Rövid áttekintés
- Tünetek: szédülés, fejfájás, csökkent teljesítmény, légszomj, fülzúgás, sápadt bőr és nyálkahártya, sima vörös nyelv, néha törékeny körmök, gyulladt szájzugok
- Okok: Károsodott vérképzés, pl. vas-, folsav-, B12-vitamin-hiány, vesegyengeség, gyulladás, vérveszteség, fokozott vörösvértest-lebomlás, véreloszlási zavar
- Kezelés: Az októl függően, pl. hiányos nyomelemek utánpótlása, táplálkozás-beállítás, hormonkezelés, szükség esetén vérátömlesztés, alapbetegségek (pl. gyulladás vagy fertőzés) kezelése
- Diagnózis: vérvétel, vörösvértestszám, hemoglobin tartalom meghatározása, a vörösvértestek megjelenésének felmérése, szükség esetén csontvelő vizsgálat
- Mikor kell orvoshoz fordulni? Mindig, ha vérszegénység gyanúja merül fel
- Megelőzés: Kiegyensúlyozott étrend, krónikus betegségek szűrése
Mi az anaemia?
A hemoglobin egy vastartalmú fehérje, amely oxigént szállít a tüdőből a szervezet sejtjeibe. Visszaúton a tüdőbe viszi a szén-dioxidot (CO2), amely a sejtanyagcsere salakanyaga. Ott CO2 szabadul fel a lehelettel.
Vérszegénység esetén túl kevés a hemoglobin ahhoz, hogy a test sejtjei már nem kapnak elegendő oxigént.
A vérszegénység formái
Az orvosok különbséget tesznek a vérszegénység különböző típusai között a mikroszkóp alatti vörösvértestek alakjától és megjelenésétől, valamint a hemoglobin mennyiségétől függően:
- Mikrocitikus, hipokróm vérszegénység: A vörösvértestek túl kicsik és túl kevés hemoglobint tartalmaznak. A vérszegénység ezen formájának tipikus példája a vashiányos vérszegénység.
- Normocita, normokróm vérszegénység: A vérszegénység ezen formáját súlyos vérveszteség okozza. A vörösvértestek normál méretűek és normális mennyiségű hemoglobint tartalmaznak.
Az anémia okai szerint is osztályozható. Az orvosok a következő formákat különböztetik meg:
- Vérszegénység a hematopoiesis károsodása miatt
- Vérszegénység a vörösvértestek fokozott lebomlása miatt a szervezetben
- Vérvérzés az eritrociták elvesztése miatt
- Vérszegénység a vörösvértestek eloszlási zavara miatt a szervezetben
A vérszegénység tünetei
A vérszegénységnek nemcsak számos oka van, hanem számos tünet is társul hozzá, amelyek nem mindig egyértelműek. Azonban minden vérszegénységre jellemzőek azok a tünetek, amelyek a szervezet oxigénhiányából erednek:
- szédülés
- fejfájás
- Csökkent szellemi és fizikai teljesítmény
- Légszomj (dyspnea) terheléskor, előrehaladott vérszegénység esetén nyugalomban is
- Palpitáció és fülcsengés
- Sápadt bőr, kötőhártya és nyálkahártyák
A vérszegénység típusától függően egyéb tünetek is előfordulhatnak. Néhány példa:
- Vashiányos vérszegénység: törékeny haj és köröm, sápadt arc, gyulladt szájzug és nyálkahártya
- Veszélyes vérszegénység/B12-vitamin-hiányos vérszegénység: memóriazavarok, étvágytalanság, égő nyelv, emésztési problémák, például székrekedés vagy hasmenés, fogyás
- Haemolitikus vérszegénység: icterus (sárgaság) a bőr sárgás elszíneződésével és a szem eredetileg fehér területének sárgás elszíneződésével
- Belső vérzés okozta vérszegénység: fekete széklet (kátrányos széklet vagy melena) vagy vörös vér a székletben vagy vizeletben, keringési összeomlás, alacsony vérnyomás, magas pulzusszám
A vérszegénység okai
Gyakran a krónikus betegségek másodlagos lelete. Ráadásul idős korban gyakrabban fordul elő vérszegénység a lassabb regenerációs folyamatok következtében.
Összességében a vérszegénységet a következő csoportokba sorolhatjuk az eredet mechanizmusa szerint:
Vérszegénység a vérképzés zavarai miatt
A vérképződés érzékeny folyamat, és bizonyos tényezők különböző szakaszokban megzavarják. A csontvelőben vérsejtek képződnek: különféle hírvivő anyagok (hormonok) segítségével úgynevezett őssejtekből fejlődnek ki különböző típusú vérsejtek, köztük a vörösvértestek prekurzorai.
Az építőelemek, hormonok vagy vitaminok hiánya, valamint a csontvelő betegségei, mint például a gyulladás vagy a leukémia (vérrák) rontják a vérképzést. Ennek eredményeként olyan vörösvértestek képződnek, amelyek nem teljesen működőképesek, és nem biztosítanak elegendő oxigénszállítást.
A vérszegénység leggyakoribb formáit az ilyen típusú vérképzési rendellenességek okozzák:
Folsavhiányos vérszegénység: A folsav nélkülözhetetlen a sejtosztódáshoz és a vérképzéshez. A vitamin különösen a különféle káposztafajtákban (például brokkoliban), spenótban, spárgában és salátában található. Az alultápláltság ezért néha folsavhiányos vérszegénységet okoz. A vérszegénység ezen formája néha súlyos alkoholfogyasztás esetén is kialakul. Ez egy makrocitikus, hiperkróm vérszegénység.
B12-vitamin-hiányos vérszegénység: A B12-vitamin (kobalamin) fontos többek között az új sejtek képződésében és a különböző fehérje építőelemek (aminosavak) anyagcseréjében. A hiányt általában a vitamin felszívódásának csökkenése okozza a szervezetben, például krónikus gyomorhurut vagy cöliákia esetén. A folsavhiányhoz hasonlóan ez is makrocitás, hiperkróm anémiát eredményez.
Vesevérszegénység: A vérszegénység ezen formáját az okozza, hogy a vesék funkcionális hiányossága miatt túl kevés eritropoetint termelnek. Ez a hormon serkenti a vörösvértestek képződését a csontvelőben, ezért hiánya vérszegénységhez vezet. A veseelégtelenség például krónikus vesebetegség vagy vesekárosodás eredménye. A kialakuló vesevérszegénységet általában súlyosbítja a vörösvértestek élettartamának lerövidülése és a krónikus vesebetegeknél gyakran szükséges vérmosás (dialízis).
Aplasztikus vérszegénység: Ebben az esetben az összes vérsejt (vörös és fehérvérsejtek, vérlemezkék) képződése csökken. Az ok a csontvelő funkcionális rendellenessége, amely veleszületett (pl. Fanconi anaemia) vagy szerzett (pl. gyógyszeres kezelés, méreg, ionizáló sugárzás vagy bizonyos fertőző betegségek következtében).
Más betegségek okozta vérszegénység: A gyulladás, vírusfertőzések, rák (például leukémia), kemoterápia vagy autoimmun betegségek által okozott vérszegénységet gyakran alábecsülik. A krónikus betegségek különösen a vérszegénység leggyakoribb okai közé tartoznak. Súlyosságuktól függően különböző mértékben befolyásolják a vérképzést, és kissejtes vérszegénységhez vezetnek.
Vérszegénység a vérzés miatt
Vérveszteség akkor fordul elő, ha vér szivárog egy külső vagy belső sebből. Előfordul, hogy az ok egy baleset következtében fellépő nyílt sérülés, de néha a kisebb vérzésforrások is krónikus vérveszteséghez vezetnek, ami idővel vérszegénységgé alakul.
Ez a helyzet például egy fel nem ismert vérző gyomorfekély vagy aranyér esetén.
Az akut vagy krónikus vérzés következtében fellépő vérszegénységet vérző anémiának is nevezik.
Vérszegénység a fokozott eritrocita-lebomlás miatt
Ennek oka néha magukban a vörösvértestekben rejlik (corpuscularis hemolitikus anémia): Az eritrociták általában genetikai hibával rendelkeznek, ezért idő előtt lebomlanak.
