Tüdőödéma

Definíció - Mi a tüdőödéma?

A tüdőödéma egészen egyszerűen fogalmazva a folyadék felhalmozódása a tüdőben. Az okok egészen mások. A leggyakoribb azonban a tüdőödéma két különböző típusa: az intersticiális típus, ahol a folyadék a tüdő szövet, és az intra-alveoláris típus, ahol a folyadék a tüdő üregében helyezkedik el, vagyis a tüdőben lévő kis légzsákok.

• A tüdő fertőzése,
• Szív elégtelenség
• Valamint az ezzel járó veseelégtelenség.

Okok

A tüdőödéma kialakulásának számos oka van. A legfontosabbakat az alábbiakban soroljuk fel és magyarázzuk el. Nagyon durván különbséget tesznek a kardiogén és a nem kardiogén tüdőödéma között.

Az úgynevezett „kardiogén tüdőödéma” esetén az oka a szívelégtelenség. A mechanizmus a következő: Krónikus nyomás a bal kamra. A kamra kezdetben kompenzálni tudja ezt a nyomásterhelést a szív izom.

Egy ponton azonban a terhelés akkora lesz, hogy a kamra is kitágul, vagyis bizonyos mértékben elhasználódik. Legkésőbb ekkor már nem tud megfelelően működni, és így már nem szállít eleget vér a keringésen keresztül. Ennek eredményeként a vér az érrendszer bal oldalán elhelyezkedő szakaszaiban halmozódik fel szív.

Ez a tüdő. Amikor vér visszahalmozódik, magas nyomás jön létre az érrendszerben a tüdő, amely a folyadékot a tüdő kapillárisaiból és a tüdőszövetbe kényszeríti.

• Magas vérnyomás,
• Az aorta szelep szűkülete
• Vagy genetikai hibák miatt is

A nem kardiogén tüdőödéma csoportjába tartozik az összes tüdő ödémák amelynek oka nem szív.

A következő okok tartoznak ebbe a csoportba: Fertőzések Ha a baktériumok or vírusok oda vezet tüdőgyulladás, az egész tüdőszövet irritálódik. Ha a tüdőkapillárisok megsérültek, szivárognak. Ez lyukakat hoz létre a hajók, úgyszólván, amelyen keresztül a folyadék bejuthat a szövetbe.

Másrészt a tüdőödéma fertőzést is okozhat. A folyadék felhalmozódása a szövetekben a tökéletes táptalaj csíra, így különösen gyorsan szaporodhatnak és okozhatnak tüdőgyulladás. Bizonyos értelemben ez egy ördögi kör, és emiatt a tüdőödémát a lehető leggyorsabban és hatékonyabban kell kezelni.

A mérgező anyagok tüdőödémát is okozhatnak, ha mérgezőek, azaz „mérgezőek” a tüdő számára. Ezek az anyagok tartalmaznak bizonyos gázokat, például füstgázt vagy klórgázt, de a túlzott oxigénellátás a tüdőszövet toxikus irritációját is okozhatja. Másrészt bizonyos gyógyszerek is az okai lehetnek: különféle antibiotikumok és a kemoterápiás szerek tüdőkárosító tulajdonságokkal rendelkeznek.

Szívás útján Az aspiráció folyadék vagy étel lenyelésének folyamata a tüdőbe. Ez gyakran akkor fordul elő, amikor az orvosnak intubálnia kell egy olyan beteget, aki nem böjtölés, vagyis ki evett nemrég. Friss vagy sós vízzel járó fulladásos trauma esetén azonban a tüdőbe nem tartozó folyadék bejuthat a tüdőbe.

A tüdőszövet erre nagyon ingerülten reagál, és gyorsan kialakul a tüdőödéma. Onkogén tüdőödéma Az onkogén tüdőödéma folyadék felhalmozódása a tüdőben, amelyet egy fehérjehiány. Hogy a vér folyékony komponensei a hajók, bizonyos mennyiségű fehérjének jelen kell lennie a vérben.

Ezek úgyszólván „vonzzák” a vizet. Ha a vér túl kevés fehérjét tartalmaz, a víz elmenekül a hajók és gyorsan eljut a tüdőszövetbe, de elméletileg az összes többi szövetbe is (láb ödéma, ascites stb.). Ennek két fő oka van fehérjehiány a vérben: Az első az alultápláltság.

Alultápláltság általánosítottat is okoz fehérjehiány minden szövetben, amelyet „éhségödémának” is neveznek. A második ok az máj kudarc. A máj a központi anyagcsere-szervünk.

Számos egyéb feladat mellett előállítja a különféle feladatokat is fehérjék amelyek a vérben keringenek: Ezek közé tartozik albumin, a vér központi transzportfehérje, a koagulációs faktorok és az úgynevezett „akut fázis fehérjék“, Amelyek főleg gyulladás során szabadulnak fel.Ha a máj miatt megsérült májgyulladás, krónikus alkoholfogyasztás vagy toxicitás, már nem látja el szokásos feladatait, például az alkohol előállítását fehérjék. Itt is fehérjehiány alakul ki, és a folyadék távozik az érrendszerből. Nagy magasságú tüdőödéma A nagy magasságú tüdőödémát a magas hegyekben való tartózkodás okozza, különösen gyors emelkedések idején.

3000 m tengerszint feletti magasságban a levegő oxigén parciális nyomása jelentősen csökken. Ez azt jelenti, hogy amikor belélegzik, sokkal kevesebb oxigént szív be, mint a tengerszintnél. Természetesen hiányzik az oxigén a test normál működéséhez.

A test ezt megpróbálja kompenzálni a lélegző frekvencia. Az elégtelen oxigéntelítettség azonban a pulmonalis erek összehúzódását is okozza. Ez megnövekedett nyomáshoz vezet az edényekben, ami a hajszálerek szivárgását okozza, és lehetővé teszi a folyadék kijutását a szövetbe.

A magasságban maradás ezen mellékhatásainak elkerülése érdekében ajánlott lassan emelkedni. Ez lehetővé teszi a test számára, hogy megszokja a levegő új összetételét, és lassan alkalmazkodjon ahhoz, hogy ne lépjen fel tüdőödéma. Tüdőödéma után mellhártya defekt A során mellkasi folyadékgyülemazaz folyadék felhalmozódását a tüdő bőrében, szükséges lehet, hogy ezt a folyadékot a tüdő bőréből szívják ki egy szúrás.

Ha túl sok folyadék szívódik fel, tüdőödéma alakulhat ki a változó nyomási viszonyokra reagálva, amelyek szintén befolyásolják a tüdőt. A negatív nyomás úgyszólván az erekből az alveolusokba vonja a vért. Ezért ajánlott egyszerre legfeljebb 1200 ml folyadékot eltávolítani.