Diagnózis
A szívizomelégtelenség diagnózisát orvos állapítja meg különféle vizsgálatok alapján. A páciens megkérdezésével és a betegségre jellemző tünetek leírásával az orvos már nyomokat szerezhet a szív eseményeiről. A későbbiekben fizikális vizsgálat, általában javallatok is megtalálhatók.Az orvos észreveheti láb ödéma, torlódás nyak vénák, ascites, túl gyors pulzus (tachycardia) és egy nagyított máj.
A beteget hallgatva a tüdő feletti rázkódást lehet észrevenni tüdőödéma, valamint egy harmadik szívverés. Különösen úttörő a diagnosztika szempontjából a ultrahang vizsgálata szív (echokardiográfia). Itt az orvos megjelenítheti a szív és ellenőrizze annak alakját és funkcionalitását. Nagyított szív kamrák, megvastagodott szívizomfalak vagy diszfunkcionálisak szívszelepek szembetűnő lenne echokardiográfia. Ugyanez vonatkozik a beteg vizsgálatára is vér, ahol többek között cukrot és vese értékek vizsgálhatók.
Terápia
A szívizom elégtelenségének kezelése szempontjából fontos, hogy a betegséghez vezető vagy fenntartó kockázati tényezőket kiküszöböljék vagy megfelelően kiigazítsák. Ez szükségszerűen magában foglalja az életmód módosítását. A betegeknek normalizálniuk kell súlyukat, kevesebb, mint 2 la-t kell inniuk, hogy levegyék a szív terhelését, kevés sót fogyasszanak, kerüljék az alkoholt és nikotin ha lehetséges.
A betegség korai szakaszában könnyű fizikai kitartás képzés ajánlott. A késői szakaszban ez túlságosan megterhelné a beteg szívet, és már nem jelentene semmiféle hasznot, ezért a fizikai pihenésnek kell ott lennie a fő prioritásnak. Mivel a legtöbb beteg nemcsak szenved szívizom gyengeség, de más szív- és érrendszeri betegségei is vannak, vér a nyomást jól kell beállítani. A szívkoszorúér-betegség mint az oka szívelégtelenség rendszeresen ellenőrizni kell, és szükség esetén beavatkozást kell végrehajtani. Ha szívbillentyű-betegség áll fenn, akkor annak súlyosságától függően műtéti úton kell kezelni.
Prognózis
A szívelégtelenség prognózisa elsősorban annak súlyosságától függ. Ha a betegséget korai stádiumban észlelik, korán és megfelelően kezelik, a betegek gyakran nagyrészt korlátlan életet élhetnek. A késői szakaszban a betegség gyakran olyan előrehaladott állapotban van, hogy még a gyógyszeres terápia mellett is szigorú korlátozások vannak érvényben az életminőség tekintetében.
Várható élettartam szívelégtelenség betegenként nagyon változhat. Nagyon függ attól, hogy a beteg milyen előfeltételeket hoz magával. A beteg kora és életmódja, valamint a betegség és az ezzel járó betegségek súlyossága fontos tényező. Nagyon előrehaladott betegek szívelégtelenség és más kardiovaszkuláris betegségei vagy egyéb betegségei is hamarabb meghalnak, mint azok a betegek, akiknek korai szívelégtelenségük van más állapotok nélkül. Átlagosan a betegek fele a diagnózistól számított négy éven belül meghal, bár az elterjedés az eltérő betegségjellemzők és az ezzel járó betegségek miatt nagyon széles.
A sorozat összes cikke:
