanem az okozó hematológiai betegség okozza.

A betegség diagnózisa és lefolyása

Abszolút vagy relatív lymphopenia diagnosztizálható laboratóriumi kémia segítségével a vérkép. A specifikus tünetek hiánya miatt azonban a vizsgálat általában nem történik meg, mert nincs ok. A betegséget gyakran véletlenül fedezik fel csak más okokból végzett vizsgálat során. A helyzet csak akkor változik, amikor a beteg gyakran visszatérő fertőzésekre panaszkodik. Veleszületett vagy szerzett immunhiány akkor gyanús lehet. Ezekben az esetekben a vérvizsgálat információval szolgálhat az abszolút mennyiségről és a relatív értékről terjesztés a különböző leukociták és így a limfociták közül is. A betegség lefolyása, amely általában egy alapbetegséget kísér, az alapbetegség lefolyásától függ. A limfopénia ezért teljesen más módon alakulhat ki. A tanfolyami formák ezért nagyon különböző spektrumot ölelnek fel, az ártalmatlan és a súlyos között - például MS-ben vagy leukémia.

Szövődmények

A legtöbb esetben a lymphopenia nem okoz jellegzetes vagy speciális tüneteket, amelyek csak a betegségre jellemzőek. Emiatt viszonylag későn ismerik fel, ezért késik a beteg kezelése is. Általános szabály, hogy csak a során diagnosztizálható vérvizsgálat. Az érintett személy különféle okok nélkül jelentkező különféle vérzési epizódokban szenvedhet. Ez nem eredményez korlátozásokat vagy egyéb komplikációkat minden esetben. Csak elvétve fordul elő vérzés vagy duzzanat vezet nak nek fájdalom vagy egyéb korlátozások az érintett személy mindennapi életében. Továbbá az érintettek gyakrabban szenvednek fertőzésekben és gyulladásokban. A lymphopenia további lefolyása azonban nagyon függ az okozó alapbetegségtől, így a betegség általános lefolyását általában nem lehet megjósolni. A betegség kezelése elsősorban az alapbetegségre irányul. Ugyancsak nem lehet egyetemesen megjósolni, hogy szövődmények jelentkeznek-e. Sok esetben azonban a tünetek korlátozhatók őssejt-transzplantáció hogy ne csökkenjen a beteg várható élettartama.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Amikor láz, rossz közérzet és a lymphopenia egyéb jeleit észlelik, orvosi tanácsra van szükség. Az érintett személyeknek haladéktalanul konzultálniuk kell az orvossal, és tisztázniuk kell a tüneteket, különösen, ha olyan tünetek vannak, mint pl sárgaság, vérzés vagy a bőr megváltozik hozzáadódnak. Gyulladások, ekcéma és a kitágult kapillárisokat minden esetben orvosnak is meg kell vizsgálnia, mivel súlyos alapbetegség lehet. A limfopénia általában fokozatosan alakul ki, és csak a késői szakaszban okoz egyértelmű betegség jeleit. Ezért a betegség első jeleinél orvoshoz kell fordulni. A kockázati csoportok közé tartoznak rák betegek és szenvedők tüdőgyulladás vagy más bakteriális vagy vírusos betegség. Akinek volt rubeola vagy súlyos gyulladás kellene beszél háziorvosuknak, ha lymphopenia jeleit mutatják. Ez utóbbi diagnosztizálhatja a feltétel és szükség esetén konzultáljon különféle szakemberekkel, például a bőrgyógyászokkal bőr problémák, a belgyógyászok a szervi rendellenességek miatt, valamint a neurológusok és a gyógytornászok a neurológiai és fizikai betegségek miatt.

Kezelés és terápia

Hatékony terápia mert a lymphopenia az alapbetegség kezelésére irányul. Ez megköveteli, hogy az alapbetegséget pontosan diagnosztizálják és hatékonyan kezelhető legyen. A mellékhatások által okozott lymphopenia esetén szerek, elegendő lehet a gyógyszert alternatív hatóanyagokat tartalmazó más gyógyszerekkel helyettesíteni. Ha veleszületett immunhiány krónikus hiányát eredményezi immunglobulinok és a gyakori fertőzések következménye, intravénás igazgatás antitest tulajdonságú gammaglobulinok mennyisége jelölhető. Ha a gamma-globulinokkal történő infúzió nem váltja ki a remélt hatást, akkor vérképző őssejt-transzplantáció marad a legvégső megoldás. A fehérje által okozott limfopénia alultápláltság fehérjében gazdag táplálékkal nagyon könnyen kezelhető és gyógyítható volt diéta.

