Lorazepam szorongásos rendellenességek esetén

A hatóanyag lorazepam elsősorban szorongásos és pánikbetegségben szenvedő betegek kezelésére alkalmazzák, mivel nyugtató és szorongáscsökkentő hatása van. A hatóanyag szedése azonban számos mellékhatással jár, köztük fáradtság, szédülésés a járás bizonytalansága. Ha lorazepam hosszú ideig szedik, a hatóanyag függőséget okozhat. Tudjon meg többet a hatásokról, a mellékhatásokról és az adagolásról lorazepam itt.

A lorazepam hatása

A lorazepam a benzodiazepin-csoport aktív összetevője, amely olyan szereket is tartalmaz, mint pl alprazolam és a diazepam. Főleg szorongás és pánikbetegségek kezelésére szolgál. Itt előnyös a hatóanyag viszonylag hosszú felezési ideje, mivel így hosszú ideig tartó hatás érhető el. A lorazepámot azonban általában csak akkor alkalmazzák, ha a tüneteket nem lehet enyhíteni antidepresszánsok or neuroleptikumok. Ezenkívül a lorazepamot is használják alvászavarok amikor ezek szorongás és pánikbetegségek összefüggésében fordulnak elő. Különösen akkor hasznos, ha a nap folyamán nyugtató hatásra is szükség van. Ezenkívül a lorazepamot tartós epilepsziás rohamok megelőzésére és kezelésére is előírják. A hatóanyag a receptor specifikus receptoraihoz kötődik agy, ezáltal támogatva a GABA ideghírnök működését. Ennek eredményeként a lorazepam csökkenti a szorongást, az izgalmat és a feszültséget, a nyugtató hatása, és elősegíti az elalvást és az alvást.

A lorazepam mellékhatásai

A lorazepam szedése különféle mellékhatásokat okozhat. A következő tüneteket különösen gyakran figyelték meg:

  • Fáradtság és álmosság
  • Szédülés
  • Álmosság
  • Depresszió
  • Izomgyengeség
  • Várjon bizonytalanságot
  • Lelassult reakció

Ezenkívül más mellékhatások is előfordulhatnak, például:

  • Légzőszervi depresszió
  • Vérnyomásesés
  • Hányinger
  • Székrekedés
  • Vérkép változik
  • Egyensúlyzavarok
  • Agresszív viselkedés
  • A memória elmúlik

Ritkán kiütés, viszketés és száraz száj is előfordult. Az összes mellékhatás részletes felsorolását lásd a csomag behelyezés gyógyszerének. A hatóanyag szedése során olyan tünetek jelentkezhetnek, amelyek ellentmondanak a tényleges hatásnak. Többek között nyugtalanság, ingerlékenység, harag, rémálmok, hallucinációkés pszichózis megeshet. Az ilyen tüneteket paradox reakcióknak nevezzük. Különösen gyakoriak időseknél és gyermekeknél.

Adott függőség kockázata

A lorazepam szedése, csakúgy, mint másokkal benzodiazepinek, Lehet vezet a pszichológiai és fizikai függőséghez. Ez abban nyilvánul meg, hogy az elvonási tünetek a hatóanyag abbahagyása után jelentkeznek. Még néhány napos használat is vezet ilyen elvonási tünetekre. A függőség kockázata szorosan összefügg a hatóanyag használatának időtartamával és dózisával. Azoknál az embereknél, akiknek története alkohol, gyógyszeres kezelés vagy drogfüggőség, a függőség kockázata megnő. Ebben az esetben ezért ne vegye be a hatóanyagot, ha lehetséges.

Lassan hagyja abba a lorazepamot

A megvonási tünetek különösen akkor észlelhetők, ha a hatóanyagot hirtelen abbahagyják. Az érintett egyének a következő elvonási tüneteket tapasztalhatják:

  • Alvászavarok
  • Nyugtalanság és szorongás
  • Remegés és izzadás
  • Fokozott görcsroham
  • Memória károsodás
  • Téveszmék
  • Viselkedési rendellenességek
  • Zűrzavar
  • Zsibbadtság
  • Fejfájás
  • Emésztőrendszeri tünetek, mint pl hányinger, hányás és a hasmenés.
  • Izom fájdalom
  • Szívdobogás

Az ilyen elvonási tünetek elkerülése érdekében a gyógyszert soha nem szabad egyik napról a másikra abbahagyni. Jobb, ha hosszabb ideig fokozatosan csökkenti az adagolást.

A lorazepam adagolása

Kérjük, mindig beszélje meg kezelőorvosával a lorazepam pontos adagolását - a következő adagolási információk csak általános iránymutatások. Általános szabály, hogy a lorazepam-kezelésnek mindig a lehető legrövidebbnek kell lennie, és az adagolásnak a lehető legkisebbnek kell lennie. Általában alacsony adag elkezdi, majd növeli, amíg el nem éri az ideális adagot. Ha a lorazepamot szorongás vagy feszültség kezelésére használják, a felnőttek napi 0.5 és 2.5 milligramm közötti adagot vehetnek igénybe. A adag két-három egyedi adagra oszlik. Súlyos esetekben a adag akár 7.5 milligramm lorazepamra is növelhető - ez azonban csak akkor lehetséges, ha a beteget kórházba szállítják. Ha a lorazepam kezelésére szolgál alvászavarok, a teljes napi adagot kb. 30 perccel elalvás előtt kell bevenni. Ezt követően hét-nyolc órás alvási időtartamot kell garantálni. Ez megakadályozhatja a mellékhatásokat, mint pl fáradtság és lelassította a másnap reggeli reakcióidőt. Idősebb betegeknél a lorazepam erősebb hatást fejthet ki, mivel a hatóanyag kiválasztása lassabb bennük. Lehet, hogy érzékenyebbek a hatóanyagra is, ezért az egyénre szabott dózisbeállítás itt különösen fontos.

Túladagolás - Mit kell tenni?

Ha túl nagy mennyiségű lorazepamot vett be, azonnal tájékoztassa erről orvosát. A túladagolás olyan tüneteket okozhat, mint álmosság, szédülés és zavartság. Továbbá, lélegző csökkenhet és a mozgás zavart lehet. Súlyos esetekben eszméletvesztés léphet fel a gyógyszer túladagolása miatt.

Gyógyszerkölcsönhatások a lorazepammal

Ha a lorazepammal egyidejűleg más gyógyszereket is szednek, kölcsönhatások ennek eredményeként fordulhat elő. Például figyelembe antidepresszánsok, altatók és a nyugtatók, epilepszia elleni gyógyszerek (különösen valproinsav), bizonyos antihisztaminok, opioid fájdalomcsillapítókés neuroleptikumok (különösen klozapin) fokozhatják egymás hatását. A Lorazepam maga erősíti a izomlazítók és nem opioid fájdalomcsillapítók. Ezzel szemben a makrolid antibiotikumok, protonpumpa-gátlók, cimetidin, és a fogamzásgátló tabletta használata erősíti a lorazepam hatását. Hasonlóképpen, alkohol erősítheti a benzodiazepin hatását, vagy kiszámíthatatlan módon megváltoztathatja azt. Ezért, hogy biztonságban legyek, alkohol nem szabad a kezelés alatt fogyasztani. Ezenkívül interakciók is előfordulhatnak a következő gyógyszerekkel és szerekkel:

  • A béta-blokkolók
  • véralvadásgátlók
  • Az asztmás gyógyszerek, például a teofillin és az aminofillin
  • A köszvény gyógyszer probenecid

Lorazepam: ellenjavallatok

A Lorazepam nem szedhető, ha túlérzékenység van magával a hatóanyaggal vagy a benzodiazepin csoport másik hatóanyagával szemben. Ezenkívül a használat tilos, ha a beteg alkoholfüggő, gyógyszeres ill szerek. Ezen túlmenően, emberek szűk látószögű glaukóma szintén nem szabad bevennie a hatóanyagot. Bizonyos alapbetegségben szenvedő betegeknél a lorazepám csak a kezelőorvos gondos kockázat-haszon elemzése után alkalmazható. Ez magában foglalja a következőket:

  • Máj károsodás vagy májműködési rendellenességek.
  • Veseműködési zavar vagy légzési zavar
  • Alvási rendellenességek, például alvási apnoe szindróma
  • Szív elégtelenség
  • Alacsony vérnyomás
  • Epilepszia
  • Izomgyengeség (myasthenia gravis)
  • Problémák a összehangolás a mozgás és egyensúly szabályozás.

Depressziós betegeknél a lorazepam szedése fokozódhat depresszió. Ez növelheti az öngyilkosság kockázatát is. A depressziós egyének ezért nem kaphatják meg a gyógyszert adaptált nélkül antidepresszáns terápia.

Terhesség és szoptatás

Lorazepam, akárcsak más benzodiazepinekalatt nem szabad használni terhesség ha lehetséges. Tanulmányok azt sugallják, hogy használatának következtében káros lehet a születendő gyermek. Kétség esetén a gyógyszert csak a kezelőorvos gondos kockázat-haszon elemzése után szabad felírni. Ha az anya röviddel a szülés előtt beveszi a lorazepamot, ez elvonási tüneteket okozhat a csecsemőben. Szintén nem tanácsos a lorazepamot szoptatni, mivel a hatóanyag átjut anyatej. A csecsemőknél sokkal lassabban bomlik le, mint a felnőtteknél, ezért olyan tünetek, mint lélegző iváskor nehézségek és gyengeségek fordulhatnak elő. Ha a hatóanyagot kötelezően kell szedni a szoptatás alatt, akkor előzetesen ajánlatos leszoktatni.