Ödéma

Angol

  • vízkór
  • Víz a lábakban
  • Hasi folyadék
  • Duzzadt lábak
  • Mellkasi folyadékgyülem
  • ascites
  • Víztároló
  • Ödéma
  • Ascites

Definíció ödéma

Az ödéma a folyadék felhalmozódása az interstitialis szövetben (vízvisszatartás). Az intersticiális szövet általában köztes szövet kötőszöveti, amely felosztja a szerveket. Az ödéma következményei például a lábak duzzanata. Ha nagyon hangsúlyos, akkor a hydropsanasarka (vízfelhalmozódás, kiterjedt ödéma, különösen a szubkután sejtszövet) és a barlangfolyások következnek be, ami a tüdőben vízfelhalmozódást eredményez (mellkasi folyadékgyülem) vagy a hasban (ascitis).

Az ödéma tünetei

Az ödéma tünetei két fő jellemzőt tartalmaznak. Egyrészt van fájdalom, ami a redukáltval magyarázható vér vérkeringés, másrészt vannak tipikus elszíneződések. Az elszíneződések háromszínűek és a következő sorrendben vannak: Fontos, hogy az ödéma mindig szimmetrikusan jelentkezzen, azaz mindkét kezet, lábat stb.

Víz a lábakban különösen gyakori tünet. Dohányzó jellemzően súlyosbítja a tüneteket, mint nikotin összehúzza a vér hajók.

  • Fehér elszíneződés (a szűkülete ujj artériák = az Aa vazokonstrikciója. Digitales)
  • Kék elszíneződés (cianózis = oxigénhiány)
  • Vörös elszíneződés (fokozott vérkeringés (reaktív hiperémia) a vérkeringés hiánya miatt)

Az ödéma diagnózisa

Az ödéma diagnosztizálásakor meg kell különböztetni az ödéma különböző típusait. Vannak generalizált ödémák, amelyekben a folyadék felhalmozódása a szövetben általában alacsony fehérjetartalmú. Ezek az ödémák úgynevezett transzudátumból állnak, amelyet a belső bélésen keresztül nyomnak át vér hajók (endothelium) túlzott nyomással.

Az ödéma tehát főleg vízből áll. Vannak olyan ödémák is, amelyek váladékból állnak. Gyulladásos folyamatokban ez az exudátum az endotheliális gátak megnyitásával kerül a szövetbe, és fehérjében gazdag.

Tehát nem csak a víz hagyja el az eret, hanem a fehérjében gazdag vérkomponensek is vonzzák a további vizet. Tüdőödémapéldául detektálható mind auszkultációval (a sztetoszkóp segítségével), mind az ütőhangszerekkel (kopogtatással). A sztetoszkópon keresztül az ember úgynevezett durva buborékos nedves zörgéseket hall és amikor megérinti a tüdő, az ember sötétebb koppanó hangot hall az egészséges tüdőszövethez képest.

Tüdőödéma általában szimmetrikusan fordul elő. Az ascitesben a kopogó hang is elfojtott, és fluktuációs hullám detektálható. Fluktuációs hullám akkor következik be, amikor a beteg hasát az egyik oldalra tolják, a másik oldalon pedig egy hullámot éreznek, miközben a fektetett kéz a hason mozog.

A vizsgálatot legjobban négylábú helyzetben lehet elvégezni. Ban ben ultrahang (szonográfia) a kimutatási határ 100 ml. A lábak ödémája egyszerűen kimutatható, ha a szövetet a-val megnyomják ujj.

Ha ödéma van, a horpadás marad a szövetben, amely egy idő után eltűnik. Az ödéma vízvisszatartás a szövetekben, ezért a test különböző régióiban mutatkozik meg. A legtöbb okuk és mögöttes betegségük van, de gyakran ugyanúgy mutatják be magukat.

A kisebb duzzanatokat az érintett személy kezdetben nem veszi észre, és a szokásosnak tekintik az esti órák tipikus duzzanatait egy hosszú munkanap, vagy a hosszú állás és járás után. Ha azonban az ödéma továbbra is fennáll és tovább növekszik, a beteg végül ok nélkül hízik. A kerület a láb mérhető is, ami szintén nagyított.

Az orvosok így szintén megmérik a feltétel az ödéma kórházban, és ellenőrizze a beteg folyadékbevitelét is. A bőr általában sima, feszes és fényes. A bőr márványos lehet, és hidegebbnek érezheti magát.

Mivel a vízvisszatartás az ellátást is megszakíthatja hajók szöveti, az ödéma csökkent véráramlást is eredményez. Ez bizsergést és megváltozott érzést is okozhat. Az ödéma tipikus tesztje a duzzanat egy vagy több ujjal történő megnyomása. Ha ödéma van, a préselt bőrfelület rövid ideig ilyen marad, majd lassan visszahúzódik. Ez jellemző a vízvisszatartással járó duzzanatra.