Ilyen például a sarlósejtes vérszegénység: itt a vörösvértestek nem korong alakúak és mindkét oldalon enyhén horpadtak, mint általában, hanem sarló alakúak. Könnyen összetapadnak, és egyre inkább lebomlanak a lépben. Egy másik példa a gömbsejtes vérszegénység gömb alakú eritrocitákkal.
Extracorpuscularis hemolitikus anémia esetén az ok az eritrocitákon kívül található. Például a vörösvértesteket mechanikusan, például mesterséges szívbillentyűkkel semmisítik meg.
Más esetekben vegyszerek, gyógyszerek, immunreakciók vagy fertőző ágensek (például malária kórokozók) felelősek a vörösvértestek túlzott lebontásáért.
Eloszlási rendellenesség miatti vérszegénység
Vérszegénység: Kezelés
A vérszegénység kezelése a vérszegénység okától és súlyosságától függ. Néhány példa:
- Vas-, B12-vitamin- vagy folsavhiány esetén a hiányt megfelelő gyógyszeres kezeléssel, például vas- vagy folsavtablettával pótolják. Ilyen kiegészítőket azonban csak orvosi javaslatra szedhet (különösen vaspótlót).
- Ha az alultápláltság (például folsavhiány, vashiány) szerepet játszik a vérszegénység kialakulásában, érdemes az étrendet módosítani.
- Ha vérzés okozza a vérszegénységet, azt le kell állítani. Például az orvosok műtéttel kezelik a vérző gyomorfekélyt. Ha a vérveszteség nagyon súlyos, a beteg vörösvérsejt-koncentrátumot kap ("vértranszfúzió").
- A vesevérszegénységben szenvedő betegek eritropoetint kapnak a vérképző hormon hiányának kompenzálására.
- A vérszegénység súlyos veleszületett formáiban, mint például a sarlósejtes vérszegénység, az őssejt-transzplantáció hasznos lehet.
Vannak, akik kíváncsiak, mi történik, ha a vérszegénységet nem kezelik. A csökkent oxigénszállítás következtében a kezeletlen vérszegénység komoly terhet ró a szervezetre. Ha súlyos betegség okozza a vérszegénységet, és nem kezelik, életveszélyes következményekkel járhat.
Az, hogy valaki vérszegénység miatt nem tud-e dolgozni, annak súlyosságától és a kiváltó októl függ.
Vérszegénység: Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha úgy gondolja, hogy vérszegénységben szenved, célszerű mielőbb orvoshoz fordulni. Ez különösen igaz, ha vért talál a székletében, vizeletében vagy hányásában. Ennek valószínűleg súlyos belső vérzés az oka.
Szokatlanul erős menstruációval, nagyon gyakori vagy nagyon elhúzódó menstruáció esetén tanácsos nőgyógyászhoz fordulni.
Vérszegénység: vizsgálatok és diagnózis
Ha vérszegénység gyanúja merül fel, az orvos vérmintát vesz, hogy azt laboratóriumban megvizsgálja. A vérvizsgálat során az orvos különös figyelmet fordít a következő paraméterekre:
- Hematokrit: A hematokrit érték a szilárd sejtek és a vér folyékony részeinek arányát jelzi. Egészséges emberekben a sejtek a vér 40-50 százalékát teszik ki. Anémiában azonban a hematokrit érték csökken.
- Vörösvértestszám: Ha a vörösvértestek száma csökken, ez vérképzési rendellenesség miatt lehet.
- Hemoglobin: Anémiában a hemoglobin (Hb) értéke túl alacsony.
- MCH (átlagos corpuscularis hemoglobin): A vörösvértestek átlagos hemoglobintartalmát jelzi. Ha a vörösvértestben túl kevés a hemoglobin, ezt hipokróm vérszegénységnek nevezik. Ha a hemoglobintartalom megnövekedett, ez hiperkróm vérszegénységet jelez. Ha anémia van jelen, bár az MCH értékek normálisak, ezt normokróm anémiának nevezik.
- Szérum ferritin: Ez a legfontosabb laboratóriumi érték a vasraktárak felméréséhez. Ha alacsony, akkor vashiányról van szó.
- Retikulociták: Ezek a vörösvérsejtek fiatal prekurzor sejtjei. Ha számuk megnövekszik, az már egy ideje fennálló vérszegénységet, a vérképződés károsodása vagy fokozott vörösvértest-lebomlás miatti vérszegénységet jelez.