Előrejelzés és prognózis

A lymphopenia prognózisa az alapbetegségtől függ. Ha vírusos betegségről van szó, sok esetben gyógyítható. Orvosi terápia, a jelenlegi betegséget néhány hét vagy hónap alatt kezelik és gyakran teljesen meggyógyítják. Ezzel párhuzamosan a leukociták száma önmagában normalizálódik. Krónikus vírusos betegség esetén a prognózis romlik. Ebben az esetben hosszú távú terápia alkalmazzák, amelynek során enyhülnek a tünetek. A gyógyulás azonban nem várható. Jelenleg alultápláltság, az érintett önállóan képes elegendő változást elérni. A táplálékbevitel megváltoztatásával megváltoznak a körülmények a szervezeten belül. A leukociták termelése automatikusan bejuttatja a szervezetet egyensúly.Ha az étrend megváltoztatása az egész életen át sikeresen megvalósul, akkor a tünetektől való állandó mentesség dokumentálható. Különösen súlyos esetekben a betegnek szüksége van a őssejtátültetés. Néhány beteg számára ez az utolsó kezelési lehetőség. A szervezet már jelentősen legyengült, és más kezelési módszerek nem jártak sikerrel. Átültetés különféle kockázatokkal és mellékhatásokkal jár. Mindazonáltal krónikus hiány vagy veleszületett immunhiány esetén a kívánt változásokat hozhatja. Mindennek ellenére a páciensnek optimalizálnia kell életmódját és hozzá kell igazítania a szervezet igényeihez annak érdekében, hogy állandó maradjon a tünetek alóli mentesség. Ellenkező esetben a tünetek megismétlődnek.

Megelőzés

Közvetlen megelőző intézkedések amelyek megakadályozhatják a lymphopenia előfordulását, nem léteznek, mivel a betegség általában egy másik alapbetegség kísérőjeként jelenik meg. Azonban egyszerű megelőző intézkedések világszerte léteznek a lymphopenia két vezető oka. Ezek egyrészt a krónikus által okozott táplálkozási forma fehérjehiány és a HIV-fertőzés okozta lymphopenia. Az előbbi esetben az étkezési fehérje-dúsítás megelőző, utóbbi esetben a HIV elleni hatékony védelem lenne vírusfertőzés megelőzőnek becsülhető.

Követés

Mivel a tünetek nem egyértelműek, a lymphopeniát gyakran későn ismerik fel. Ennek megfelelően a kezelés is késik a késői diagnózis felállításáig. Mivel a betegség, valamint a kezelés viszonylag összetett, az utókezelés arra vonatkozik, hogy megpróbáljanak jó módszert találni a helyzet kezelésére. A betegségben szenvedők hajlamosabbak a gyulladásokra és fertőzésekre, és mindennapjaikat a betegséghez kell igazítaniuk. Ez lehet vezet pszichológiai zavarokhoz, amelyeket néha pszichológusnak kell tisztáznia. A terápia vagy más betegekkel való kapcsolattartás segíthet a betegség jobb elfogadásában. Ez növelheti a jólét érzését, függetlenül attól, hogy a kezelés még mindig tart. A lymphopenia általános lefolyását általában nem lehet megjósolni, mivel az az őt kiváltó alapbetegségtől függ. A lymphopenia kezeléséhez először meg kell határozni és kezelni kell az alapbetegséget. Az, hogy szövődmények vagy kényelmetlenség következik-e be a kezelésből, csak eseti alapon becsülhető meg. A legtöbb esetben a tünetek korlátozhatók a átültetés őssejtekből. A betegségben szenvedő betegek élettartama ekkor nem csökken.

Ezt teheti meg maga is

Limfopénia esetén a beteg önsegélyezési lehetőségei viszonylag korlátozottak. Ebben az esetben elsősorban a beteg alapbetegségét kell kezelni, és az önsegítés eszközeiről szóló általános megállapítás ebben az esetben nem lehetséges vagy hasznos. Ha azonban a lymphopeniát bizonyos gyógyszerek okozzák, ezeket a gyógyszereket meg kell változtatni vagy le kell állítani. A szövődmények elkerülése érdekében a gyógyszert csak orvossal folytatott konzultációt követően szabad megváltoztatni. Gyakran azonban a lymphopeniát csak az tudja kezelni őssejt-transzplantáció. Ebben az esetben az érintettnek sincs lehetősége az önsegítésre. Általában az érintett személynek könnyebben kell kezelnie ezt a betegséget a további fertőzések vagy betegségek elkerülése érdekében. Kerülni kell a felesleges megterhelést. Ha a lymphopenia pszichológiai panaszokhoz vezet, a szülőkkel vagy a barátokkal folytatott megbeszélések nagyon hasznosak. Hasonlóképpen, a limfopénia által érintett más emberekkel való kapcsolat gyakran jó hatással lehet a betegség lefolyására, mivel információcseréhez vezet. Ez hasznos lehet a mindennapi életben, és javíthatja az érintett életminőségét.