Ha a vérszegénység oka nem világos, az orvos további diagnosztikai vizsgálatokat végez:
- Okkult vérvizsgálat: Ez olyan vérnyomokat észlel a székletben, amelyek szabad szemmel nem láthatók. Az okkult vér kis vérzéseket jelez az emésztőrendszerben.
- Endoszkópia: Gasztroszkópia és kolonoszkópia segítségével az emésztőrendszeri vérzésforrások egyidejűleg észlelhetők és megállíthatók.
- Csontvelő-diagnosztika: Ez lehetővé teszi az orvos számára, hogy észlelje a súlyos vérszegénységet csontvelő-rendellenességgel (például aplasztikus anémia). A leukémia bizonyos formái, amelyek gyakran társulnak vérszegénységgel, a csontvelősejtek elemzésével is kimutathatók.
Vérszegénység: Megelőzés
A B12-vitamint tartalmazó élelmiszereknek szintén az étrended részét kell képezniük. Ezek közé tartozik a hal, a hús, a tojás és a tejtermékek.
A megfelelő vasbevitel különösen fontos a nők számára: ennek a fontos nyomelemnek egy része rendszeresen elveszik a menstruáció során. Különösen az erős, elhúzódó menstruációs (menorrhagia) nőknél alakul ki vashiányos vérszegénység.
A sportolók azonban érzékenyek a vashiányra is, mivel izzadságukkal több vasat választanak ki. A vasban gazdag élelmiszerek, mint a máj, a vörös hús, a petrezselyem, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a hüvelyesek, a szezámmag és a dió segítik a vasszükségletet.
Gyakran ismételt kérdések a vérszegénységről
Mi az anaemia?
A vérszegénység az egészséges vörösvértestek hiánya a szervezetben. Mivel ezek a vérsejtek felelősek az oxigén szállításáért, a hiány olyan tüneteket okozhat, mint a fáradtság, gyengeség, légszomj vagy szédülés. A vérszegénység lehetséges okai közé tartozik a belső vagy külső vérzés, a vas- vagy vitaminhiány, a krónikus betegségek, például a rák és a genetikai rendellenességek.
Mi a teendő, ha vérszegénysége van?
A vérszegénység lehetséges jeleit orvosnak kell ellenőriznie. Ha anémia valóban jelen van, a kezelés az okától és súlyosságától függ. Ide tartozhat például vas, B12-vitamin vagy folsav adása, vérátömlesztés és/vagy az étrend megváltoztatása (pl. vashiány esetén).
Mit kell enni vérszegénység esetén?
Melyek a vérszegénység vérértékei?
Vérszegénység esetén a hemoglobin, a hematokrit és az eritrociták (vörösvértestek) vérszintje csökken. Vashiányos vérszegénység esetén a szérum ferritin szintje is csökken, és a transzferrin szintje emelkedik. A vérszegénység típusától függően más vérértékek emelkedhetnek vagy csökkenhetnek (pl. MCV, MCH).
Honnan származik a vérszegénység?
Vérszegénység akkor fordul elő, ha a szervezet nem termel elegendő vörösvérsejtet, túl gyorsan lebomlanak vagy nagy mennyiségben elvesznek. A lehetséges okok közé tartozik a vas-, B12-vitamin- vagy folsavhiány, krónikus vesebetegség, rák, gyulladások, fertőzések, genetikai rendellenességek, akut vagy krónikus vérzés (pl. gyomorfekély esetén) és bizonyos gyógyszerek.
Mik a vérszegénység tünetei?
Mikor veszélyes a vérszegénység?
A kezeletlen súlyos vagy krónikus vérszegénység veszélyes lehet, mivel oxigénhiányhoz vezet a szervekben. Ez többek között szívproblémákat vagy agykárosodást okozhat. Terhes nőknél a vérszegénység növeli a koraszülés kockázatát és a gyermek alacsony születési súlyát.
A vérszegénység gyógyítható?
A vérszegénység a legtöbb esetben gyógyítható. Az októl függően a kezelés magában foglalja például a vas- vagy folsav-kiegészítőket, a vérképzést serkentő gyógyszereket vagy a vérátömlesztést. Krónikus esetekben hosszú távú kezelésre lehet szükség.
